December 21. talán az év egyik legkülönlegesebb csillagászati eseménye. Ekkor az év leghosszabb éjszakája és legrövidebb nappala köszönt ránk. Úgy tűnik, mintha a Nap mozgása egy rövid időre megállna, majd lassan újra emelkedni kezd az égen. Az elnevezés is innen ered: a sötétség és a fény fordulópontját nevezzük téli napfordulónak.

Egy dedikáció néha egy korszakhoz, az író közegéhez, néha egy könyv születéstörténetéhez, vagy megjelenésével kapcsolatos érdekes eseményhez visz, néha viszont az íróhoz, annak életművéhez jutunk közelebb. A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér polcán lapuló Annipanni, hull a hó! 1974-ből az alkotóhoz, Marék Veronikához közelít bennünket. 

Röpke csehországi átutazásunk során két jellegzetes figurával találkoztunk. Az egyikkel szándékosan egy cipészműhelyben, a másikkal véletlenül egy út menti kocsmában. Ez utóbbiról fogok most mesélni, aki nem más, mint Jaburek, a tüzér, akinek neve – mint kiderült – a königgrätzi csatával függ össze.

Kinek nehéz, kinek örömteljes, kinek stresszes az adventi készülődés… Egy biztos, a naptár nem hazudik, mindjárt itt a téli napforduló és a legszentebb ünnepünk! A hosszú várakozást a legnehezebben talán a gyerekek viselik. A számukra készített adventi vagy karácsonyi naptárak segítenek élménnyé változtatni a hangolódást, és talán még számolni is könnyebben megtanulnak.

Most, hogy az adventi koszorún már két gyertyát is meggyújtottunk, talán sikerül egyre inkább az ünnepre hangolódni és némileg visszalassulni, befelé figyelni, hiszen ennek az ideje van. A várakozással teli időszak legszebb szimbóluma az adventi koszorú, első gyertyájának meggyújtása a karácsonyi ünnepkör kezdetét jelzi. Vajon honnan jön ez a szinte általánossá vált szokásunk?

Az ünnepi ráhangolódásnak sok családban része a finom illattal járó mézeskalács sütés. A fűszeres tésztát kóstolgatva valószínűleg nem gondolnánk, hogy – kis túlzással – egy több ezer éves recept kelt életre a konyhánkban. A mézeskalács házikó hagyománya csak pár száz éves, de népszerűsége hatalmas, amely a jól ismert Grimm mesének is köszönhető.

Győr város tanácsa 1894. december 18-i ülésén a tűztorony lebontásának kérdésével foglalkozott. A tanács ekkor még csak a lebontási pályázat felől döntött, megállapítva beadásának határidejét, amely 1895. január 14. déli 12 óra volt. Meghatározták, hogy a nyertes pályázó köteles a munkát 8 nap alatt megkezdeni és 2 hónap alatt befejezni.

Hát elkészült! Közel 7 év alatt 104 hímzőasszony a Kárpát-medencéből adta 33.000 munkaóráját a győri Kustán Melinda textiltervező−iparművész által megálmodott 167 négyzetméteres művészeti alkotáshoz, amely a Nemzeti Színház új nagyszínpadi díszfüggönye lett.

Szlovákiában, Galántán fél évszázaddal ezelőtt, 1975-ben összejöttek a fotográfia szerelmesei, és megalakították a Galántai Fotóklubot. Az alapító elnök Elias Tibor volt, az alapító tagok között pedig ott találjuk Keppert Józsefet, aki Győrben kötelezte el magát a fényképezéssel, és hosszú időn keresztül vezette a közösséget − a mai napig aktív tagja a klubnak.

Hazánkban a 19. század közepétől a kávéházak jelentették a vendéglátás új szegmensét: a monarchia felbomlásáig a polgári társas élet egyik legkedveltebb színtereivé nőtték ki magukat. Az európai kávéházak hamisítatlan nagyvárosi intézményekké váltak, ahol az írás, a hírek, a sajtó és a szellemi frissesség az emberi együttlét teljesen új formáit alapozták meg.

1937. december 12-én az Evangélikus Ifjúsági Egyesület emlékművet avatott Ráth Mátyás evangélikus lelkész, az első magyar hírlap, a Magyar Hírmondó szerkesztőjének tiszteletére Győrben, a Kossuth utca elején.

2017. december 10-én felavatták Szent László fából készült szobrát a ménfőcsanaki Szent Kereszt Plébánia előtti parkban, ezzel a polgárőrök évek óta dédelgetett álma vált valóra.

Sorozatunk második részében a 266 éve született Friedrich Schillerrel készítettem képzeletbeli interjút, akinek költészetében őrzött üzenetére nagyobb szükségünk van, mint valaha. Örömódája, amely Beethoven megzenésítésében a humanizmus világhimnusza lett, mára szinte feledésbe merült értékeket idéz lelki szemeink elé.

Az idei karácsonykor is megtörtént a csoda, a „jószívű felnőttek” most is bebizonyították nagylelkűségüket: több győri cég és magánszemély is vásárolt ún. Pártolói bérletet, melynek ünnepélyes átadására 2025. december 14-én, vasárnap délelőtt került sor a Vaskakas Bábszínházban.

Pauline Mai Karácsonyi kívánság című könyve azért került hozzám, mert az én karácsonyi kívánságom az volt, hogy a decemberi fergeteges felfordulásban, eseményekkel teletűzdelt időszakban mégis maradjon időm megpihenni egy kedves, könnyed olvasmányban.

Egy minden szempontból tökéletes balettdarab apropóján gondolkodtam el arról, hogy mai világunkban mi a szerepe a művészetnek – a Győri Balett Nosferatuja egy vámpírtörténet, filozófiával fűszerezve.