A Moldva partján, Prága történelmi belvárosának szívében található a Táncoló háznak elkeresztelt épület, amely lenyűgöző látványával igazi különlegességként hat a Rašín rakpart mentén, és mára a cseh főváros egyik legismertebb modern szimbólumává vált. Vajon honnan jött az ötlet, ki álmodta meg, és mit jelképez ez az építészeti kivételesség?

1960. november 6-án, vasárnap este ünnepélyes keretek között adták át Győr új filmszínházát: a 16 millió forintból épült Rába mozi földszintjén 551, az erkélyen 279, összesen 830 férőhely kapott helyet.

Kovács Margit 1902. november 20-án született Győrben. Édesapja dr. Kovács Sámuel Zoltán gimnáziumi tanár, édesanyja Heller Ilona, egy fiúinternátus vezetője volt. A család Győrben élt, a Vásártér u. 19. szám alatt lakott.

A Könyvtári Kihívás pályázaton a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a „Legkreatívabb olvasásnépszerűsítő kampány” díját szerezte meg, melynek az átadására 2025. november 3-án került sor Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban.

1983. november 3-án, a Bartók Béla út és Szigethy Attila út sarkán, Adyváros „kapujában” felavatták Vígh Tamás Ady négy arca című köztéri alkotását. A városrészt 1967-ben kezdték el építeni, és befejezésekor bronzban is emléket állítottak névadójának, Ady Endrének.

A lokálpatrióták nagy örömére Czvikovszky Tamás A Város Háza című könyvének második, bővített kiadását mutatja be a 24. Győri Könyvszalonon. Az elegáns kötet egyik apropóját az adta, hogy 1900 március 19-én avatták fel hivatalosan az épületet, azaz 2025-ben ünnepeljük a 125 éves évfordulóját.

Sütő Csaba András kilencedik verseskötete, az utak éjjel utcák délután vizek napfényben füst hajnalban a táj, az emlékezet és a nyelv határvidékét járja be. A 24. Győri Könyvszalonra érkező költővel a fizikai munka és a líra kapcsolatáról, a formák tudatos kereséséről, valamint a nyelv erejéről beszélgettünk.

113 program 6 helyszínen, 28 standon összesen 45 kiadó és kiállító, és már csak néhányat kell aludni, hogy ismét beinduljon a könyves áramlás, kitáruljanak a kapuk, tóduljon a közönség a legnagyobb vidéki ilyen jellegű fesztiválként aposztrofált Győri Könyvszalonra 2025. november 14–15–16-án, három napon és estén át.

Mezey György, a talán legutolsó, nemzetközileg is elismert magyar edzőfejedelem életrjazát írta meg ezúttal a József Attila-díjas Benedek Szabolcs: a 24. Győri Könyvszalonon bemutatásra kerülő kötetről, valamint magáról a labdarúgásról is beszélgettünk vele.

Milyen válaszokat ad a gyorsan változó világ miatti kihívásokra a sztoikus filozófia? Mi a kulcsa belső szabadságunknak? Különleges felfedezni, hogy mennyire aktuálisak még ma is Epiktétosz gondolatai, akinek hitelességét extrém élettapasztalatai támasztják alá.

Bíró Szabolcs érett írói útja 2010-ben kezdődött, amikor a szerző elhagyta az irodalmi szárnypróbálgatásaihoz használt angolszász álnevét (Francis W. Scott), és elhatározta, hogy attól kezdve csakis polgári nevén publikál.

Az ősz beköszöntével talán többet emlékezünk mindazokra, akik már nem lehetnek közöttünk, legyen akár családtagok vagy hazafiak. Szerencsére Büki Lajos köztünk él, és Szeghalmi Balázs újságíró ösztönzésére, az ő szerkesztésében könyvvé érett, amit elmondhat, mert el kellett mondania, mindezt „gyűlölet nélkül”.

A New York-i Metropolitan Opera (a Met) az Egyesült Államok legjelentősebb és legismertebb operaháza. Operaénekesek, zeneszerzők álma, hogy itt lépjenek fel vagy itt mutassák be műveiket. A világ egyik legfontosabb zenei intézménye, amely közel másfél évszázada, 1883. október 22. óta a nemzetközi operaélet egyik központja.