1849 márciusában a honvédsereg főerői a Tisza vonala mögött álltak, mivel a vezéri kérdés megoldatlansága és időjárási okok miatt az osztrákok elleni támadó hadművelet állandóan elmaradt. Vetter Antal betegsége után azonban Kossuth az erélyes és tetterős Görgei Artúrt nevezte ki főparancsnoknak, aki remek együttműködést alakított ki tábornoktársaival, elsősorban Aulich Lajossal, Damjanich Jánossal és Klapka Györggyel. A négy hadtestre tagozódó 47500 fős magyar hadsereg április elején megindította rég várt offenzíváját a Budapest körül álló, összesen 55 ezer főből álló császári had ellen. Az egy hónapja még vesztesnek tűnő honvédek egymás után hat csatában és ütközetben verték meg Alfred Windischgrätz csapatait. Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom mind a magyar lobogó diadalát hozta. Május 21-én pedig Buda vára is Görgei kezére került, s az ország szinte teljesen felszabadult. Ezek voltak Kossuth szavaival: „A dicsőség napjai.”
A belépés díjtalan.

Illusztrációnk, Than Mór Az 1. komáromi csata 1849. április 26-án című képe közkincs, ami szabadon felhasználható.