Dargay Attila szemével megmenthető a világ
1927. június 20-án, éppen 90 éve született Dargay Attila, a Vuk, a Pom Pom meséi, A nagy ho-ho-horgász és a Gusztáv-sorozat rendezője, számtalan szívünknek kedves figura tervezője. A Balázs Béla-díjas művész nemcsak az animációnak, de a humornak is mestere volt, történeteivel minden korosztályt meg tudott kacagtatni. Az ő szemével nézve a világot, úgy érezhetjük, még nincs veszve semmi, hisz amíg nevetés van, addig a remény is él. A szeretetreméltó állatokba rejtett emberi karakterekkel egészen új nézőpontot kaptunk, gondoljunk csak a két remekbe szabott részeges libára a Vuk című rajzfilmből.
"Falun nőttem fel, végső soron vidéki kisvárosban, és ott mindenhol találkoztam állatokkal... Nagyon szeretem őket, mert kedvesek, őszinték, ragaszkodók…" (Dargay Attila)
Dargay Attila Mezőnyéken született (mostani neve: Nyékládháza). 1945-től a Képzőművészeti Főiskolán tanult, de 1948-ban "osztályidegenként" kitették az intézményből. 1951-ben a Nemzeti Színháznál volt díszletfestő illetve a rajzfilmgyárban gyakornok. Az első magyar színes rajzfilm, A kiskakas gyémánt félkrajcárja elkészítésében is részt vett Macskássy Gyula mellett 1951-ben. Három évvel később már rajzfilmtervezőként, 1957-től pedig rendezőként dolgozott az akkor induló Pannónia Filmstúdióban.
Hihetetlen érzékkel talált rá a veretes irodalmi alapanyagra, amelyekhez legendássá váló figurákat rajzolt. Hallatlan népszerűségét egész estés rajzfilmjeivel érte el, talán legnagyobb sikere a sorozatként elkészült, majd egész estés filmmé összeállított Vuk. De a Pannónia első nagyjátékfilmes kasszasikerét, a Lúdas Matyit is ő rendezte. Életművének legjelentősebb részét animációs sorozatai tették ki, olyan ismert filmekben dolgozott, mint a Pom Pom meséi és A nagy ho-ho-ho horgász. Zsenialitása megkérdőjelezhetetlen, alkotásainak sikereit nemcsak a szakmai elismerések, hanem nézettségi mutatói is igazolják. Dargay Attila életmódja volt a rajzolás, csak úgy ontotta magából a figuraterveket. Száznál is több filmet készített életében, melyeken nemzedékek nőttek föl.
"… Azok a történetek, amiket feldolgozunk, azok végső soron emberi történetek, csak állatfigurákkal, állatszereplőkkel vannak lejátszva...." (Dargay Attila)
Dargay Attila finom humorral festett, emberi karaktereket rejtő állathősei ma is elvarázsolják a nézőket. A klasszikus animáció hagyományait őrizve képes volt valóban lelket lehelni nagy gonddal megrajzolt figuráiba. Ezért érvényesek ma is, és ezért lehet őket annyira szeretni.
"Mondják, a Lúdas Matyi lúdja én vagyok, s hallottam már kollégáimtól, hogy Vuk is az én gesztusaimmal forog, mozog. (…) Meglátok egy embert, rögtön azt vizsgálom, milyen állatra hasonlít, meglátok egy állatot, s azt keresem, milyen emberre emlékeztet. Torz a szemem: animációnak látom az egész világot." (Dargay Attila)
A neves rajzfilmrendezőt a gyerekek szavazatai alapján a Mosolyrend Lovagjává ütötték. A műveiből sugárzó humánus szemléletmódja, mesterségbeli tudása, s a műfaj iránti elkötelezettsége emeli az animációs művészet igazi nagymestereinek sorába. 2007-ben Budapest díszpolgárává választották. 2009. október 20-án, 83. életévében hunyt el.
Felesége és állandó munkatársa Henrik Irén, aki a Pannónia Filmstúdió operatőre volt. 2009 óta ő ápolja a rajzzseni hagyatékát, figuratervek, beállítási rajzok és képes forgatókönyvek töltik meg a raktárként funkcionáló helyiségeket. És ez így is csak egy töredéke annak, amit Dargay életében megalkotott.
Dargay rajongótábora mai napig követi figurái utóéletét például a Dargay Attila Rajongói Oldal nevű facebook-oldalon. A kerek évforduló ürügyén idén számos izgalmas rendezvény, kiállítás, filmvetítés várható. Például a Kecskeméti Animációs Filmfesztiválon (június 21. és 25. ) Dargay Attila tiszteletére levetítik a Vukot, június 22-étől pedig országszerte játsszák a mozikban az 1981-ben készült klasszikus rajzfilm digitalizált, felújított változatát.
Szabados Éva
Forrás: Wikipédia, mandarchiv.hu, www.tankonyvtar.hu, mecenatura.mediatanacs.hu, fidelio.hu
A címlapfotó forrása a Dargay Attila Rajongói Oldal.