A női táska fogalom, nem csak divatkiegészítő! Túlélő felszerelés, feneketlen hordó, kincsesbánya, ikon, misztérium, fegyverarzenál, amely mindig és mindenre nyújt megoldást. Talán helyesebb is lenne azt kérdezni: MI NINCS EGY NŐI TÁSKÁBAN? Kotorjunk hát bele!

Aztán ha már emlegettük, utazzunk el Sztrecsnó, avagy Sztrecsén várához, már csak a látvány miatt is. Mert szépen magasodik a Vág fölé, 564 méteres sziklára épült óvára, és a 360 méteren lévő részét se hagyjuk ki.

A Kulturális Örökség Napjai az Európai Örökség Napok (European Heritage Days) magyarországi programsorozata. Hazánk 1999-ben csatlakozott a kontinensünk épített örökségét, régészeti és természeti kincseit bemutató kezdeményezéshez. Győrben a Rómer Flóris Múzeumnak és a Szent László Látogatóközpontnak köszönhetően számos érdekfeszítő rendezvény közül választhattunk. Mi szeptember 20-án a közelmúltban átadott Domus Peregrini-ben jártunk.

Az 1814-es szüret emlékezetes eseménye maradt a pest-budai lakosoknak. Miután az osztrák császár, a porosz király és az orosz cár együttes erővel legyőzte Napóleon seregeit, Bécsben összeültek, hogy rendezzék a politikai és a területi kérdéseket. A később táncoló kongresszusként elhíresült tanácskozás 1814 szeptemberében kezdődött, és majd egy év múlva ért véget. Ez idő alatt a bécsi udvar mindent megtett annak érdekében, hogy a jelenlévő államfők és diplomaták jól érezzék magukat.

A Nemzetközi Alzheimer Társaság 1994-ben nyilvánította szeptember 21-ét az Alzheimer-kór világnapjává. Célja, hogy felhívják a figyelmet az Alzheimer-kór és más demenciák terjedésének veszélyére, visszaszorítása, a tévhitek eloszlatása és a társadalmi összefogás szükségességére, a betegséggel élők körülményeinek javítására. Magyarország 2001-ben csatlakozott a világnaphoz.

Száz éve, 1920. szeptember 26-án született Magyaróvárott a József Attila- és Déry Tibor-díjas Hárs Ernő (eredetileg Haniffel Ernő) író, költő, műfordító, diplomata. Később szoros szellemi és érzelmi kapcsolat fűzte Győrhöz és a megyéhez is.

„Ma premier! A kék bálvány! Az első Magyarországon készült nagy magyar hangos beszélőfilm! Beregi Oszkár, Jávor, Gőzön, Pethes, Makláry, Peti, Sárossy, Radó-Rédey Nelli, Fekete!” ‒ hirdette Az Est 1931. szeptember 25-én. Ez a nap korszakalkotó dátum a magyar filmtörténetben: bemutatták az első magyar hangosfilmet, A kék bálványt.

A győri Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Térben Szeptemberi könyvnapokra látogathattak el az érdeklődők 17. és 22. között, melyek során Szurovecz Kitti, Böröndi Lajos, Rakovszky Zsuzsa, Kozma László, Szőcs Henriette, Szalai Zsolt és Sütő Csaba András új köteteivel ismerkedhettek meg a szerzők prezentálásában.

Legújabb kötetét mutatta be a közönségnek a Mosonmagyaróvárott élő Böröndi Lajos és beszélgetőtársa, Tuba László, az egykori Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár nyugalmazott igazgatója szeptember 17-én a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Szeptemberi könyvnapok című rendezvénysorozatának programján 17-én a Kisfaludy Károly Könyvtárban.

Szeptember 17-én felolvasóesten emlékeztünk meg Galgóczi Erzsébetről a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Ménfőcsanaki Fiókkönyvtárában abból az alkalomból, hogy a Kossuth-díjas írónő 90 évvel ezelőtt született. A Koroncói úti temetőben, a sírjánál megemlékezést is tartottunk a születésnapján.

Meghitt hangulatú, bensőséges délután résztvevői lehettünk 2020. szeptember 20-án délután fél háromtól Nyergesújfalun a 10’s moziban Kocsis Dénessel. A Leányváriné Szádóczki Irén szervezésében létrejött találkozó moderátora Parrag Zoltán volt.

Szeptember 26-tól látható Ken Ludwig A hőstenor (Lend Me a Tenor) című bohózata a Győri Nemzeti Színház Kisfaludy Termében, Tasnádi Csaba rendezésében, amelynek főpróbáján jártunk a premier előtt.

Ellen tizenegy éves, és nem beszél. Úgy érzi, hogy a hangok, amelyeket kibocsájtana, a létét fenyegetnék, megsemmisülne, eltűnne a semmiben. De az is lehet, hogy újra élettel telne meg, és újra létezne, mert éppen a hallgatás teszi egyre inkább valótlanná őt. Maga sem tudja eldönteni. Azóta van ez így, amióta meghalt az édesapja, és meggyőződése szerint ő a felelős a haláláért.

Életének 83. évében elhunyt Verebély Iván Jászai Mari-díjas színművész, a Centrál Színház társulatának tagja – tudatta a teátrum szeptember 23-án a Facebook-oldalán. Saját halottjuknak tekintik a művészt.