Csendes a délelőtt a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban, egyetlen ősz hajú hölgy siet át az udvaron, locsolókannával a kezében. „Kit keres? Nagy Emilnét? Én vagyok az, szólítson Marikának, mint mindenki errefelé!” – nyújt kezet az országos szinten is a legrégebben tevékenykedő nyugdíjas klubvezetők egyike.

Túlélte a történelem legpusztítóbb földrengését, falai között „forradalmakat” terveztek és a világirodalom legnagyobb zsenijei vitatkoztak egy csésze kávé mellett. A Portugália fővárosában található Livraria Bertrand nem csupán egy könyvesbolt vagy az olvasás legrégibb kereskedelmi szentélye: egy eszme, amely jellegénél fogva szerencsére elpusztíthatatlan.

Hivatalosan 2005 óta tartjuk számon hazánkban a magyar állatkertek napját minden év augusztus 9-én. Ezen a napon nyitotta meg kapuit ugyanis 1866-ban a Fővárosi Állat- és Növénykert. Mit ünneplünk valójában? Milyen kultúrtörténeti jelentősége van az eseménynek? Ennek jártunk utána. Tartsanak velünk!

Nem tiltakozik az amatőr művész megszólítás miatt, miért is tenné három évtized szinte mindennapos citerajátéka mellett. Alig tudtuk egy időre elrabolni a Szürkebarát Nótaklub és az Obsitos Dalkör együttes nótadélutánjáról, mivel a szebbnél szebb dalokat egymás után jókedvűen éneklő társaság igényt tartott a harmonika mellett a citera hangszer kíséretére is. Végül sikerült egy kis bemutatkozásra egy csendesebb helyre invitálni Varga Zoltánt.

Dr. Kovács Pál a 19. század egyik nagy korszakalkotója volt, nevét 2013-ban vette fel intézményünk, mikor a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárat és a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárat egyesítették, így jött létre a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.

A párizsi béke előkészítő tárgyalásai 1946. július 29-én kezdődtek el. A magyar közvéleményt ebben az időszakban különösen erősen foglalkoztatták a Csehszlovákiából érkező hírek a Magyarországgal szemben megfogalmazott területi és kitelepítési igényekkel kapcsolatban.

A könyvtár ma már jóval több, mint könyvek kölcsönzőhelye. Közösségeket épít, új érdeklődési köröket mutat meg, és olyan embereket hoz össze, akiket közös szenvedély köt össze. Erre remek példa a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Manga Klubja is, amely egyre több érdeklődőt vonz.

1964. augusztus 5-én „nyitotta meg kapuit” a mesekönyvtár Győrben, a Bajcsy-Zsilinszky út 36. szám alatt, az Építők Erkel Ferenc Művelődési Otthonában.

1970. augusztus 3-án megkezdték a Rába-szigeten álló Kioszk-étterem lebontását, számolt be róla a Kisalföld című napilap.

A legtöbben, ha meghallják a manga vagy anime szót, elsőként a jellegzetes rajzstílusra gondolnak. Pedig ez a világ ennél jóval összetettebb: külön műfajokkal, saját hagyományokkal, hatalmas rajongótáborral és olyan történetekkel, amelyek generációkat képesek megszólítani.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya idén is meghirdette pályázatát és várta a fotográfusok 2025-ben készített, legjobbnak tartott képeit. A kiírásra elsősorban a hazai és határon túli magyar sajtó munkatársainak jelentkezését várták, de a megmérettetés – a korábbi évekhez hasonlóan – mint mindig, minden 18. életévét betöltött pályázó számára nyitott volt.

Az Odüsszeia egy ősi mítosz, amelyet a mai tudásunk szerint az i. e. 8. században írt le Homérosz. Christopher Nolannek, Matt Damonnak és alkotótársaiknak köszönhetően az örök érvényű történet egy méltó és magával ragadó feldolgozást kapott. A komor színekkel festett, mégis varázslatos film a veszendőben lévő értékeket felmutató „viharjelzés” korunk emberének.

Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.

Vezethet-e egy válságos helyzet pozitív változáshoz? Erre a nehéz kérdésre keres választ a következő négy film, amelyek alkotói, Michael Hoffman, Terry Gilliam, Anders Thomas Jensen és Victor Salva remekül használják fel mondanivalójuk kifejezéséhez az élet tragikus, drámai, abszurd és komikus színeit−szintjeit is. A szórakoztatva tanító munkák egyik üzenete, hogy valójában nincsenek hétköznapi pillanatok, csak a fájdalom, félelem miatt figyelmetlenségbe, tagadásba menekülő, „alvó” emberek, akiket a Sors, a Gondviselés − vagy hívjuk, ahogy szeretnénk − előbb-utóbb felébreszt.