Nagy László születésének centenáriumát Győrben 2025. szeptember 11-én a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösség Tér emlékesttel ünnepli. Az esemény kapcsán jeles költőnkről, munkásságának jelentőségéről és a lét értelmezését segítő mitopoétikáról Jánosi Zoltán irodalomtörténésszel beszélgettünk.

A Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér új pályázatot hirdet, amelynek célja, hogy az általános iskolai és középiskolai könyvtárakat új és izgalmas olvasmányokkal gazdagítsa.

Az augusztus 20. alkalmából rendezett állami rendezvényen kiemelkedő tevékenysége elismeréseként Magyar Arany Érdemkereszt díjat vehetett át dr. Horváth Sándor Domonkos, a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér igazgatója „Az összmagyar irodalom és keresztény kultúránk maradandó értékeinek bemutatásáért tett erőfeszítéseiért, valamint negyvenéves, minden korosztályt megszólító kultúraszervező munkássága elismeréseként”.

A Vas vármegyei Celldömölk szélén terül el egy 5 és fél millió éves tűzhányó maradványa, a Ság hegy: az 1975-ben védetté nyilvánított, 279 méter magas bazaltvulkán tetején tör az ég felé a Trianoni Kereszt, melyet nemzeti tragédiánk után 14 évvel, 1934-ben állítottak fel.

Hol van már az az idő, amikor az autótulajdonosok – legalábbis a nagyobb jövedelműek – három évenként újra cserélték a járgányukat? Ma a csapból is folyik az új kocsik hitelekkel alátámasztott reklámja, de a korábbi csődök, a Covid okozta válság alapos megfontolásra készteti az érdeklődőket.

1983. augusztus 25-27. között került megrendezésre Győrben a Magyar Könyvtárosok Egyesületének XV. Vándorgyűlése, több mint hétszáz résztvevővel. Az országos rendezvény fő témája A könyvtár és olvasója volt.

1083. augusztus 20-án VII. Gergely (1020-1085) pápa engedélyével avatták szentté István királyt (970?-1038) Székesfehérvárott, ahol 1938-ban, Szent István király halálának 900. évfordulójának alkalmából tartott emlékévben, kihelyezett országgyűlést tartottak. Ezen augusztus 20-át az államalapítás ünnepévé és I. Szent István emléknapjává nyilvánították. Nagy királyunk, valamint a nemzeti és állami ünnep tiszteletére ezen cikk keretein belül – a teljesség igénye nélkül – azokról a zeneművekről írok, amelyeket királyunkról komponáltak az évszázadok folyamán.

A Győri Gázművek első – és Magyarországon is az első – nagyteljesítményű gömbtartályát 1952. augusztus 20-án avatták fel Győrött. A konstrukció megépítésétől a rendszeres gázhiány megoldását várták.

Az Osztrák‒Magyar Monarchia szétesése után a történelmi Magyar Királyság idegen hadseregek megszállása alá került. 1919 augusztusára az ország területének nagy részét elfoglalták a román királyi csapatok.

1943. augusztus 14-én iktatták be Győr vármegye és Győr város új főispánját, nagykászonyi Kászonyi Richárdot. A misét Kelemen Krizosztom bencés főapát celebrálta, a kormány képviseletében dr. Radocsay László igazságügyi miniszter és Antal István nemzetvédelmi miniszter vett részt az ünnepségen.

Évtizedek rutinjával teszi fel a gumit a kiegyensúlyozó gépre, a centrírozás után a kint felemelt gépkocsin a helyére kerül a kerék, emelőről leeresztve, csavarok meghúzva a biztonságot szolgáló nyomatékkulccsal. Jöhet a következő defektes gumi.

A Magyar Napló Kiadó gondozásában, 2021-ben újra megjelent a Kossuth-díjas prózaíró, költő, műfordító Mezey Katalin Lyukak az osztálykönyvben című ifjúsági regénye, amely kamaszokról szól kamaszoknak, hitelesen és élvezetesen ábrázolva életkoruk lelki gyötrelmeit és szépségeit.

Ken Follett kétségtelenül az utóbbi évtizedek egyik legsikeresebb regényírója, amelynek elsődleges oka az általa belefektetett kutatómunka és a precizitás. Valahol A katedrálisnál kezdődhetett az egész sikersztori, ám legalábbis korábbi regényei azért nem tettek olyan nagy hatást.

A Lopás a felnőtté válásról szól. A könyvet a helyszín és a főszereplők etnikai hovatartozása teszi különlegessé, hiszen az észak-svédországi számikról, a mindennapjaikról, a kultúrájukról eddig meglehetősen keveset olvashattunk. Ann-Helén Laestadius regénye ablak erre a csodálatos, de bizonyos mértékig zárt világra. Látlelet egy eltűnőben lévő társadalomról és a ritkán ábrázolt északi valóságról.

A hagyományos japán teaszertartás magába sűríti mindazt, ami az emberi kapcsolatok elmélyítését szolgálja: harmóniát, tiszteletet, tisztaságot, nyugalmat és egy közös élményben osztozó jelenlétet, amelyben minden résztvevő törődést és odafigyelést kínál fel egymásnak. Találkozásaink így tölthetik be küldetésüket…