Mikor és hogyan fér bele az olvasás egy felnőtt ember életébe? Erre a kérdésre keresi a választ a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér könyves podcastje, a Lapozzunk!, amelynek első epizódja július 24-én debütál.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Helyismereti gyűjteményében megtalálható dokumentumokból, könyvekből, folyóiratokból és fényképekből készült kamarakiállítás a 140 évvel ezelőtt elhunyt dr. Kovács Pálra emlékezik.

Ráadást követően sem akarták a nézők leengedni a Richter Terem színpadáról a száztizenöt(!) zenészt: a Téti Ifjúsági Fúvószenekar és az iskolások alkotta „Kis” zenekar 2026 áprilisában együtt ünnepelte a megalakulás ötvenedik évfordulóját.

„Nincs időm olvasni.” Valószínűleg mindannyian kimondtuk már ezt a mondatot. Munka, család, háztartás, ügyintézés, a folyamatos értesítések… a nap végére sokszor úgy érezzük, minden másra jutott idő, csak arra nem, hogy leüljünk egy jó könyvvel.

Huszonhat éve szerződött a Győri Nemzeti Színházhoz, a júniusi társulati évzárón másodszor vehette át az évad legjobb színművésznőjének megítélt Kisfaludy-díjat. Szina Kinga korán megszerette a színjátszást, folyamatosan tanult, képezte magát, gyűjtögette az elismeréseket és az „ember tervez, Isten végez”-gondolat mentén mindig a jelenre és a legközelebbi feladatra koncentrálva igyekszik haladni, a saját útján.

Könyvtárosi, történészi, tudományos kutatói munkáját ismerte el Győr városa a közelmúltban Szent László-díjjal, kiemelve dr. Horváth József tehetségét, elhivatottságát. Volt kollégánk, a megyei könyvtár korábbi igazgatója, majd igazgató-helyettese nem pihen a babérjain, nyugdíjasként épp azon a részlegen dolgozik, amely kimaradt az ezt megelőző évtizedekben.

A Kisalföld 1995. július 29-i számában arról értesülhettek az olvasók, hogy ebben az évben az Európai Unió bizottsága több magyar templomot felvett az általa támogatott Európai Építészeti Örökség listájára.

A Győri Hírlap tudósításából megtudhatjuk, hogy 1939. július 22-én a győri Gráb-gyár mintegy 300 szövőmunkása lépett sztrájkba. A munkabeszüntetés oka természetesen a bérfeszültség volt. 

1928. július 17-én ünnepélyes keretek közt adták át a Révfalut Győrrel összekötő vashidat: „Legyen ez a híd a jobb jövőbe való áthidalásnak szimbóluma!”

1914. július 15-én, este hét óra előtt tűz ütött ki a Kohn Adolf és Társa Olajművek Rt. győrszigeti gyártelepén. A tűz a repceőrlő malom belsejében keletkezett, de szerencsére nem terjedt gyorsan.

A Rákóczi-emlékév kapcsán, II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója apropóján méltóképpen egy olyan asszony nyomába eredtem, akit a fejedelem maga is a legjobban csodált, aki saját kortársai elismerését is kivívta, és aki „Munkács hős védőjeként” él az utókor emlékezetében. Zrínyi Ilonáról essék szó!

A Magyar Napló Kiadó gondozásában jelent meg Huszthy Viola Violencia című debütáló kötete: a megrázó és húsbavágóan őszinte, önéletrajzi ihletésű regény egy fiatal nő nemi erőszak utáni traumafeldolgozását, a társadalmi elutasítottságot és a gyógyulás rögös útját mutatja be.

Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.

„Aki lemond a mesélésről, az lemond a történeteiről, aki lemond a történeteiről, az önmagáról mond le.” Ezzel az Odo Marquard idézettel kezdi 53 gyógyító erejű mesét tartalmazó könyvét Boldizsár Ildikó, a mesékben rejlő egységes és egylényegű világképen alapuló Metamorphosis Meseterápia megalkotója.

Nem árt egy kis borzongás a forró nyári napokra! A kánikulában ez a néhány krimi megmutatja, hogy a legnyugodtabb vizek is rejthetnek sötét titkokat. A hűsítő hatás garantált a legmelegebb délutánokra is.