A fesztivál mindig egy-egy különleges oldalát mutatja meg ennek a műfajnak: 2023-ban a népzene és az egyházzene kapcsolata került a középpontba. Ennek megfelelően állt össze Berecz András és a Schola Gregoriana Bratislavensis műsora május 21-én este a győri Evangélikus öregtemplomban.

A Schola Gregoriana Bratislavensis 2002-ben alakult, művészeti vezetője Milan Kolena. A kórus tevékenysége és célja a gregorián ének szemiológiai értelmezése a legrégebbi források alapján, melyek a 9-11. századból származnak. Küldetésük emellett a 13-15. századi, szlovák eredetű gregorián énekek megőrzése és előadása. A schola részese volt az UNESCO Világemlékezet a Szlovák Köztársaságban című projektnek. Ennek keretén belül három 15. század végi, pozsonyi antifonálé (énekeskönyv) darabjait vették fel és tették közzé CD-n. Erre az estére a Graduale Triplexből és a Graduale Novumból hoztak darabokat, és Berecz András produkcióival váltakozva adták elő azokat. Az ötfős kórusból Milan Kolena és Rastislav Janák énekeltek szólót.

Ugyan azt gondolhatnánk, hogy Berecz Andrást, a nevető szemű, Kossuth-díjas mesemondót, folklórkutatót és előadóművész nem kell bemutatnunk, ezen az estén azonban mégis szolgált meglepetésekkel: mesék mellett énekeket is hallhattunk tőle. A mikrofonhoz lépve meghatározta önmaga helyét a műsorban: „ellenpont” lesz. A mennyei muzsikaként ható gregorián énekek ellensúlya lesz az általa hozott „mezei dallamokkal”. Lehet, hogy földi dallam volt előadásában a gregorián jegyeket hordozó, Fedémesen gyűjtött, 17-18. századi eredetű ének, de úgy „megbillegtette a hangját”, hogy bizony a közönség háta megborsódzott tőle. Mikor pedig a mesterétől ráragadott tudományról szólt, így idézte őt: „Ha dalolsz, ha beszélsz, a helyes orrtartásért beszélsz! Ha lógó orrút látsz, csapd fel az orrát! Jól fog esni neked is, neki is.” Berecz András jól tette a dolgát, mert a Fáy András nyomán mondott medvés mesén és az összekötő szövegeken is jót derült a közönség.

A Graduale Novum kezdő énekei után Berecz András egy, a Czemeki Mátyás 16-17. század fordulóján íródott református zsoltároskönyvéből származó dallamot énekelt el. A bibliai történetet felidéző, gyermeki hangú éneket az 1960-as években már csak egy idős asszony, Palkó Jánosné Kurucz Juli ismerte.

Az Ostende Nobis és a Viri Galilei dallamai után valóban ellensúlyként hatott az Aluszol-e te juhász? című ismert, sok változatban létező bukovinai dal mulattató, „bereczes” előadása, amelynek ideillő csattanója egy elhallás után: „Itt állok, Uram.”

Május Mária hónapja, ezért a műsort egy gyönyörű középkori Mária-himnusszal, a Graduale Novumból származó Ave maris stella (Üdvözlégy Mária, tengernek csillagja) című énekkel zárta a Schola Gregoriana Bratislavensis. A közönség élénk tapssal köszönte meg a felemelő, de egyben derűt fakasztó estét.

Berente Erika
Fotók: Kiss Géza