Erőskezű, bölcs, hithű emberként lebeg előttünk Szent István alakja, pedig ha jobban belepillantunk a múlt tükrébe, túl sok a történetében a „talán” és a „bizonyára”. Ezt a halvány képet az évszázadok nem kímélték, újabb és újabb „elképzelésekkel” árnyalták. Éppen ezért időnként nem árt „megtisztítani” ezt az ősi portrét, hogy visszanyerje eredeti fényét!

Budapesten született Jekli Zoltán, a táncművészi mellé újabb három év múlva a táncpedagógusi diplomát is megszerezte az akkor még Táncművészeti Főiskolának nevezett intézményben. Huszonegy évvel ezelőtt szerződött Győrbe.

Az autóversenyzés történetében a nagyszerű férfiak között felbukkannak rendkívüli nők is. Hellé Nice a XX. század reggelén vonult be a történelembe a „Sebesség Királynője” (La Reine de Vitesse) vagy a „Bugatti királynő” néven. Rendkívüli eredményei mellett mégis arra volt legbüszkébb, hogy egyenlő félként kezelték a férfimezőnyben, és hendikep nélkül győzte le versenytársait.

Csendes a délelőtt a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban, egyetlen ősz hajú hölgy siet át az udvaron, locsolókannával a kezében. „Kit keres? Nagy Emilnét? Én vagyok az, szólítson Marikának, mint mindenki errefelé!” – nyújt kezet az országos szinten is a legrégebben tevékenykedő nyugdíjas klubvezetők egyike.

Sorozatomban a megyénkben még élő mondák nyomába eredtem. Elsőként Gyóróba vezetett kíváncsiságom, ahol megtudtam, hogy a gyóróiakat régtől fogva „gombócnak”, „gombócosoknak” csúfolták. Az ott élők azonban ahelyett, hogy ezen a mai napig bosszankodnának, inkább jó hangulatú gombócfesztiválokat szerveznek, és igazi kincsként őrzik a rájuk hagyott történetet, amely a gúnynév eredetéről mesél, és amely bekerült a megyerikumok közé is.

2009. augusztus 22-én felavatták a régió első Wass Albert-szobrát a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban. A Kisalföld napilap augusztus 18-i és 24-i számából megtudhatjuk, hogy az erdélyi származású író és költő mellszobrát dr. Kolozsy Sándor Ausztráliában élő művész készítette el, és ajánlotta fel a második Szent István Napok alkalmára.

Van egy pillanat, amikor az ember rájön, hogy már percek óta bámul egy csésze teát anélkül, hogy ivott volna belőle, mert közben a holnapi határidőn, egy régi beszélgetésen vagy egy el nem engedett félelmen járt az esze. Pontosan ez az a pillanat, amiről a Sorok között című podcast legújabb epizódja szól: arról, hogy mi történik, amikor végre visszatérünk a jelenbe.

1980. augusztus 19-én felavatták a MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat győri üzletközpontját a Szérűskert u. 2–10. szám alatt. Júniusban még a Tompa utcai AFIT (Autófenntartó Ipari Tröszt)-szervízben adták át tulajdonosaiknak az új Trabantokat, Wartburgokat, de július 5-től már a Szérűskert utcai új átadó telep, a MERKUR győri üzemegységének üzletközpontja fogadta a vásárlókat.

A Magyar Napló Kiadó gondozásában, 2025 őszén jelent meg Pusztay János Ezüst hang című verseskötete, a nyelvész, műfordító és szépíró „haikuk és jajkuk” darabjai mentén a tájköltészet, a mély létfilozófia és az egyéni sorsélmények találkoznak, egyedülálló hidat képezve a japán hagyomány és a magyar lélek között.

Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.

2026. augusztus 15-től tekinthető meg Esztergomban, az MNM Rondella Galériában (Szent István tér 1.) Szabó Béla győri fotóművész legújabb, hiánypótló tárlata, amely a magyar reneszánsz irodalom legkiemelkedőbb alakja, Balassi Bálint élete és munkássága előtt tiszteleg.

Weöres Sándor költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, „sokszínű új költészetünkben a legegyedibb képlet” – ahogyan Hegedüs Géza írta róla. Abszurd humor és évezredes mélység, gyermeki játék és halál – semmi nem idegen tőle. A teljesség felé igyekezett, elfogva „a lélek árján fénylő forró igéket”. Ezért kérdeztem Őt az önismeret útjáról, a férfiról, a nőről, szerelemről és teljességről.