Beszámolókat írt például az új beszerzésekről és a különleges dokumentumokról, hirdetések révén „népszerűsítette” a könyvtárat, igyekezett megoldást találni a helyhiányra, ezzel biztosítva helyet az újabb olvasóknak. Fontos volt továbbá, hogy felméréseket és statisztikákat is készített, hogy így szerezzen pontosabb információkat az olvasókról, az olvasói igényekről, egyúttal igazolja a közkönyvtárak szükségességét és társadalmi hasznát.

Adatgyűjtése és értékelése 1939-ben látott napvilágot Győri könyvtárstatisztikai tanulságok címmel. Érdemes átolvasni e rövid, ám annál érdekesebb munkát, mely bepillantást enged, hogyan is működött a könyvtár az 1930-as években, kik voltak az olvasók, honnan érkeztek és miket kerestek a Bay Ferenc vezette intézményben.

A győri könyvtár működését 1935-ben vizsgálta meg az igazgató, ezt adta közre 1939-ben. Bay Ferenc az általa felvett adatokból igyekezett levonni a megfelelő konzekvenciákat, hiszen, mint megállapítja: „a könyvtárstatisztika is úgy tanulságos, ha nem puszta számszerű tényeket állapít meg, hanem kutatja azokat az okokat is, amelyek következményeiként a számok létrejöttek”. És akkor nézzük is a legfontosabb számokat!

Ebben az időben 3338 látogatóról számol be Bay Ferenc, akik 7149 művet kölcsönöztek, 7998 kötetben. Hangsúlyozza, a látogatók száma emelkedő tendenciát mutat. (Hogy ennek nagyságrendjét érzékeltessük, idézzük a szerző másik munkáját, mely az 1938. évről nyújt információt. Eszerint már 8000 fő felett van a látogatók száma a mintegy 50.000 fős városban.) A könyvtár olvasóinak többsége férfi (51,3 százalék), a nők aránya tehát értelemszerűen alacsonyabb (48,7 százalék). A látogatottság szempontjából azonban éppen fordított a helyzet, vagyis a nők többször fordultak meg a könyvtárban, mint a férfiak. (Az arány 61-39 százalék a hölgyek javára).

A statisztikai kimutatás a könyvtár látogatóit foglalkozás szerint is csoportosította. A legnépesebb csoport a tisztviselőké (37,4 százalék), akiket az egyéb kategóriába soroltak követnek 29,4 százalékkal. Bay Ferenc tisztázza, hogy utóbbi csoportba elsősorban a háztartásbeli nők tartoznak, illetve a munkanélküliek. A további foglalkozási csoportok közül a szellemi szabadfoglalkozásúak emelkednek ki, 12,3 százalékos részesedéssel, majd az iparosok (9 százalék), a kereskedők (8,1 százalék) és a diákok (3,8 százalék) következnek.

Az olvasókat jó ismerő igazgató a csoportosítás kapcsán megállapítja, hogy sok munkanélküli a megnövekedett szabadidejét igyekszik hasznosan eltölteni a könyvtárban. Hangsúlyozza is, hogy közülük sokan önképzéssel és új ismeretek elsajátításával töltik az időt, hogy újra munkába állhassanak, sőt akár jobb pozícióba helyezkedhessenek el. Bay Ferenc ki is emeli, hogy a könyvtárnak ezen a téren óriási szerepe van: „megfigyeléseink rávilágítanak arra a fontos szerepre, amelyet a közkönyvtárak betölthetnének, ha akadálytalanul működhetnének. A könyvtárak is a társadalmi élet irányítói közé számíthatók, de csak akkor, ha egyetlen eszközükkel és fegyverükkel, a könyvvel megfelelően el vannak látva s ha a közönséggel való érintkezésük mentül gyakoribb és bensőségesebb.”

Tanulságos megvizsgálni azt is, hogy Győr mely városrészeiből érkeznek az 1930-as évek könyvtári látogatói. A legtöbben belvárosiak (49 százalék) és nádorvárosiak (31,6 százalék). Újvárosban az olvasók 13 százaléka lakott, míg Révfalu és Sziget közel azonos súllyal szerepelt (5,6 és 5,4 százalék). A legkevesebb győri olvasó Szabadhegyről járt az intézménybe (0,5 százalék).

És miket olvastak a győriek? Az adatfelvétel idején többségében szépirodalmat kerestek (4349 mű, 61 százalékos részesedés), és kevésbé érdeklődtek a szakirodalom iránt (2800 mű, 39 százalék). Sajnos pontosabb adatokkal nem szolgál ez a kimutatás, ám ha megnézzük Bay Ferenc 1938-ról készített írását (A városi könyvtár 1938. évi működése a statisztika tükrében), akkor a legkeresettebb szerzőkről és művekről is találunk információt. Utóbbi szerint Sámson Frigyes 1937-ben megjelent Mektub című munkája volt a korabeli könyvtár „sikerkönyve”. A Történet a francia indegenlégióból alcímet viselő kötetet Hugh Walpole A Herries család sorozata követte a népszerűségi listán. A legkeresettebb szerzők között már inkább magyarokat találunk, egészen pontosan Zilahy Lajost, Jókai Mórt és Gárdonyi Gézát fedezhetjük fel az első három helyen.

Bay Ferenc törekvései a korabeli könyvtárügy területén úttörőnek mutatkoztak. Statisztikai kimutatásai, melyek más területekre is kiterjedtek (például felmérte a győri lakosok magánkönyvtárait) és további éveket is számba vettek, összehasonlíthatóvá tették az általa vezetett intézményt más városok könyvtáraival. Részletes és precíz munkái hozzájárultak a győri közkönyvtár korszakban megfigyelhető folyamatos fejlődéséhez.

Borbély Tamás

Felhasznált irodalom:
Bay Ferenc: Győri könyvtárstatisztikai tanulságok. Győr, 1939.
Bay Ferenc (szerk.): A Győri Városi Közkönyvtár évkönykve I. 1898-1938. Győr, 1939.

A 2. kép a Fortepan.hu gyűjteményéből származik, pontos lelőhelye itt található: FORTEPAN / Adományozó: Konok Tamás id.

A 125 éves a győri könyvtár cikksorozat további részei itt találhatók felsorolva.