2026. május 13–14-én folytatódik a Nemzettudat és irodalmi érték a Kárpát-medence magyar nyelvű kultúráiban című rendezvénysorozat a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában, amelyen többek között a magyar irodalmi folyóiratok képviselői mutatják be, hogyan jelenik meg a nemzettudat gondozása a lapok munkájában. Ennek apropóján beszélgettünk Deák Ernővel, a Bécsi Napló főszerkesztőjével. A Bécsben élő író, költő, történelemtudós Magyarként Ausztriában című könyvét Győrben is bemutatták.

A 2026-os érettségi vizsgaidőszak nem csupán az iskolai tanulmányok lezárása, hanem egy olyan mérföldkő, ahol az évek során felhalmozott ismeretek valódi, sokrétű kompetenciává érnek össze. Ez az időszak lehetőséget ad arra, hogy a középiskolás diákok bebizonyítsák: a megszerzett tudás olyan eszköztár, amely az élet számos területén magabiztosan használható.

Oláh András költő, író, pedagógus, a Partium irodalmi, művészeti és közéleti folyóirat főszerkesztője is vendég lesz a Kárpát‑medence magyar irodalmának nemzeti identitásáról szóló tudományos konferencia második, májusi részében. Beharangozó interjúnkban József Attiláról, költészetről, történelmi drámákról és a Partium szerepéről beszélgettünk.

Nem lehet eleget beszélni nagyjainkról mindaddig, amíg szoborrá merevedve, kötelező és koszorúzandó feladatként tekintünk rájuk. Körülbelül ebből az aspektusból indította rendhagyó óráját a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában Sal Endre magyar író, újságíró, az Újságmúzeum nevű népszerű kulturális és médiatörténeti weboldal alapítója és főszerkesztője Jókai a legmagyarabb író címmel.

Hortobágyi T. Cirill főapát és Rubovszky Rita, a Ciszterci Iskolai Főhatóság főigazgatója nyitotta meg a Pannonhalmi Főapátság ISKOLA tematikus évadának időszaki kiállítását 2026. április 24-én. Az Iskola a láthatáron című tárlat a nevelés és az iskola fogalmát vizsgálja történeti és kortárs perspektívából, a Bildung eszméje köré szervezve, amely az ember testi, szellemi és érzelmi formálódását egyszerre jelenti.

Legutóbbi nemzeti ünnepünk alkalmából Lázin Beatrix, a Győri Nemzeti Színház magánénekese az operairodalom legszebb szerepeiben nyújtott magas színvonalú és emlékezetes alakításaiért, értékes és sokoldalú művészi munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Pályája indulásáról, kiteljesedéséről, terveiről beszélgettünk a népszerű művésznővel.

„Kevesebb külső fénnyel, de benső örömmel ünnepeltük meg a Győri Királyi Ítélőtábla megnyitását. Átéreztük ennek a napnak horderejét, mely a mi városunkat egyszerre egy nagy kerület hivatalos központjává tette” − írta a Győri Közlöny 1891. május 7-én arról, hogy megkezdte működését a Győri Királyi Ítélőtábla (a képeslapon balra a középső épület).

A Kisalföld napilap 1980. május 5-i számában arról értesülhettek az olvasók, hogy a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár bibliobuszt kapott a 19. számú Volán Vállalattól.

1909. április 29-én jelent meg a Dunántúli Hírlapban, hogy a jénai Zeiss-gyár optikai, mechanikai és fizikai műszergyárat kíván létesíteni Győrben.

Sebő Ferenc, a Nemzet Művésze, Kossuth-díjas énekes, zenész, dalszerző, népzenekutató, a hazai hangszeres népzenei és táncház-mozgalom egyik elindítója, akinek évtizedeken át végzett szorgalmas munkája, derűs kitartása, egész életútja példaértékű. 1947. február 10-én született Szekszárdon, jövőre töltötte volna be a 80. esztendejét. Szerénységét és küldetéstudatát legméltóbban a saját szavai fejezik ki: „Én már tudom, hogy csak akkor érek valamit, ha be tudom illeszteni magam abba a kulturális folyamatba, amely előttem is zajlott, és remélem, hogy utánam is zajlani fog.”

2026. április 26-án mutatta be legújabb előadását a győri Vaskakas Bábszínház Kovács Domokos rendezésében. Bambi a kis őzgida világszerte ismert története új, egyedi feldolgozásban kel életre a színpadon, nem szavakkal, hanem mozgással, tánccal és látvánnyal meséli el a kis őz felnövekedését.

A születésnapon összegyűltek mind, ott volt Szigfrid és a kisfiú, Mikkamakka és a Négyszögletű Kerek Erdő lakói, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Árnika, Tupakka, Mumus és Zöld Lific, Bab Berci és a Hétfejű Tündér… Nem tudom felsorolni azt a rengeteg csudálatos lényt, s ilyen-olyan embert, akik mind az ünnepeltet várták, ahogy én is. Aztán belépett Lázár Ervin, s a nagy üdvrivalgás közepette körbejárt, megölelgetett néhány manót és tündért, majd szerencsémre, kezében egy pohárral hozzám fordult. A zsivaj elcsendesedett, én pedig kissé megszeppenve köszöntöttem, és bele is fogtam a kérdezésbe.

A Nobel-díjas ír költő, drámaíró William Butler Yeats 1865. június 13-án született egy Dublin melletti kis faluban, Sandymountban. A 20. századi irodalom egyik kiemelkedő és különleges alakja. Képzeletbeli interjúnkban a költészetét átszövő nagy ívű világképéről, az emberről, Írországról és a szerelemről beszélgettünk.

Janikovszky Éva 1926. április 23-án született Szegeden. Könyvei máig töretlenül népszerűek, ami többek között egyedi látásmódjának, ironikus és emberséges humorának, mély empátiájának és hatalmas életszeretetének köszönhető. Kucses Éva Etelka Nanetta néven látta meg a napvilágot, Bartos Júlia Lili és Kucses Pál egyetlen gyermekeként. 2020-ban kiadott naplójából (1938–1944) kirajzolódik az a huncut, életvidám, ugyanakkor mély gondolkodású fiatal lány, akit az írónő a történelem viharain át is mindig megőrzött a szíve mélyén. Írásain keresztül élete végéig az olvasók felé tudta sugározni derűjét.

A szorongás és a válság kezelése civilizációs kulcsképesség. Életünk, ha akarjuk, ha nem, változásokkal, átmenetekkel jár. Ezek olyan kiemelkedő fontosságú helyzetek, amelyek könnyen okozhatnak számunkra nehéz, fájdalmas krízist, de – ahogyan a mesebeli hős – meg is erősödhetünk bennük. Hogyan? Erre ad számunkra rövid és velős útmutatást a jungiánus svájci pszichoterapeuta, Verena Kast.