Underground buli a Dongóban
A Széchenyi István Egyetem árnyékában, egy kis udvarban található egy romos épület. A falán egy vörösen világító felirat: Dongó. Amikor beléptünk a kapun, semmilyen jel nem utalt arra, hogy hamarosan egy alternatív világba csöppenünk a régies lépcsőház első emeletén. A klubba lépve egy bárpult és üres fotelek tárultak a szemünk elé, a falakat sajátos stílusú képek és bakelit lemezek díszítették. Az asztalokra kitett foglalt táblák és a színpadon pihenő erősítők, kábelek arra utaltak, hogy a helyiség nem sokáig lesz ilyen üres és csendes.
A terepszemle után elhagytuk a „romklubot”, mert megbeszélt találkozónk volt az egyik fellépővel, a Zoetrope zenekar basszusgitárosával, Szabó Boldizsárral. A találkozót a közelben lévő hamburgerezőben bonyolítottuk le, majd a táplálékfelvétel után visszatértünk a klubba. Meglepetésünkre az egy órával ezelőtt még kihalt udvar tömve volt fiatalokkal. Az arcokon mosoly, a kezekben söröskorsók – az italokon túl a péntek egyesített öröme öntötte el mindenkit.
Boldi sietve felszaladt a lépcsőn, mondván, hamarosan ők kezdenek, és be kell izzítani a hangszereket. Hamarosan mi is követtük a klubba, hogy helyet keressünk magunknak, de mikor felértünk, rá kellett jönnünk, hogy ülőhelyet már nem fogunk találni. Miután ebbe beletörődtünk, összefutottunk pár ismerősünkkel, kikértük az első söreinket, amikor hirtelen felzendült a Zoetrope énekesének hangja: One, Two, Three, Four... – és megkezdődött a koncert.
A színpad láthatatlanná vált a táncoló fiataloktól, ezért közelebb helyezkedtünk fotózni. A koncert után találkoztunk Boldival, akivel készítettünk egy interjút, majd csináltunk egy fotót az egész bandával. Ezután elköszöntünk, és visszamentünk, hogy tovább élvezzük a Győri underground életet.
A koncert előtti beszélgetés így zajlott Szabó Boldizsárral:
Szia Boldi! Köszönjük, hogy elkészíthetjük veled ezt az interjút!
Igazán nincs mit. Én köszönöm, hogy ezzel reklámoztok bennünket!
Reméljük, hogy sokan olvassák majd a cikket, és a következő fellépésetekre majd még többen jönnek el. De nem akarunk sokáig fenntartani, úgyhogy el is kezdenénk. Mikor is alapult az együttes?
Hivatalosan 2011-ben, akkor még Whiteboard néven.
Te mikor csatlakoztál a bandához?
2012-ben. Akkor kezdtünk el hivatalosan zenélni.
Hogy jött az ötlet, hogy pont a Zoetrope tagja legyél?
Én is egy bandát akartam alapítani 2012-ben, és akkor kérdeztem meg a barátomat, Szántó Gábort, hogy mit szólna hozzá. Ekkor említette, hogy ő már dobos egy bandába, és ezek után kerültem be én is.
Kik a tagjai a zenekarnak?
Horváth Márk az énekes, a testvére, Horváth András a gitárosunk, Szántó Gábor a dobos, akit az előbb említettem, és végül én vagyok a basszusgitáros.
Hány fellépésetek volt eddig?
Ez volt az ötödik.
És végül, mi volt a legnagyobb elismerés?
Sok ismerősünktől hallottuk, hogy jók vagyunk, és hogy szívesen meghallgatnának minket bármikor, de a legnagyobb siker talán az, hogy a legelső Dongós fellépésünk után a tulajdonos felajánlotta, máskor is felléphetnénk.
Nagyon szépen köszönjük az interjút, további sikereket, és jó zenélést kívánunk az egész bandának!
Köszönjük!
A fiúk azóta kaptak egy újabb megbízást a Dongóba; remélik, hogy felfedezik majd őket a közeljövőben, és még több fellépést adhatnak.
Gősy Dániel és Nicholas Rogerson