A természetközeli életmód, a fenntarthatóság és a közösségi tudásmegosztás egyre fontosabb szerepet kap mindennapjainkban. A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér új kezdeményezése, a Magkönyvtár létrehozása pontosan ezt a szemléletet erősíti: a helyi közösségek összefogásával szeretnénk olyan magcsere-pontokat kialakítani, amelyek nemcsak a kertészkedés örömét adják tovább, hanem a környezettudatos gondolkodást is támogatják.

2026. szeptember 8-án a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a Honvéd Ligetbe költözik, kiviszi az olvasás örömét egy délutánra, és mindenkit arra hív, hogy kapcsolódjon be – akár csak egyetlen percre –, hogy együtt ünnepeljünk a világnapon!

A Győri Nemzeti Színház 2026. augusztus 25-én társulati ülés keretében megkezdte a 2026/2027-es évadot. Felidézték az előző szezon eredményeit, majd szó esett az új feladatokról, az épület felújításáról, az új bemutatókról és a társulati változásokról is. Az ülés ünnepélyes keretek között, a jubiláló kollégák köszöntésével és közös fotóval zárult.

A ma már természetesnek, ám továbbra sem veszélytelennek tűnő vállalkozást először Lányi Antal honvéd hadnagy hajtotta végre 1911. augusztus 28-án, amellyel történelmet írt, hiszen elsőként szelte át a Balaton feletti légteret.

Első alkalommal hirdette meg a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér a „Cserélj okosan, öltözz tudatosan!” – Őszi–téli gardróbfrissítés elnevezésű nyilvános ruhacsere-programját a Nyugdíjas Klubok Háza nagytermében.

1992. szeptember 1-jén jelentős változás lépett életbe a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár életében, amiről a megyei napilap, a Kisalföld is beszámolt. Ezen a napon kéthónapnyi szünet után nyitotta meg kapuit az intézmény. Nemcsak az épület szépült meg, hanem a kölcsönzés rendje is alaposan megváltozott.

Nemrégiben az átépítés előtt álló egykori győri börtön falai között addig ismeretlen, ott sosem hallott dallamok csendültek fel. A bennfentesek, a majdani használók létesítménnyel ismerkedését színesítette a hétköznapiasan bírósági kórusnak nevezett együttes és kísérőzenekara.

Van egy műfaj, amely több mint száz éve képtelen kimenni a divatból. Ha valaki azt mondja, hogy évek óta nem olvasott, gyakran még hozzáteszi: „de egy jó krimit azért bármikor”. Vajon miért szeretjük ennyire azokat a történeteket, amelyek rendszerint egy rejtéllyel, eltűnéssel vagy akár egy gyilkossággal kezdődnek?

1953. augusztus 29-én avatták fel városunkban a Győri Hűtőipari Vállalat hűtőházát. A beruházás szükségességéről már 1935-ben tárgyaltak az illetékesek, de 1938-ban, mikor a jelentős mezőgazdasági termelést folytató csallóközi területeket visszacsatolták Magyarországhoz, égetőbb lett a terv megvalósítása.

1970. augusztus 27-én ünnepi ülésre gyűltek össze Győr–Sopron megye és Győr Város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tagjai. A napirend a Győri Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola tervének és beruházási programjának ismertetése és az építési engedély ünnepélyes kiadása volt.

Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.

Igaz történetek is ihlették azokat a filmeket, amelyek emberi kapcsolatokon, életutakon keresztül mutatják meg a művészet felszabadító és jellemformáló erejét. Két zseniális pedagógus lelkeket ment a tánc és a kóruséneklés segítségével. A harmadik mozi pedig egy világhírű művész és amatőr csapata göröngyös útja, amelyben végül mindenki önmagára talál, hogy azután az annyira hiányzó egység is megszülethessen.

A Magyar Napló Kiadó gondozásában, 2025 őszén jelent meg Pusztay János Ezüst hang című verseskötete, a nyelvész, műfordító és szépíró „haikuk és jajkuk” darabjai mentén a tájköltészet, a mély létfilozófia és az egyéni sorsélmények találkoznak, egyedülálló hidat képezve a japán hagyomány és a magyar lélek között.

Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.