6409

Régi győri mesterség: a burcsellás

Várostörténeti puzzle – 16. rész

A burcsella fából készült, lapos fenekű dereglye volt, melyekre az erősen megrakott hajók terhének egy részét átrakták, hogy azok a sekélyebb folyószakaszon áthaladhassanak, vagy sekély bejáratú kikötőkbe befuthassanak. A korabeli feljegyzésekben, valamint a szakirodalomban burcsuja, luntra néven is szerepel. Győr és Moson között helyi és környékbeli burcsellások szállították a gabonát a Mosoni-Dunán.

A színezett acélmetszet Győrt ábrázolja északnyugatról, a kép előterében gabonaszállító hajó látható:

Ilyen volt a burcsella:

A burcsella szerkezeti felépítése folytán mind a vontatásban, mind a folyó árján való ereszkedésben alkalmas volt önálló manőverezésre, ebben rejlett használhatósága. Az esetleges vízszivárgás kiküszöbölésére kettős fallal építették. A burcsella általában 12-14 méter hosszú, 3-4 méter széles hajó volt, hosszanti középrészének kétharmadát foglalta el a tetőzettel védett árutér. A tetőzeten lapos járda vezetett az egyik kormánytól a másikig. A fartőkéhez erősítették a főkormányt – egy rúdra erősített deszkalapot –, de a hajó oldalához szerelt lapátok is részt vettek az irányításban. A hajó orra felől volt a kabin. Előtte emelkedett a 7-8 méteres árboc, ennek derékkampójához feszítették ki a vontatókötelet. Teherbírása 80-150 tonna között mozgott. A megnövekedett gabonaforgalommal nőtt a burcsellák befogadóképessége is, teherbírásuk elérte a 150-700 tonnát, hosszuk 45, szélességük 6,5 méter lett.

Győrben a hajó tulajdonosát és a hajón szolgálókat is burcsellásoknak hívták. A szigetközi falvak napszámosai közül többen a biztosabb megélhetésért tértek át a hajózásra. Eleinte emberi erővel, később lovakkal vagy ökrökkel történt a hajóvontatás.

Győr látképe a XIX. század közepén, előtérben a burcsella vontatása:

Győrben a burcsella kormányosa a parti hajóskocsmákban fogadta fel a vontatókat, akik mindig egész útra szegődtek. A díjazást a hozott lovanként számították, de függött az időjárástól és a tehertől is. A burcsella nagyságától függően egy pótkormányos és négy-öt hajóslegény dolgozott még a hajón, a vontatáshoz négy-öt pár lóra volt szükség gazdáikkal együtt. A kunszigetiek leginkább ökrökkel, a bácsaiak lovakkal vontattak. A berakodás után a vontatókötelet a hajó hátsó bakjához kötötték, átvezették az árboc horgán keresztül a partra. Itt pöckökkel akasztották rá a rudaskötelet, s belőle ágaztak ki kétoldalt a húzóláncok. Ezek végére fogták rá hámfákkal a lovakat. Legelöl a vezérrudas ló húzott, mögötte párosával következett a többi állat úgy, hogy mindegyik kötőfékét az előtte haladó hámfájához kötötték. Legvégén a hajóhoz közelebb ismét egyes ló következett, amely nem húzott, hanem kitartotta a rudaskötelet, hogy a hajó be ne rántsa a többit a folyóba. Ennek volt a legnehezebb dolga. Az a vontatóember, aki ezt a lovat vezette, fejszével szabadította ki az elakadt vontatókötelet.

Nyolc-tíz méter széles úton haladtak, mely törvényesen karbantartott vontatóút volt. Útközben sok nehézséggel kellett megküzdeniük. Zátonyokat, csököket kellett kerülgetniük, vagy a vízen horgonyzó hajósmalom miatt át kellett úsztatniuk a lovakat a másik oldalra. Pihenéskor legeltették az állatokat, az élelmezésük a gazdák feladata volt. Hajnaltól napestig haladtak, rossz időben néha napokig rostokoltak. Győrtől Mosonig az út jó időben két napig, rossz időben négy napig is eltartott. Dolguk végeztével kifizették őket, egy 3 napos úton megkeresték egy pár csizma, vagy egy öltözet ruha árát. Az ökrökkel gyalog, a lovakkal lóháton indultak vissza.

Lotz Károly: Hajóvontatók című képe

Híres hajóscsárdák voltak a szigetközi út mentén és matrózcsárdák Győr, Moson, Óvár kikötőiben, ahová betérhettek, így sokszor pénz nélkül értek haza.

Győri hajósok szálláshely jelvénye. A Kossuth utcai Gaál-féle vendéglőben megmaradt makett. (Forrás: Válogatás a javából. A 150 éves győri Xántus János Megyei Múzeum gyűjteményei. Győr, 2009.)

A hajózás március 21-én kezdődött és a fagyokig tartott. Télen a hajókat kihúzták a partra, akkor végezték el rajtuk a javításokat. Győrben a szegényebb burcsellások Újvárosban, egy utcába tömörülve laktak. Csak a tehetősebbek rendelkeztek saját ingatlannal és hajóval. Ők gabonát vásároltak, a házuk padlásán megszárították, majd értékesítették. Több hajót tartottak, egy részüket bérbe adták. Győrben 41 hajótulajdonos volt a 19. század derekán, némelyik tíz-tizenöt hajót birtokolt. A hajóval rendelkező burcsellások céhbe tömörültek.

Forradalmi időkben a burcsellásokat is hadi szolgálatba, a komáromi vár védelmébe állította Lukács Sándor kormánybiztos:

A 18-19. században virágzó magyar gabonakereskedelem a Duna vízi útjain zajlott. 1840-ben 35 győri hajótulajdonos szállította a gabonát, de idegen hajókon is érkezett a dunai vízimalmokba. Bácska, Bánát búzáját nagy bőgőshajókon szállították szakaszonként Győrig. A mai püspökvár alatt, a Rába torkolatánál volt a fő kikötőjük. Ott a kizárólag gabonaszállítással foglalkozó győr-újvárosi burcsellások átrakták az árut kisebb hajóikba, a burcsellákba. Igen élénk kereskedelem bonyolódott le a szigetközi Duna-ágakon.

Ludvig Rohbock metszete a győri Dunakapu téren kirakodó burcsellásokról:

A Mosoni-Duna jobb partján vontatva vitték tovább a gabonát Mosonig, innen a mosoni, kálnoki, halászi lovak vitték tovább Rajka, Pozsony felé. Mosonban az Allersdorfer malom mellett volt a nagy kikötő. A hatalmas mennyiségű termény fogadására a főhercegi uradalom már 1751-ben megépíttette a mosoni nagy gabonaraktárt, mely később a Futura nevet kapta. A helyi közvetítő kereskedelem nemcsak Győrnek és Mosonnak hozott hasznot, de jelentős szerepet játszott az ország külkereskedelmében is.

1875-ben érkezett gabonás hajók a Győri Közlönyből az október 27-i tudósítás szerint:

A Nagy-Duna és a Mosoni-Duna szabályozása a gőzhajók közlekedését, a vasutak és hidak megépítése a gyorsabb szárazföldi szállítást tették lehetővé, így a burcsellások alkalmazása a 20. század elején fokozatosan háttérbe szorult. Többségük vízi jártasságukat hasznosítva gőzhajók kormányosaként dolgozott tovább.

Hans von Stowikowszky 19. század közepi metszetén együtt látható a gőzhajó és a kis áruszállító hajók Győrnél:

1900 körüli felvétel a Rába híddal és burcsellával:

Győrben a burcsellások emlékét már csak egy Burcsellás-ház és a Burcsellás köz elnevezés őrzi. Újvárosban található a Burcsellás köz, amely a Bercsényi liget és a Rábca utca között húzódik délkeleti irányban. A korábbi Plébánia utcát nevezték el 1948-ban a burcsellásokról és az itt épült Burcsellás-házról. Maguk a szegényebb burcsellások azonban nem ebben, hanem a közeli Budai Nagy Antal utcában laktak, mely a Rába utca végétől a Festő utcáig húzódó régi utca.

Az egyetlen megmaradt Burcsellás-ház a hajdani foglalkozás igényeinek megfelelően épült. 1793 és 1796 között egy tehetős burcsellás építtette úgy, hogy a padlástér alkalmas legyen gabona szárítására. Később egy zsidó textilkereskedőé lett, aki az épületen semmit nem változtatott. Az utolsó pillanatban vásárolta meg egy művész, aki feltárta az eredeti alaprajzot, teljes rekonstrukciót hajtott végre, visszaadva a ház jellegzetes külsejét.

Rábaparti részlet, a képeslap jobb oldalán a burcsellás hajó oldala látható:

A Rábapart egy nyitott hajóval egy 1910 körüli képeslapon:

A Rába-híd közelében és a part mellett a burcsellás hajók:

Még egy helyen, a nádorvárosi Szent Imre-templomban is megtalálhatjuk a burcsellások emlékét. A templom mozaik-padlójára rákerültek a legfőbb céhek jelvényei, egy vízimalom, s egy gabonaszállító hajó, a burcsella is.

Mezeiné Bogdán Beatrix, Antaliné Hujter Szilvia


Felhasznált irodalom:
Timaffy László: Szemelvények Győr néprajzából. In. Győr története a kezdetektől napjainkig: győri millecentenáriumi előadások. Győr, Győr M. Jogú Vár. Lvt., 1997. Városi levéltári füzetek 1. p. 125-136.
Timaffy László-Alexay Zoltán: Ezer sziget országa: Szigetköz. Bp. Móra, 1988. p. 66-69.
Thullner István: Hajózás és kereskedelem a Mosoni-Dunán. In: Moson évszázadai. Mosonmagyaróvár, Vár. Önkorm. ; Mosoni Polgári Kör, 2010. p.136-143.
Vörös Károly: Győr és Pest harca a dunai gabonakereskedelemért: 1850 -1881. In: Arrabona 7. Győr, Győr-Sopron m. Ny., 1965. p. 471-791.

A témához kapcsolódó további irodalom:
Balázs Péter: Győr a feudalizmus bomlása és a polgári forradalom idején. Bp. Akad. K., 1980. p. 11-113.
Borovszky Samu (szerk.): Magyarország vármegyéi és városai. Győr vármegye. Bp. Országos Monográfia Társaság, [1910]. p. 134.
A gabonakonjunktúra hatása Gönyű térségére, 1750-1830. In: Gönyűi hajóskrónika. Gönyű; Győr, Competitor-21 Kiadó Kft., 2010.
Gráfik Imre: Hajózás és gabonakereskedelem. Pécs, Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, 2004.
Nemeséri Lilla: Tó-Sziget-Csilizközi hajómalmok története, különös tekintettel Vénekre. Szakdolgozat; NYME ACSJTKF (Győr), 2001.
Timaffy László: Szigetközi krónika. Mosonmagyaróvár, Győr-Sopron M. Tcs. Mosonmagyaróvári Jár. Hiv., 1975. p. 93-103.
Winkler Antal: A győri gabonakereskedelem a múltban és ma. In: Győri Szemle, 1934. p. 260-266.

A megyei könyvtár gyűjteményén kívül a képek forrása:
Winkler gábor: Győr, Műhely Folyóiratkiadó Közhasznú Társaság, Győr, 1998. p. 76., p.77. p. 88.
Győr. Útikönyv. Bp. Panoráma, cop. 1974. p. 47.
Borbíró Virgil-Valló István: Győr városépítéstörténete. Bp., Akad. K., 1956. p. 240, 242.
Válogatás a javából : a 150 éves győri Xántus János Megyei Múzeum gyűjteményei. Szerk. Székely Zoltán. Győr. 2009. p.59.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)

2015.06.18
65