A Nemzettudat és irodalmi érték a Kárpát-medence magyar nyelvű kultúráiban című konferencia második napján, 2026. május 14-én is különleges előadásokat hallhattunk, amelyek tovább szélesítették a nemzeti horizontot. A győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában ezúttal Pannonhalma, Kárpátalja, Felvidék és Székelyföld irodalmi életébe, és ezzel együtt annak történelmi kontextusába nyerhettünk bepillantást.

Tata a „vizek városa”, amely címét nem csupán a tavainak, hanem egyedülálló hidrogeológiai adottságainak köszönheti. Ha a városban járunk, remek, természetközeli és mindenképpen átélhetően látványos érdekesség lehet a családoknak a Fényes Tanösvény: a 18 állomásos, közel másfél kilométer hosszú cölöpsétány egy olyan különleges ökoszisztémát mutat be, amely Európa-szerte ritkaságnak számít.

2026. május 13-án kezdetét vette a Nemzettudat és irodalmi érték a Kárpát-medence magyar nyelvű kultúráiban című konferenciasorozat második része a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában. A kétnapos rendezvényen a Kárpát-medence magyar irodalmi folyóiratainak szerkesztői, munkatársai, kritikusok és irodalomkutatók vesznek részt, hogy közösen gondolkodjanak a magyar nyelvű kultúra jelenéről, jövőjéről és a nemzeti identitás szerepéről.

2026. május 13-án kezdetét vette a Nemzettudat és irodalmi érték a Kárpát-medence magyar nyelvű kultúráiban című konferenciasorozat második része a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában. A kétnapos rendezvényen a Kárpát-medence magyar irodalmi folyóiratainak szerkesztői, munkatársai, kritikusok és irodalomkutatók vesznek részt, hogy közösen gondolkodjanak a magyar nyelvű kultúra jelenéről, jövőjéről és a nemzeti identitás szerepéről.

90 évvel ezelőtt született Csukás István, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, író, aki ma is az egyik legolvasottabb ifjúsági szerzők közé tartozik. 2026. április 29-én felolvasóesten emlékeztünk meg róla a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárában.

A győri Árpád út 1896. május 14-én kapta meg a mai nevét, amelyről a városi közgyűlés február 4-én döntött. Az ünnepségről a Győri Hírlap részletesen tudósított.

Horváth Ildikó a 60. Szép magyar beszéd verseny díjkiosztóján Kazinczy-díjat vehetett át. „Fél évszázados tanári és előadóművészi munkájával generációkat tanított meg a tiszta, kifejező beszédre. A győri pedagógus nemcsak versenyzőket készített fel sikerrel, hanem beszédkultúrát formált: diákjai országos eredményeket értek el, ő maga pedig a város kulturális életének meghatározó hangja lett” – összegezték méltatását 2026. április közepén.

1986. május 8-án Győrben, a Széchenyi téri Vastuskós házban megnyitották és átadták rendeltetésének Patkó Imre hagyatékát. A megye ezáltal egy rendkívül értékes múzeumi közgyűjteménnyel gyarapodott, amely a mai napig állandó kiállításként látogatható.

Legutóbbi nemzeti ünnepünk alkalmából Lázin Beatrix, a Győri Nemzeti Színház magánénekese az operairodalom legszebb szerepeiben nyújtott magas színvonalú és emlékezetes alakításaiért, értékes és sokoldalú művészi munkája elismeréseként a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült. Pályája indulásáról, kiteljesedéséről, terveiről beszélgettünk a népszerű művésznővel.

„Kevesebb külső fénnyel, de benső örömmel ünnepeltük meg a Győri Királyi Ítélőtábla megnyitását. Átéreztük ennek a napnak horderejét, mely a mi városunkat egyszerre egy nagy kerület hivatalos központjává tette” − írta a Győri Közlöny 1891. május 7-én arról, hogy megkezdte működését a Győri Királyi Ítélőtábla (a képeslapon balra a középső épület).

A Kisalföld napilap 1980. május 5-i számában arról értesülhettek az olvasók, hogy a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár bibliobuszt kapott a 19. számú Volán Vállalattól.

A Bencés Kiadó gondozásában, a közelmúltban jelent meg Várszegi Asztrik püspök, emeritus pannonhalmi főapát könyve a rend egyik legnehezebb időszakának hiteles történetével: „Az én feladatom az, hogy átvezessem a rendet a Vörös-tengeren” címmel egy húsz éve foglalkoztatott elképzelése öltött háromszáz oldalba sűrített testet Legányi Norbert korábbi főapát küzdelmes pannonhalmi időszakáról.

Nagyon fontos, hogy a most felnövő generációk is megismerjék Tupakkát, a zöld lificet, Zsiga föstőt, Duzma Dözmőt, Lattipát és a többieket. Miért? Mert Lázár Ervin, akinek 2026. május 5-én volt a 90. születésnapja, kedves figuráival az élet titkáról tanít. Bár már csak lélekben lehet velünk, de a meséin keresztül mégis kapcsolatba kerülhetünk a melegszívű és igazi manóbaráttal rendelkező íróval.

A születésnapon összegyűltek mind, ott volt Szigfrid és a kisfiú, Mikkamakka és a Négyszögletű Kerek Erdő lakói, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Árnika, Tupakka, Mumus és Zöld Lific, Bab Berci és a Hétfejű Tündér… Nem tudom felsorolni azt a rengeteg csudálatos lényt, s ilyen-olyan embert, akik mind az ünnepeltet várták, ahogy én is. Aztán belépett Lázár Ervin, s a nagy üdvrivalgás közepette körbejárt, megölelgetett néhány manót és tündért, majd szerencsémre, kezében egy pohárral hozzám fordult. A zsivaj elcsendesedett, én pedig kissé megszeppenve köszöntöttem, és bele is fogtam a kérdezésbe.

A Nobel-díjas ír költő, drámaíró William Butler Yeats 1865. június 13-án született egy Dublin melletti kis faluban, Sandymountban. A 20. századi irodalom egyik kiemelkedő és különleges alakja. Képzeletbeli interjúnkban a költészetét átszövő nagy ívű világképéről, az emberről, Írországról és a szerelemről beszélgettünk.