Az ünnepi ráhangolódásnak sok családban része a finom illattal járó mézeskalács sütés. A fűszeres tésztát kóstolgatva valószínűleg nem gondolnánk, hogy – kis túlzással – egy több ezer éves recept kelt életre a konyhánkban. A mézeskalács házikó hagyománya csak pár száz éves, de népszerűsége hatalmas, amely a jól ismert Grimm mesének is köszönhető.

2025. november 16-án, a 24. Győri Könyvszalonon, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának Muzeális Gyűjteményében mutatták be a Csanak történeti áttekintése című kötetet. A kiadványról a szerző, Szabady János helytörténész és Winkler Csaba, a Széchenyi István Egyetem címzetes egyetemi docense beszélgetett.

Életét egyfelől földrajzilag meghatározza öttevényi magánélete és győri munkahelye, ezek mellett még másik két, számára úgyszintén rendkívül fontos tényező: mégpedig a könyvek és az emberek szeretete. Negyvenegy év munkaviszony után bensőséges ünnepségen búcsúzott el a győri könyvtár olvasószolgálatának vezetője, Szabó Judit: elérkezett nyugdíjba vonulásának ideje, nem titkolja, a napokban tölti be a hatvanadik életévét.

Vaskor Gréta család- és párterapeuta, meseterapeuta Táltosmesék című könyvével mutatkozott be a 24. Győri Könyvszalonon, amely az egyik legfontosabb mesebeli segítő témáját járja körül, és szimbólumnyitogatókkal, mesefejtő kérdésekkel hívogatja, kalauzolja a belső ösvényre lépőket.

Kigyúltak már az advent első fényei, közeleg az év talán legjobban várt ünnepe, karácsony. Ebből az alkalomból a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér – gondolván a téli szünet, szabadság, pihenés időszakára – válogatott néhány alkalomhoz illő olvasnivalót, melyek többféle témában nyújthatnak nekünk áhítatot, kikapcsolódást vagy éppen ünnepi csendet.

1937. december 12-én az Evangélikus Ifjúsági Egyesület emlékművet avatott Ráth Mátyás evangélikus lelkész, az első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztőjének tiszteletére Győrben, a Kossuth utca elején.

2017. december 10-én felavatták Szent László fából készült szobrát a ménfőcsanaki Szent Kereszt Plébánia előtti parkban, ezzel a polgárőrök évek óta dédelgetett álma vált valóra.

2015. december 7-én Győrben, az Aradi vértanúk útja 6. szám alatti házra, Jászai Mari egykori lakhelyére emléktáblát helyeztetett el a város önkormányzata: Somogyi Tivadar alpolgármester és Forgács Péter, a Győri Nemzeti Színház igazgatója leplezték le, és meg is koszorúzták.

Győr történelmi belvárosában a legfontosabb templomon kívüli temetkezőhely a Káptalandombon volt, amely a székesegyház mellett, a torony és a déli kapu előtti területen helyezkedett el, és amelyet a XVIII. század végére teljesen felszámoltak.

1925 óta minden év december 1-én ünnepeljük a magyar rádiózás napját ‒ hazánkban ekkor indult el folyamatosan a rádióadás. Ehhez kapcsolódóan emlékezzünk meg a Győrben született Winter Ernő vegyészmérnökről, feltalálóról, aki tudományos munkásságának nagyban köszönhető, hogy Magyarországon virágzó rádiócsőgyártás jött létre.

Egy minden szempontból tökéletes balettdarab apropóján gondolkodtam el arról, hogy mai világunkban mi a szerepe a művészetnek – a Győri Balett Nosferatuja egy vámpírtörténet, filozófiával fűszerezve.

Gunnar Gunnarsson neve ismerős volt számomra Jón Kalman Stefánsson elbeszéléseiből. Bizonyára az olvasók számára is létező jelenség, hogy ha egy regényben látnak utalást valós könyvre vagy szerzőre, akkor feljegyzik maguknak egy kézzelfogható vagy képzeletbeli listára, hogy a jövőben utánanézzenek, beszerezzék, elolvassák. Hiszen ha egy író megemlíti, az néha egyfajta garancia a minőségre. Ezért az Advent tárt karokkal várt kötet volt, főleg advent idején.

Kubik Anna színművésznő alig egy hete nyerte el a Nemzet Művésze címet, 2025. november 10-én pedig már a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium diákjainak mesélt a színészet leglényegéről, hogyanjáról, életéről, emlékeiről. Beszélgetőtársa, Horváth-Bárány Réka és a diákok, egykori tanulók, tanárok nagy érdeklődéssel hallgatták a művésznőt, aki a katedra méretű pódiumon éppoly természetesen szerepelt, mint bármely más színpadon.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1980-ban megszerzett diplomája után Szikra József – a kétéves veszprémi kezdetet követően – harmincnyolc évig játszott a Győri Nemzeti Színházban, annak örökös tagja. A kisalföldi megyeszékhelyen kedvelt színművész öt éve ment nyugdíjba, és visszaköltözött Budapestre.