A húsvéti ünnepkör telis tele van ősi szimbólumokkal, ez alól a húsvéthétfő sem kivétel. Némelyik kapcsolata a legrégebbi múltba, a Biblia előtti időkbe vezet. A tojás például mindig is az újjászületés jelképe volt.

Húsvétvasárnap a feltámadás ünnepe, a hosszú böjtidőszak vége. Ilyenkor már nagyon kívánt dolog a sonka és a sok finomság, de azért a Megváltó tettéről sem feledkezhetünk meg. Régi katolikus hagyomány szerint az ünnepi misén ételszentelésre is sor került. A hívek a sonkát, bárányt, tojást, bort és a kalácsot magukkal vitték egy kosárban a misére az áldásosztásra.

A húsvéti szent három nap – nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat – harmadik napján még „a sír csendje uralkodik”. Minden csendes, mint nagyhéten a harang, úgy is mondhatnánk, hogy olyan nagy a csendesség, mint nagypénteken a mészárszékben. Mindenki a feltámadás hírét várja.

Nagypéntek bizonyos értelemben az egyházi év csúcsa, még akkor is, ha ez a keresztény hagyomány legkomorabb ünnepe, mert ez Jézus kereszthalálának a napja. A húsvéti szent három nap második, legcsendesebb napja. Más elnevezései is ezzel kapcsolatosak: Keresztúti péntek, a sírbatétel napja, a csönd napja.

A húsvéthoz kapcsolódó legtöbb mondás eredetét a népi kultúránkban, magyarázatát a keresztény hagyományokban kell keresnünk. A bibliai történetben Jézus Krisztus és tizenkét apostolának utolsó közös étkezésére a keresztre feszítése előtti estén, nagycsütörtökön került sor. A keresztény hit ehhez kapcsolja az eucharisztia alapítását.

A húsvét a keresztények legfontosabb ünnepe, amelyhez kapcsolódva számos mondás, tevékenység rögzült a népi kultúránkban. Magyarázatukat is ott, vagy még inkább a keresztény hagyományokban kell keresnünk. Nagyszerda a Júdás-árulás napja. A bibliai történet szerint Júdás volt az, aki elárulta Jézust.

Az intézményi dráma lehetőségei az osztályközösségben címmel szociodráma workshopon vehettek részt az érdeklődők a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában zajló Az iskolai zaklatás okai és kezelése kétnapos szakmai konferenciájánk első napján, 2026. április 15-én. A szinte csak pedagógusokból álló csapat belülről élhette meg, milyen érzés lehet ma 5–6. osztályos diáknak lenni.

2026. április 16-án a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér intézményében rendezett Az iskolai zaklatás okai és kezelése című szakmai konferencia második napja azért vált izgalmassá, mert a témát életből vett szituációkon keresztül a diákokkal együttműködve, interaktívan közelíthették meg a résztvevők. Két programon, a Központi Könyvtárban és a Kisfaludy Károly Könyvtárban jártunk!

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér szervezésében 2026. április 15–16-án tartott Az iskolai zaklatás okai és kezelése – Hogyan állítható meg a bullying egy folyamatosan változó világban? című szakmai konferencia nemcsak a probléma felismerésére, hanem a megoldások keresésére is ráirányította a figyelmet. Sokan szeretnék tudni a miértek mellett a hogyanokat, ezért a délutáni workshopok is nagyszámú érdeklődőt vonzottak.

2026. április 15-én kétnapos szakmai konferencia kezdődött a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében Az iskolai zaklatás okai és kezelése címmel. Az első napon a bullying megelőzése, felismerése és kezelése, a zaklatások pillangó-hatásai, valamint a köznevelésben történő kezelésük témaköreiben tartottak előadásokat.

2026. április 15-én kétnapos szakmai konferencia kezdődött a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében Az iskolai zaklatás okai és kezelése címmel. A megnyitón köszöntőt mondott Kósa Roland, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere és Boncsarovszky Péter önkormányzati képviselő, civil szervezetekért és ifjúságért felelős tanácsnok.

A szorongás és a válság kezelése civilizációs kulcsképesség. Életünk, ha akarjuk, ha nem, változásokkal, átmenetekkel jár. Ezek olyan kiemelkedő fontosságú helyzetek, amelyek könnyen okozhatnak számunkra nehéz, fájdalmas krízist, de – ahogyan a mesebeli hős – meg is erősödhetünk bennük. Hogyan? Erre ad számunkra rövid és velős útmutatást a jungiánus svájci pszichoterapeuta, Verena Kast.

Megjelent a National Geographic tudományos folyóirat 2026. áprilisi száma, melynek egyik fő témája arról a rovarfertőzésről szól, amely a közelmúltban támadta meg a Pannonhalmi Főapátság Könyvtárát.

A magyar költészet olyan nemzeti kincs, amelynek értékét nem igazán tudjuk felmérni. A költők népük váteszei, látnokai, akik megjósolják, mi várható, és látják azt is, mit kellene tenni, hogy „szebb útra térhessünk”. Jó lenne végre hallgatni rájuk, amikor történelmi tanulságokról, összefogásról és közös felelősségről tanítanak, mert ezt teszik a legnagyobbak, akik valóban elhivatottságból fogtak s fognak lelkünk húrjainak pengetéséhez.

A Magyar Napló Kiadó gondozásában, 2025 decemberében jelent meg az író, zenész Berta Zsolt Mit tesz isten – háború se béke című kétkötetes regénye – a Jancsiszög és a Kalef történeteihez illeszkedő új könyv a Cseke családregény-trilógia harmadik (időrendben azonban az első) része.