A gyűjtemény közkinccsé válásának rövid története

A 19. századi Győrben több könyvgyűjtemény létezett már (pl. papnövelde könyvtára, püspöki könyvtár), amikor a „közkönyvtárak eszméjét” 1889-ben Schwartz Gyula akadémikus meghirdette a Pesti Hírlapban. Győrött Lász Samu főreáliskolai tanár azonnal felhívással fordult a városhoz „Közkönyvtárat városunknak!” címmel, és ha lassan is, de valami elindult...

A győri Városi Közkönyvtár – a városi levéltár állományából leválasztva – 1898-ban jött létre a régi városházán, Sefcsik Ferenc főlevéltárnok vezetésével. Az állomány feltöltése a városok cserekiadványaival, a helyi sajtó kötelespéldányaival, vásárlással, illetve ajándékozással történt. Közhírré tették, hogy a könyvtár célja a város polgárainak a művelődését díjtalanul szolgálni, s kérték, hogy aki rendelkezik felesleges könyvvel, bocsássa rendelkezésükre.

Az idős, magára maradt özvegy Milkovicsné Zámory Máriához is eljutott a felhívás, aki már egy ideje tűnődött azon, hogy örökös híján miként gondoskodjon nagy becsben tartott családi könyvtárukról, melyet „boldogult férje, Milkovics Zsigmond, férje unokatestvére, Milkovics János koroncói birtokos és boldogult fia, Milkovics Imre páratlan szorgalmával összeszedett”.

A felhívás megadta számára a választ, így 1902-ben felkereste Sefcsik Ferenc főlevéltárost, és megkérdezte, hogy ajándékozási okirattal, illetve az abban megfogalmazott feltételekkel elfogadják-e a gyűjteményt. A válasz természetesen igen volt, az özvegy – megnyugodva a könyvek sorsa felől – hazament, és elrendelte a gyűjtemény becsomagolását. Zechmeister Károly polgármestert értesítette, hogy a könyvek útra készen állnak, és a koroncói kúria fogadószobájában, 1903. augusztus 19-én sor került az iniciálékkal díszített ajándékozási okirat átadására, Sefcsik Ferenc és dr. Róth Zsigmond tanúk jelenlétében.

Az ajándékozási okirat feltételei voltak, hogy a Milkovics‒Zámory könyvtár különgyűjteményként legyen kezelve, így védve az elkallódástól, enyészettől. A művelt magyar társadalom közkincsévé váljon, mindenki számára elérhetően, de csak a könyvtárban, helyben használva. További feltétel volt, hogy a könyvtári felügyeletet Győr város tanácsa gyakorolja, és amennyiben a család átadja a Milkovics-levéltárat és Milkovics Nepomuk János győri prépost, valamint Milkovics Zsigmond olajfestményű arcképét, a város azokat is megőrizze és elhelyezze a gyűjtemény részeként. (1932-ben a könyvtár akkori vezetője, Sefcsik Ferenc azt írta, hogy a család sem az iratokat, sem a képeket nem adta át, értesülései szerint ekkor még Zámory György birtokában voltak Banán. Ezek a mai napig nem lettek átadva a könyvtárnak.)

A könyvekkel súlyosan megrakott ökrös társzekerek 1904-ben elindultak Szentmihály-pusztáról és Koroncóról Győrbe. A koroncói úrnő a szekrényt is odaadta a könyvtárszobából (amit helyreállítottak és kiegészítettek), illetve ajándékozott két olajfestményt is; az egyik őt, másik a férjét ábrázolta.

A város örömmel fogadta az adományt, amelyről az 1904. szeptember 1-jén megtartott városi közgyűlés 267/904. számú határozata tanúskodik. (Néhány hónappal később, december 31-én az ajándékozó Milkovics Zsigmondné, szül. patkóstheszéri Zámory Mária elhunyt.)

A könyvtár átadásával kapcsolatban megszerkesztett alapítólevél 1905. január 27-én, a 2444. VKM. szám alatt nyert jóváhagyást.

A könyvtár történetének kiemelkedő állomása volt, amikor közel 120 éve, 1904-ben az állománya a Milkovics‒Zámory-féle, 7562 darabból álló értékes könyvgyűjteménnyel gazdagodott. Egyes kiadványai az intézmény legimpozánsabb darabjai közé tartoznak.

A gyűjtemény elhelyezése

A bibliotéka először az új Városháza első emeletén, két helyiségben kapott helyet, ahol kifüggesztették Milkovicsné Zámory Mária és Milkovics Zsigmond arcképét is.

Az első világháború alatt szünetelt a könyvtár, az 1935. évi új leltározás során a gyűjteményből 17 mű hiányzott. A könyvtár új helyre költöztetése, „vándorlása” 1938-tól kezdődött; a magyar-cseh feszültség idején a Milkovics‒Zámory Könyvtár a ménfői Ecker János pincéjébe került, a második világháború idején bedobozolva áttelepítették a karmelita rend épületébe.

1952-ben a Városi Közkönyvtár és a Körzeti Könyvtár összevonásával megszületett a Győri Megyei Könyvtár, innentől a Milkovics-gyűjtemény a jogutód megyei könyvtár kezelésébe került. Az intézmény 1956-ban a Radó-szigeti KIOSZK épületébe költözött, ekkor vette fel a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár nevet. A Milkovics‒Zámory gyűjteményt az ötvenes években a Karmelita kolostor barokk könyvtártermében helyezték el, és több évtizeden át itt őrződött.

1961-ben a megyei könyvtárból kiváltak a fiókkönyvtárak, és létrejött az önálló Városi Könyvtár. 1994-ben a Városi Könyvtár igényt nyújtott be a Milkovics‒Zámory gyűjteményre azon az alapon, hogy ezt Milkovicsék a városnak ajándékozták. A Győr-Moson-Sopron Megyei Vagyonátadó Bizottság a Belügyminisztérium jóváhagyásával a tulajdonjogot Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának adta, kezelését pedig – változatlanul a Klastrom Hotel Barokk termében – a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárra bízta.

A megyei könyvtár 1976-ban a Baross Gábor utca 4. szám alatti egykori banképületbe költözött, de a Muzeális gyűjtemény ekkor még a régi helyén maradt. Harminc évvel később, 2003 áprilisban a Klastrom Hotel visszakerült a Karmelita Rendtartomány tulajdonába, és a Barokk teremben a saját könyveiket akarták elhelyezni. A 2003 júliusi városi közgyűlés döntése alapján a Milkovics‒Zámory gyűjteményt a Városi Könyvtár Bisinger sétányon lévő fiókkönyvtárába szállították. Az ezt megelőző állományellenőrzés során a kiadványokra rákerült a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár bélyegzője. A gyűjtemény legszebb és legértékesebb kötetei dr. Horváth Sándor Domonkos igazgató irodájában nyertek elhelyezést.

Tíz év múlva, 2013-ban a városi és megyei könyvtár Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér néven egyesült. Mindkét intézmény rendelkezett régi könyvállománnyal, ezeket együttesen a belvárosi könyvtárépület (Baross G. u. 4.) III. emeletén kialakított Muzeális gyűjteményben helyezték el.

A Milkovics‒Zámory könyvtár általános ismertetése

Az itt található dokumentumok a 16-19. századból származnak. Nyelvi megoszlás tekintetében a latin nyelv dominál, a további kötetek német és magyar nyelvűek. A 16-18. század közötti könyvek tartalmukat tekintve főként történelmi, vallástörténeti, jogi, filozófiai témákkal foglalkoznak, illetve egy-egy nyelvészeti, színháztörténeti, életrajzi mű is akad közöttük. A 18-19. századi művek esetében megfigyelhető a témák kibővülése: ipar, kereskedelem, orvostudomány, csillagászat, építőművészet, pedagógia, politika, néprajz, földrajz, útleírás is megjelenik már. A szépirodalom iránti igény kielégítését ekkor az „almanach”-ok biztosították, és a gyűjteményben nagyon sokféle kalendárium fellelhető.

Ízelítő a gyűjtemény kincseiből:

• Il Cristiano instruito nella sua Legge ragionamenti morali di Paolo Segneri

Paolo Segneri 1687-ben, Velencében kiadott erkölcstani művének igazi értéke a kötésében rejlik. A kiadvány restaurálása során fedezték fel, hogy a művet valaha egy nálánál több száz évvel idősebb középkori pergamen kódex egy lapjába kötötték bele.

A meghökkentő felfedezés során dr. Horváth József igazgatóhelyettes, a régi könyvek kutatója megjegyezte: „A ’kötőanyag’ értéke többszöröse lehet a könyvének.” Az anyakódex a díszítése alapján kottás könyv (is) lehetett, négyvonalas, szár nélküli hangjegyekkel.

A kötéshez használt értékes kódexlap egyik oldala:

• Ortus sanitatis De herbis et plantis

A Milkovics-gyűjtemény egyik legértékesebb kötete az ősnyomtatványszámba menő Hortus Sanitatis (Az egészség kertje) című latin nyelvű mű, amely Velencében jelent meg 1517-ben. A kiadvány előzéklapján szerepel egy Cremonában 1748-ban kelt olasz nyelvű kézírásos bejegyzés, amely szerint Caub János a szerző.

A könyvet 1061 színezetlen, rendkívül érdekes fametszet díszíti (növény-, állat- és emberábrázolások, középkori orvosi jelenetek stb.).

Található a műben egy emberi csontvázkép is, amely a középkor orvostörténetének egyik legfontosabb dokumentuma.

• Cosmographey, das ist Beschreibung aller Länder

Sebastian Münster világhírű Cosmográfiája 1550-ben jelent meg először, a mi példányunkat Bázelben adták ki, 1598-ban. 1460 oldal, bőséges földrajzi, statisztikai, történeti anyaggal és számtalan illusztrációval: fametszetek, térképek, városok tervrajzai stb.

A kötet érdekes, szokatlan rajzolatú világtérképe:

• Türckische und Ungarische Chronica oder kurtze historische Beschreibung

Az 1663-ban Nürnbergben, Gerhard Christoph-nál nyomtatott török-magyar krónika részletesen tájékoztat a keresztény hatalmak és a pogány törökök között zajló háborúkról, számos illusztrációval.

Az egyik rézmetszeten Győr 1598-as visszafoglalását ábrázolják:

• Johann Ludwig Gottfrieds Historische Chronick oder Beschreibung der merckwürdigsten Geschichte

J. L. Gottfried Historische Chronik című 2500 oldalas, német nyelvű, gótbetűs világtörténetének (amely a világ teremtésétől 1659-ig szól mindenről) helyismereti vonatkozása is van, mivel Győr elestét és visszavételét is tárgyalja. Egy kevéssé ismert győri eseményről is beszámol: 1605. március 18-án béketárgyalás ürügyén 50 török kért bebocsátást a várba. Az őrség már éppen megkezdte a várkapu kinyitását, amikor észrevették, hogy a köd leple alatt mintegy 3000 emberből álló török csapat lopózott a várhoz, hogy csellel újra megszerezzék a kereszténység egyik legfontosabb erősségét. A kiadvány Frankfurtban jelent meg, 1743-ban. Értékét emeli, hogy több mint háromszáz művészi kivitelű rézmetszet díszíti (győri esemény nem szerepel köztük).

• Johann Hübners reales Staats- Zeitungs- und Conversations-Lexicon
      

Érdemes megemlíteni a maga korában nagyon jelentős német nyelvű lexikont, amely Johann Hübner (1668-1731) német pedagógus és író nevéhez fűződik. Egyetemes ismerettára annyira népszerű volt, hogyha valamire magyarázatot adtak, azt mondták: „Ez volt a dolog Hübnere!” Nálunk a lexikon új, javított kiadása található (Lipcse, 1795).

A mai ember számára ezek az üvegszekrényekben tárolt kötetek egy régmúlt világot idéznek. A Muzeális gyűjtemény minden érdeklődő számára elérhető, helyben használható hétfőtől péntekig, nyitvatartási időben, előzetes időpont egyeztetés alapján.

Vargáné Blága Borbála

Felhasznált irodalom:
Bruckner Éva – Csepeli György – Csepeli Miklós: A tengerszemű hölgy rejtélye : a Zámoryak történetei. - [Bp] : Kossuth, 2014. p. 88-110.
Nagy Éva Ildikó: A Milkovics-Zámory Gyűjtemény. - Győr, 2006. - „Szülőföldünk” honismereti pályázat
Dr. Horváth József: A Megyei Könyvtár történetének első negyedszázada (1952-1975). In: Kisalföldi Könyvtáros, 37. évf. 1. sz. (2002. jan. 1.), p. 19-20.
Gülch Csaba: Középkori kódexlapra bukkanhattak. In: Kisalföld, 2013. márc. 25. p. 5.
L.A.: Az írott szó értéke. In: Kisalföld, 1998. március 6. p. 6.
Haraszti Erika Ágnes: 1800 előtti magyar vonatkozású kiadványok a Milkovich-Zámory különgyűjteményben. In: Magyar Könyvszemle, 99. évf. 1-4. sz. (1983), p. 80-85.
Sefcsik Ferenc: Városunk könyvtárának története. In: Győri Szemle, 3. évf. 10. sz. (1932), p. 304-309.
- Sindulár -: Könyvgyűjtemény – kikötésekkel. In: Kisalföld, 42. évf. 171. sz. (1986. júl. 21.), p. 5.
Vörös K.: Győr művelődése a dualizmus korában. In: Arrabona - Múzeumi közlemények 14. (Győr, 1972), p. 379.

A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum tulajdonában álló festményekről készült fotókat az intézmény engedélyével adjuk közre. A címlapképen Györgyi-Giergl Alajos (1822-1863) festményei láthatók – Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, ltsz: K. 55.109.1., K.55.108.1. Műtárgyfotók: Tanai Csaba Taca.

A 125 éves a győri könyvtár cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.