1979. november 18-án avatták fel Varga Imre Sárkányrepülő szobrát Révfaluban, a Széchenyi István Egyetem – az akkori Közlekedési- és Távközlési Műszaki Főiskola – épülete előtti parkban. Győr legújabb köztéri szobra szervesen illeszkedett az akkori főiskola környezetébe, melynek elkészítéséhez a művész az addig megszerzett tapasztalatait ötvözte.

Győrben számos emléktábla idézi az első világháborút, melyek nem regényes kalandokról, hanem véres harcokról, sok-sok elesett áldozatról tudósítanak. A székesegyház déli oldalfalába épített dombormű teátrális jelenete 9731 elesett katonára emlékeztet – a győri 19. gyalogezred túlélői készíttették 1927-ben, az elesett társak tiszteletére.

Immár harmadik alkalommal került átadásra Az Év Települési Könyvtárosa és Az Év Könyvtárfenntartó Önkormányzata díj. Felpéc és Rábapatona után 2025. november 11-én Pér is a kitüntetések büszke tulajdonosává vált. A helyszínen jártunk.

Gárdonyi Géza győri tartózkodása egy rövid, de annál inkább termékeny időszak volt, a halálát követő években a városban kezdeményezések indultak emlékének megőrzése érdekében. Az egyik ilyen egy olyan emléktábla elkészítése, amely Gárdonyi győri működésének állít emléket.

A Moldva partján, Prága történelmi belvárosának szívében található a Táncoló háznak elkeresztelt épület, amely lenyűgöző látványával igazi különlegességként hat a Rašín rakpart mentén, és mára a cseh főváros egyik legismertebb modern szimbólumává vált. Vajon honnan jött az ötlet, ki álmodta meg, és mit jelképez ez az építészeti kivételesség?

Berg Judit, az idei Szalon-díjas, termékeny alkotóként már több mint nyolcvan kötettel ajándékozta meg ifjú olvasóit. Mint a portrébeszélgetésből megtudhattuk, szíve mélyén leginkább világutazó szeretett volna lenni. Talán éppen ez a kalandvágy hívta életre később a Ruminit, Az őrzőket vagy másik kedves könyvét, a Lianát is.

Bármilyen furcsa, Kepes András nem megkérdőjelezi, de nem is célja, hogy igazat adjon nekünk a széttöredezett világ kérdéseire. Sokkal inkább arra törekszik, hogy önvizsgálatra ösztönözzön bennünket, és segítsen eljutnunk a megértéshez. 2025. november 15-én a 24. Győri Könyvszalonon Werner Krisztinával igyekeztek közelebb jutni az igazsághoz.

Életműösszegző-kötettel érkezett a 24. Győri Könyvszalonra 2025. november 15-én Tóth László József Attila-díjas költő: az Időző közel 300 verse teljes pályaképet rajzol ki 400 oldalon, rámutatva eddig talán nem gondolt összefüggésekre, vonásokra is.

Jóval többet, mint csajos délutánt jelentett a Győri Nők: Múlt, Jelen, Jövő című kötet örömteli hangulatú, telt házas bemutatója a 24. Győri Könyvszalonon, ahol a „csodalányokon” kívül szép számmal vettek részt az erősebbik nem képviselői is.

2025. november 14-én délután nagy érdeklődés övezte A Győri Értéktár – Örökségünk a jövőért című könyv bemutatóját a 24. Győri Könyvszalonon. A kötetet Szeles Szabolcs, a Győri Értéktár Bizottság elnöke, Bana József, a Győri Értéktár Bizottság tagja, Győr Megyei Jogú Város Levéltára nyugalmazott igazgatója, és dr. Horváth Sándor Domonkos, a Győri Értéktár Bizottság tagja, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója mutatta be a közönségnek.

Győr történelmi laktanyái kerültek fókuszba a 24. Győri Könyvszalonon 2025. november 14-én: Torma Béla Gyula ezredes hozta el bemutatni legújabb kötetét Laktanyába zárt történelem címmel.

Kubik Anna színművésznő alig egy hete nyerte el a Nemzet Művésze címet, 2025. november 10-én pedig már a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium diákjainak mesélt a színészet leglényegéről, hogyanjáról, életéről, emlékeiről. Beszélgetőtársa, Horváth-Bárány Réka és a diákok, egykori tanulók, tanárok nagy érdeklődéssel hallgatták a művésznőt, aki a katedra méretű pódiumon éppoly természetesen szerepelt, mint bármely más színpadon.

A Színház- és Filmművészeti Főiskola 1980-ban megszerzett diplomája után Szikra József – a kétéves veszprémi kezdetet követően – harmincnyolc évig játszott a Győri Nemzeti Színházban, annak örökös tagja. A kisalföldi megyeszékhelyen kedvelt színművész öt éve ment nyugdíjba, és visszaköltözött Budapestre.

James S. A. Corey – aki tulajdonképpen nem létezik, hiszen két író közös álneve – A Térség című regényfolyammal futott be, méghozzá méltán. Mind a kilencrészes könyvsorozat, mind a belőle készített filmszéria az utóbbi idők egyik legjobban sikerült sci-fi-je a maga nemében.

Milyen válaszokat ad a gyorsan változó világ miatti kihívásokra a sztoikus filozófia? Mi a kulcsa belső szabadságunknak? Különleges felfedezni, hogy mennyire aktuálisak még ma is Epiktétosz gondolatai, akinek hitelességét extrém élettapasztalatai támasztják alá.