Huszonhat éve szerződött a Győri Nemzeti Színházhoz, a júniusi társulati évzárón másodszor vehette át az évad legjobb színművésznőjének megítélt Kisfaludy-díjat. Szina Kinga korán megszerette a színjátszást, folyamatosan tanult, képezte magát, gyűjtögette az elismeréseket és az „ember tervez, Isten végez”-gondolat mentén mindig a jelenre és a legközelebbi feladatra koncentrálva igyekszik haladni, a saját útján.

Ebben a szezonban is sokféle fesztiválból választhatunk, ha szeretnénk megélni a nyár felszabadító és élményekkel gazdagító erejét. Ilyenkor a ki- vagy épp bekapcsolódás mellett rátalálhatunk a hasonló érdeklődésű emberekre, közösségekre, kapcsolatokat építhetünk. Most a kulturális jellegű, meghatározó szellemiségű rendezvényekből ajánlunk néhányat.

Ismét új podcastsorozattal bővül a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér online kínálata. A Sorok között olyan beszélgetésekre invitálja a hallgatókat, amelyekben a könyvek nem csupán témát jelentenek, hanem kiindulópontot is: személyes történetekhez, alkotói utakhoz és inspiráló gondolatokhoz vezetnek.

Irányi István: Petőfi Zoltán életpályája, különös tekintettel Békés megyei, szarvasi éveire, a Szarvasi füzetek 4. része valószínűleg az a könyv, amit csak kevesen, kifejezetten a téma iránt érdeklődők vesznek kézbe. A tanulmány kapcsán arra is rábukkanhatunk, hogy Mezőberény is fontos helyet foglal el a Petőfi-emlékhelyek sorában.

Győr-Bácsán, a Kinizsi Pál utcában, az orvosi rendelő szomszédságában 2026. július 7-én beüzemelték a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér negyedik könyvkölcsönző automatáját. A városrészben 2015-ben szűnt meg a fiókkönyvtár, így az ott élőknek maradt az utazás, hogy egy jó olvasnivalóhoz jussanak.

1928. július 17-én ünnepélyes keretek közt adták át a Révfalut Győrrel összekötő vashidat: „Legyen ez a híd a jobb jövőbe való áthidalásnak szimbóluma!”

1914. július 15-én, este hét óra előtt tűz ütött ki a Kohn Adolf és Társa Olajművek Rt. győrszigeti gyártelepén. A tűz a repceőrlő malom belsejében keletkezett, de szerencsére nem terjedt gyorsan.

A Rákóczi-emlékév kapcsán, II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója apropóján méltóképpen egy olyan asszony nyomába eredtem, akit a fejedelem maga is a legjobban csodált, aki saját kortársai elismerését is kivívta, és aki „Munkács hős védőjeként” él az utókor emlékezetében. Zrínyi Ilonáról essék szó!

A Bartók Béla út 29. sz. ház előtt álló Bartók-fej szobrot, Melocco Miklós alkotását 1972 nyarán áthelyezték a zeneszerzőről elnevezett zenei általános iskola udvarába. A tervek szerint Borsos Miklós műve került a helyére.

1941. július 6-án, hajnali 3 órától Magyarországon is elrendelték, Budapest és környékének kivételével, hogy át kell térni a jobb oldali közlekedésre.

1931. július 5-én nyílt meg a győri medencés uszoda, mely fekvése és technikai megoldása miatt is egyedülálló volt az országban.

„Aki lemond a mesélésről, az lemond a történeteiről, aki lemond a történeteiről, az önmagáról mond le.” Ezzel az Odo Marquard idézettel kezdi 53 gyógyító erejű mesét tartalmazó könyvét Boldizsár Ildikó, a mesékben rejlő egységes és egylényegű világképen alapuló Metamorphosis Meseterápia megalkotója.

Nem árt egy kis borzongás a forró nyári napokra! A kánikulában ez a néhány krimi megmutatja, hogy a legnyugodtabb vizek is rejthetnek sötét titkokat. A hűsítő hatás garantált a legmelegebb délutánokra is.

Nemcsak gyerekeknek ajánlom az idén 90 éve született Lázár Ervin mesekötetét, hanem minden olyan felnőttnek, aki találkozott már vagy szeretne találkozni tündérrel…

Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.