Ikigai, ikebana, kalligráfia, sushi, manga, divatbemutató, filmvetítés a Vaskakas Tavernában és Tōrō Nagashi… Gazdag programmal érkezik a II. Japán Nap május 30-án szombaton. Ennek kapcsán a két fő szervezővel, Sarman Szilviával (Mandala Teaház) és Scheich Rékával beszélgettünk, akik a Gingko Távol-Keleti Kulturális Egyesület alapítói is egyben. Mint az már tavaly is kiderült, a győriek otthonosan érzik magukat a szamurájok földjén.

A gasztronómia szerelmesei 2026. május 18-án a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárának rendezvénytermében különleges ízutazáson vehettek részt a #Gasztrománia sorozat keretében. A vendég Megyeri Sára gasztroújságíró, a Dzsindzsa márka alapítója és az Ehető erdő című könyv társszerzője volt.

2026. május 18-án dr. Horváth Sándor Domonkos családkonzulens tartott workshopot a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Központi Könyvtárának klubhelyiségében A női boldogság egy új dimenziója: a gyermek születésének hatása a párkapcsolatra témakörében.

A Nemzettudat és irodalmi érték a Kárpát-medence magyar nyelvű kultúráiban című konferenciasorozat második napján, 2026. május 14-én a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér Kisfaludy Károly Könyvtárában összegyűlt szakemberek körképszerűen tekinthettek rá a magyarság identitásáért végzett nehézségeire, eredményeire.

Egy kiállítás nem csak a bemutatott tárgyaktól válik különlegessé, az alkotók közössége, a tudásanyag elsajátítása és átörökítése, az érdeklődés és a kihívás, az együtt töltött minőségi idő adja össze azt a szépségben megbújó erőt, ami összeköt embereket ünnepeken és hétköznapokon.

1964. május 22-én vehették át a lakók a győri Bartók Béla úti építkezés első harminc elkészült lakását. Ezt követően háromhetente folyamatosan harmincasával történtek meg az átadások. Az új lakótelepet 1961−1965 között Fátay Tamás tervezte.

1979-ben egy csapat lelkes táncművész érkezett Győrbe azzal a szándékkal, hogy balett-társulatot alakítsanak. Kezdetben a lakosság kétkedéssel fogadta ezt a törekvést, hiszen Győr iparváros volt tánchagyományok nélkül. Szerencsére a városi és megyei vezetők nyitottak voltak arra, hogy Győrnek önálló balettegyüttese legyen, és az akkor épült új színház is tárt karokkal fogadta a táncosokat.

Másfél évtizede a fővárosban él, de a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2019-ben rendezői diplomát szerzett Tárnoki Márk nem felejti győri gyökereit. Bátyja, Tamás sem, ő az építészmérnöki diploma mellett immár színházi látványtervezőivel is rendelkezik.

1990. május 19-én nyílt meg az első vidéki McDonald’s a régi Hungária étterem helyén, a mai Baross út 23. sz. alatt (akkoriban Lenin út).

1991. május 17-én a ménfőcsanaki Bezerédj-kastélyban megnyílt a Galgóczi Erzsébet emlékszoba. A termet, melyet a győri Xántus János Múzeum történésze, Szabó Péter rendezett be, a Múzeumi Világnapon és az írónő halálának második évfordulóján avatták fel.

A győri Árpád út 1896. május 14-én kapta meg a mai nevét, amelyről a városi közgyűlés február 4-én döntött. Az ünnepségről a Győri Hírlap részletesen tudósított.

Miért érdemes élni? Mit jelent teljes mértékben élni? Ezeket a kérdéseket teszi fel a szerző, a kiváló svájci pszichoterapeuta. Rámutat, hogy bár jó dolog a lendületes tempó, de ha a pörgésben megfeledkezünk az egész életünk céljáról, akkor az depresszióhoz és elidegendéshez vezet – egymástól és saját magunktól.

A Bencés Kiadó gondozásában, a közelmúltban jelent meg Várszegi Asztrik püspök, emeritus pannonhalmi főapát könyve a rend egyik legnehezebb időszakának hiteles történetével: „Az én feladatom az, hogy átvezessem a rendet a Vörös-tengeren” címmel egy húsz éve foglalkoztatott elképzelése öltött háromszáz oldalba sűrített testet Legányi Norbert korábbi főapát küzdelmes pannonhalmi időszakáról.

Nagyon fontos, hogy a most felnövő generációk is megismerjék Tupakkát, a zöld lificet, Zsiga föstőt, Duzma Dözmőt, Lattipát és a többieket. Miért? Mert Lázár Ervin, akinek 2026. május 5-én volt a 90. születésnapja, kedves figuráival az élet titkáról tanít. Bár már csak lélekben lehet velünk, de a meséin keresztül mégis kapcsolatba kerülhetünk a melegszívű és igazi manóbaráttal rendelkező íróval.

A születésnapon összegyűltek mind, ott volt Szigfrid és a kisfiú, Mikkamakka és a Négyszögletű Kerek Erdő lakói, Berzsián és Dideki, Szegény Dzsoni és Árnika, Tupakka, Mumus és Zöld Lific, Bab Berci és a Hétfejű Tündér… Nem tudom felsorolni azt a rengeteg csudálatos lényt, s ilyen-olyan embert, akik mind az ünnepeltet várták, ahogy én is. Aztán belépett Lázár Ervin, s a nagy üdvrivalgás közepette körbejárt, megölelgetett néhány manót és tündért, majd szerencsémre, kezében egy pohárral hozzám fordult. A zsivaj elcsendesedett, én pedig kissé megszeppenve köszöntöttem, és bele is fogtam a kérdezésbe.