A Hazajáró című turisztikai műsor 2011 októberében indult a Duna TV-n, 2016 óta kéthetente kerül adásba az M5 csatornán. Minden második páros héten, szombaton 18.15-kor új részek láthatók az M5-ön, vasárnap 19.30-kor pedig ismétlés a Duna World csatornán. A sorozat alkotói több mint 10 éve barangolnak a Kárpát-medence varázslatos tájain. Egy-egy rész a szereplők valamely kistájon (Erdély, Felvidék, Kárpátalja, Délvidék) tett néhány napos túráját meséli el. A turisztikai magazinműsor célja a természeti szépségek és a magyar kulturális örökség, értékeink bemutatása, valamint megismertetni az emberekkel a határon túli magyar közösségek mindennapi életét, küzdelmét magyarságuk megőrzéséért. Még 84 epizódot terveznek, így összesen négyszáz rész lesz; akkor teljesítik be a missziót, küldetésüket, hogy körbejárják a Kárpát-medence gyönyörű tájait, településeit, és kedvet csináljanak a történelmi Magyarország megismeréséhez.

A műsor kulcsemberei közül ketten érkeztek Győrbe. Kenyeres Oszkár korábban történelem-földrajz szakos tanárként dolgozott, ő a szerkesztő, aki összeállítja a túrák programjait. Jakab Sándor pedig mezőgazdásznak tanult, és a Felvidéken él. Sok évvel ezelőtt Börzsöny Akciócsoportként indultak. Először a Felvidéket mutatták be, majd egyre messzebb jutottak: Alpok, Pireneusok, meghódították még a Mont Blanc-t is, Európa legmagasabb hegycsúcsát. Gyönyörű az Alpok, de nem magyar! Elhatározták, hogy végigmennek a Kárpátok főgerincén. Ekkor adódott a lehetőség erre a műsorra. Az első évadban még Pintér János működött közre, a 2. évadban (10 éve) jelent meg Jakab Sándor az Ipoly mentéről, Palócföldről, aki úgy csöppent be a médiába, hogy sose gondolta volna.

Az alkotócsapat együtt minden nehézséget képes legyőzni, mindenki kiveszi a részét a tennivalókból, még a cipekedésből is. Az operatőr 10 évig Schödl Dávid volt, azóta pedig Boros György, aki brassói túrázó és síoktató. Az operatőrre nagyon nehéz feladat hárul, mert gyakran extrém körülmények között kell minőségi felvételeket készítenie. Az időjárás sokszor megnehezíti a forgatást, dacolnak a hideggel (ezt a legnehezebb elviselni), a meleggel, a vízzel, az elemekkel. Sátoroztak már magas hegyek között, de szamáristállóban is aludtak – változatos szállásaik a hálózsáktól a hotelig terjedtek. Fantasztikus felvételeket láthatunk a természet csodatárából. Újabban drónt is használnak, így madártávlatból is meg tudják mutatni a tájat. Néha életveszélyes mutatványokat hajtanak végre: hegyet másznak, barlangokat fedeznek fel.

A rendező Moys Zoltán írja a narrátor szövegét, ő a műsor motorja, a sorozat címének ötlete is tőle származik: az ezeréves magyar nemzet otthona örökre a miénk marad, hazajárunk. A narrátor, Tokaji Csaba sokoldalú színész, aki elmeséli a nevezetességek történetét. Érdekesség, hogy egy mosonmagyaróvári fiatalember, Bükki Bence írta a főcímzenét. Tóth József a hangtechnikus, aki felveszi a különböző hangokat, a vágó Kiss György. Egy-egy forgatás legalább 2-3 napig tart, de szélsőséges esetben akár 12 nap is lehet. Négy-öt órányi nyersanyagból állítják elő a 26 perces részeket az óbudai stúdióban, a boszorkánykonyhában. Egy-két hét alatt vágják össze a kész filmet. Általában az egyik helyszínen végződik a film, a másik pedig ott kezdődik. A részek gyakran fejeződnek be naplementés képpel és egy szép idézettel. Szkriptelést is alkalmaznak, amely a jelenetek különválogatása.

Mindenütt meg kell találni a leghitelesebb embert, aki be tudja mutatni az adott helyet, települést, az egyedi sajátosságot, ami ott jellemző, a hozzá kötődő nagyságokat. Rengeteg jó emberrel találkoztak, ma is ápolják ezeket a kapcsolatokat. Mindenhol vannak barátok, ismerősök, akikre lehet számítani, akik segítenek, ötleteket, tippeket adnak. Akad olyan honismereti vezető, aki 15 részben szerepelt. Gyakran bekapcsolódnak a helyiek életébe, pl. énekelnek, néptáncolnak velük. Számos helyszínen vendégül látják őket.

A ménfőcsanaki előadáson kalandjaikat sok-sok humorral fűszerezve mesélték el a fogékony közönségnek, nagyon jó hangulatot teremtettek. Medvékkel szerencsére nem kötöttek közeli ismeretséget, de már többször látták az állatokat vagy a nyomaikat. A fő ellenségnek a pásztorkutyák számítanak, ezek ugyan csak a nyájat őrzik, de veszélyesek, vigyázni kell velük. Érte már őket baleset is, autójuk Trogir határában lezuhant egy szakadékba, ez kórházzal végződött több ember számára. Különböző közlekedési eszközöket vesznek igénybe: kerékpár, kenu, sí, rafting, motoros- és kutyaszánnal is mentek a befagyott Gyilkos-tó jegén, elsősorban azonban gyalogolnak. A hőlégballont is kipróbálták már, mely szent korona formájú volt.

Számos elismerést kapott már a műsor. Először is Magyar Örökség-díjas lett egy év után, majd Bocskai-díjat kapott, és tiszteletbeli székelyek lettek. Legnagyobb kitüntetésnek azt érzik, hogy elnyerték a Prima Primissima díjat közönségdíjként.

Az előadás egyik része Kárpátaljáról szólt, ahol eddig 15 részt forgattak, az egykori négy vármegyében. A magyarok elsősorban a síkvidéken élnek, a hegyekben pedig a ruszinok. Beregszász a legmagyarabb város. Nagyon szegények és nagyon gazdagok élnek Kárpátalján, a középréteg hiányzik. Munkácshoz Rákóczi és Zrínyi Ilona kapcsolódik, de Dobó István is itt született. Természetesen a Vereckei-hágónál is jártak. Huszt várában ma is áll Kölcsey emléktáblája. A turizmus éppen elkezdett virágozni, a Kárpátalja Hazajáró Egylet sok kirándulást szervez.

Az itt élő emberek nagyon szeretik a szülőföldjüket, tisztelik a múltjukat, gyökereiket, próbálják megőrizni magyarságukat, nemzettudatukat, hagyományaikat, de sokan beolvadnak vagy elvándorolnak, így egyre kevesebben lesznek. Azt mondják, hogy „Az a magyar, akinek még az unokája is magyar!” Csodálatos a nyelvünk és az ország, kötelességünk minél alaposabban megismerni. Terveik szerint az év végén jelvényszerző, pontszerző mozgalmat hirdetnek: arany, ezüst és bronz fokozatot lehet elérni, a nehézségi fokozatok szerint lehet pontot szerezni – a leírását kiteszik az oldalukra. A turisztikai magazinműsor honlapja is megújul majd. A Hazajáró Honismereti és Turista Egyletet 2015-ben, Csobánkán alapították, mely rengeteg kirándulást szervez.

Nézzünk néhány adatot: Mintegy 320 filmnél tartanak. Részenként átlagosan 8 település szerepel, így kb. 2500 helyszínen forgattak, jártak (települések, vízesések, barlangok… stb.). Nem jellemző, hogy egy helyen többször megfordulnának. Nagyjából 3500 km-t tettek meg gyalog, Több mint 200 ezer km-t busszal, 300 km-t kerékpárral, 60 km-t csónakkal és kenuval. Megdöbbentő, hogy 160 ezer métert, azaz 160 km szintemelkedést küzdöttek le. A forgatás havonta egy hét, nyáron több, télen kevesebb, a nap hossza miatt. Legnagyobb élmény minden forgatáshoz kötődik, nehéz kiemelniük egyet, de talán a magas hegycsúcsok meghódítását lehet említeni (pl. a Gerlachfalvi-csúcs).

Gyakran tartanak a ménfőcsanakihoz hasonló élménybeszámolókat, közönségtalálkozókat az anyaországban, érdekes történeteket mesélnek gyerekeknek és felnőtteknek is, hamarosan elérik a 600. előadást! Olyan távoli vidékeken is jártak már, mint pl. Ausztrália (itt tartották 2019-ben a legtávolabbi közönségtalálkozókat, ahol megkóstolták a kenguruhúst is) vagy Észak-Amerika keleti partja, ahová az ottani magyarok meghívására érkeztek. Úgy gondolják, hogy a Hazajáró nélkül nem jutottak volna el ennyi helyre, hatalmas katarzissal a szívükben térnek vissza, térnek haza minden alkalommal.

Ez a turisztikai és honismereti sorozat felbecsülhetetlen értékű kincs, egyedülálló missziót teljesít. Olyan helyeken is forgattak, ahol még soha nem járt kamera. Ha valaki lemaradt volna a sorozatról, a Youtube-on meg lehet nézni az összes eddig készült filmet. Több mint 100 ezer követőjük, rajongójuk van Facebook-oldalukon.

Sulyok Attiláné
Fotók: Polczer Árpád