Erőskezű, bölcs, hithű emberként lebeg előttünk Szent István alakja, pedig ha jobban belepillantunk a múlt tükrébe, túl sok a történetében a „talán” és a „bizonyára”. Ezt a halvány képet az évszázadok nem kímélték, újabb és újabb „elképzelésekkel” árnyalták. Éppen ezért időnként nem árt „megtisztítani” ezt az ősi portrét, hogy visszanyerje eredeti fényét!

Budapesten született Jekli Zoltán, a táncművészi mellé újabb három év múlva a táncpedagógusi diplomát is megszerezte az akkor még Táncművészeti Főiskolának nevezett intézményben. Huszonegy évvel ezelőtt szerződött Győrbe.

Az autóversenyzés történetében a nagyszerű férfiak között felbukkannak rendkívüli nők is. Hellé Nice a XX. század reggelén vonult be a történelembe a „Sebesség Királynője” (La Reine de Vitesse) vagy a „Bugatti királynő” néven. Rendkívüli eredményei mellett mégis arra volt legbüszkébb, hogy egyenlő félként kezelték a férfimezőnyben, és hendikep nélkül győzte le versenytársait.

Csendes a délelőtt a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban, egyetlen ősz hajú hölgy siet át az udvaron, locsolókannával a kezében. „Kit keres? Nagy Emilnét? Én vagyok az, szólítson Marikának, mint mindenki errefelé!” – nyújt kezet az országos szinten is a legrégebben tevékenykedő nyugdíjas klubvezetők egyike.

1980. augusztus 19-én felavatták a MERKUR Személygépkocsi Értékesítő Vállalat győri üzletközpontját a Szérűskert u. 2–10. szám alatt. Júniusban még a Tompa utcai AFIT (Autófenntartó Ipari Tröszt)-szervízben adták át tulajdonosaiknak az új Trabantokat, Wartburgokat, de július 5-től már a Szérűskert utcai új átadó telep, a MERKUR győri üzemegységének üzletközpontja fogadta a vásárlókat.

1969. augusztus 16-án Révfaluban átadták a Vásárhelyi Pál gyalogoshidat, becenevén Kis Erzsébet hidat, a Sziget és Révfalu közti gyalogosközlekedés megoldására.

Mit jelent igazán jelen lenni? Hogyan változik a pénzhez, az elmúláshoz vagy éppen önmagunkhoz fűződő viszonyunk, ha egy pillanatra megállunk, és valóban figyelni kezdünk? A Sorok között következő podcastadásában a zen kerül a középpontba, ám a beszélgetés jóval túlmutat egy távoli filozófiai vagy spirituális irányzat bemutatásán.

Dr. Kovács Pál a 19. század egyik nagy korszakalkotója volt, nevét 2013-ban vette fel intézményünk, mikor a Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtárat és a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárat egyesítették, így jött létre a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.

A párizsi béke előkészítő tárgyalásai 1946. július 29-én kezdődtek el. A magyar közvéleményt ebben az időszakban különösen erősen foglalkoztatták a Csehszlovákiából érkező hírek a Magyarországgal szemben megfogalmazott területi és kitelepítési igényekkel kapcsolatban.

A könyvtár ma már jóval több, mint könyvek kölcsönzőhelye. Közösségeket épít, új érdeklődési köröket mutat meg, és olyan embereket hoz össze, akiket közös szenvedély köt össze. Erre remek példa a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Manga Klubja is, amely egyre több érdeklődőt vonz.

Újabb merítés következik a hazánkban szecessziónak nevezett művészettörténeti korszak kimeríthetetlennek tűnő vidéki könyvterméséből. Az egyedülálló időszak bemutatására szolgáló, javarészt ritkaságszámba menő kiadványok a szerző gyűjteményéből származnak. Valamennyi leírt pazar kötet és kötés garantáltan helyi mesteremberek keze munkája. Kéthetente jelentkező rendhagyó kultúrtörténeti sorozatunk ezúttal is különleges képzeletbeli utazásra hív a történelmi Magyarország területén.

2026. augusztus 15-től tekinthető meg Esztergomban, az MNM Rondella Galériában (Szent István tér 1.) Szabó Béla győri fotóművész legújabb, hiánypótló tárlata, amely a magyar reneszánsz irodalom legkiemelkedőbb alakja, Balassi Bálint élete és munkássága előtt tiszteleg.

Weöres Sándor költő, író, műfordító, filozófus, irodalomtudós, „sokszínű új költészetünkben a legegyedibb képlet” – ahogyan Hegedüs Géza írta róla. Abszurd humor és évezredes mélység, gyermeki játék és halál – semmi nem idegen tőle. A teljesség felé igyekezett, elfogva „a lélek árján fénylő forró igéket”. Ezért kérdeztem Őt az önismeret útjáról, a férfiról, a nőről, szerelemről és teljességről.

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztálya idén is meghirdette pályázatát és várta a fotográfusok 2025-ben készített, legjobbnak tartott képeit. A kiírásra elsősorban a hazai és határon túli magyar sajtó munkatársainak jelentkezését várták, de a megmérettetés – a korábbi évekhez hasonlóan – mint mindig, minden 18. életévét betöltött pályázó számára nyitott volt.