Egy regény születése  sok nevetéssel fűszerezve

November 5-én csütörtökön, 10 órakor Nógrádi Gergely Egy regény születése című gyerekeknek szóló interaktív előadásával  kezdődött meg a XV. Győri Könyvszalon 0. napja. Az író pillanatok alatt megtalálta a hangot a pótszékeken is mocorgó és kuncogó kisiskolásokkal, és egy derűs, pörgős, ugyanakkor tartalmas találkozót tartott, melyben szó volt ihletről, képzeletről, szürke bálnáról és egy titokzatos kincset rejtő Győr alatt húzódó alagútrendszerről...
A sokoldalú művész, akit operaénekesként és újságíróként is ismerhetünk, számos népszerű gyermekkönyv szerzője.  Az író-olvasó találkozón játékos stílusban mesélt az írás folyamatáról: a felkészülésről, az ihletről, a szorgos munkáról és a műhelytitkokról. A gyerekeket nagyszerűen aktivizálta, felszabadultan kérdezhettek tőle, és a jó kérdések jutalma egy-egy apró könyvecske volt.
Szemléltetésképpen a közönség végigkövethette egy regényötlet kibomlását: hogyan indul el Matyi barátjával és Mókás bácsival a Győr alatt húzódó alagútrendszerbe, hogy felkutassa az elrejtett kincset. Nógrádi közvetlen humorral, szórakoztató formában ragadta meg ifjú hallgatósága figyelmét, és a sok nevetés közben az olvasás és a képzelőerő fejlesztésének fontosságára is rávilágított.

A vers ellenforadalma Horváth Viktorral

Két győri, tizedikes osztály kapott lehetőséget arra, hogy részese legyen  „A vers ellenforradalmának”. Horváth Viktor vezetésével egy rendhagyó irodalomórán vehettek részt. Hogy mi volt a foglalkozás célja? Újraírni a tananyagot, hogy a diákok ne elszenvedői legyenek a tanmenetnek, hanem „ők csinálják meg”. Miután az iskolában megismerkedtek az adott szerzők életútjával, itt és most megírhatták azt a verset, amit azok elfelejtettek megírni. A két tanulócsoport értelemszerűen nem ugyanott tart a tananyagban, de Zrínyi Miklós és Goethe neve már mindegyikük számára ismerős volt, ezért az ő verseikre épült a játék. A Szigeti veszedelemből vett sorokkal kezdődött a kísérlet:

„Szent Iván havának tizedik napián
Konstantinápolybul megindúlt Szulimán,
Avval az sok haddal vizeket szárasztván,
Nagy hegyeket bontván, várasokat rontván.”

Előbb sorra vették, azonosították a versek „gépezetét” működtető alkatrészeket: szótagszám, ritmus, rím, rímképlet stb.; aztán rövid „poétikai bemelegítés” után rokon értelmű szavak gyűjtésével folytatódott a játék. Az ötletelés eredményeképpen egy a tárgyában, szóhasználatában az eredetitől teljesen eltérő „versezet” született. Nem átirat, hanem új „mű”, egy klasszikus felező tizenkettes, itt a XXI. század elején. Habár nem az örökkévalóságnak íródott ez az alkotás, azért megosztom önökkel legalább az első sorát: „Szeretem a sajtot mit mindennap falunk, // De ez elfog múlni, ha koliban lakunk.”
A második költemény, amivel foglalkoztak a diákok, Goethe Vándor éji dala volt – eredeti nyelven. A feladat kemény diónak bizonyult. Előbb egy klasszikus és egy szlenges verzió készült párhuzamosan, s végül a „nyóckerületi” verzió diadalmaskodott. Idő híján sajnos az utolsó sorra kreált négy fordításváltozatot nem sikerül készre csiszolni.
S hogy mi a konklúzió? A költészet egy óriási Lego-játék. A változatosság, a párhuzamos világok és a kombinatorika játéka. Kisszámú, meghatározott elemből végtelen számú variáns kidolgozásának lehetősége. A költészet nem szent dolog, a poéta pedig nem minden esetben zseni. A versírás tanulható, gyakorolható, fejleszthető. S ez az alkotómunka lehet a kapocs egy mai diák és egy –akár több száz éve élt- lírikus között.

Nők, nők, férfiak - Rájátszás

Verseskötetet nehéz eladni, de az igény megvan a lírára. A versek új teret találnak maguknak, gondoljunk csak például a slam poetryre. Vagy a Rájátszásra, hiszen ez a kezdemányezés sem szűkölködik a sikerekben. 2011-ben a Margó Irodalmi Fesztiválon összeverbuválódott néhány költő és zenész egy közös szereplésre. De a szűnni nem akaró tapsvihar, a teltházas koncertek, valamint a termékeny és inspiráló kapcsolat már több éve közös alkotásra buzdítja a csoportot. Idén októberben immár második könyvcédéjük jelent meg Magamhoz szorítom címmel.
A Rájátszás művészei nem megzenésített verseket készítenek, hanem a verseket alakítják dallá, vagy a meglévő dalokhoz írnak új szöveget. Két különböző oldal, két különböző meglátás találkozik ebben az új önkifejezési módban : a költő és a zenész gondolkodásmódja. Ebből jön létre a közös anyag, ami a szöveg vagy az eredeti dal újraértelmezésére ad lehetőséget.
A formáció tagjai közt szerepelnek (többek között) olyan sikeres költők és rockzenészek, mint Beck Zoli, a 30Y énekes-gitárosa, Erdős Virág, Grecsó Krisztián, Háy János költők, Kardos-Horváth János, a Kaukázus zenekar frontembere és Kollár-Klemencz László, a Kistehén énekes-gitárosa is.
A XV. Győri Könyvszalon 0. napján közülük a greCSÓKOLlár duó látogatott el hozzánk,  azaz Grecsó Krisztián író, költő és Kollár-Klemencz László, a Kistehén zenekar frontembere a Nők, nők, férfiak című produkcióval. Az est folyamán a hétköznapi ember mindennapjai elevenedtek fel előttünk: a férfi rajongó szerelme a női testtájak iránt versben megfogalmazva, a  pesti lány disznóvágás utáni képszakadása novella keretében, valamint a közömbösség, a hit és a kudarc dalban kifejezve. Megtudtuk, milyen az, amikor Grecsó Krisztián Krúdy Gyula iránti tiszteletből “se füle, se farka”-verset ír és azt, hogy az író is ember, tele a mindenki által jól ismert örömmel és bánattal.

Bordalok Szarka Gyulával

A 0. nap záró rendezvénye Szarka Gyula előadóestje volt A bor és a lányka címmel a megyei könyvtár József Attila Művelődési Házában. A Ghymes együttes egyik frontembere gitárkísérettel adta elő megzenésített verseit egy billentyűs és egy fúvós (Varga Bori) kíséretében. A hangulat hamar megteremtődött a vidám dallamoknak, a pattogó ritmusoknak és Szarka Gyula jó humorú kommentárjainak köszönhetően. A művész a dalok között elmagyarázta, hogy miért ezt a címet választotta (férfiársaságban borozás közben mindig előkerülő téma a nő...), valamint egyes nem közismert régies szavak jelentését (pl. kurta kocsma – tavasztól őszig nem volt nyitva, mert akkor dolgoztak a férfiak). Csodálatos magyar borkultúránk valószínűleg nagyon régre nyúlik vissza, ezért maradt ilyen változatos lenyomata a magyar irodalomban és a népköltészetben.
A műsor nagyrészt Petőfi Sándor verseire épült, de azért elhangzott egy-egy vers más magyar költőtől is: Balassi Bálinttól, Gárdonyi Gézától, Csokonai Vitéz Mihálytól, sőt még egy sárospataki diákdalt is hallhattunk. A közös pont természetesen a bor volt, a férfias mulatozás. Ez a táma különböző variációkban került előadásra: volt vidám, vicces, szomorkás, sőt a háromféle megközelítés többször keveredett. Nagyrészt ismert verseket hallhattunk (Falu végén kurta kocsma, Borivóknak való, Pató Pál úr, Csokonai, Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz), ami lehetővé tette, hogy a közönség is daloljon egy kicsit, ezzel is fokozva a hangulatot. A legnagyobb sikert a Pató Pál úr és a Falu végén kurta kocsma című megzenésített Petőfi-versek arattak, de a többi dal is tetszett a lelkes közönségnek, amit a vastaps világosan jelzett.

Szabados Éva, Berente Erika, Zsednai-Vas Erika, tmoni