1438

Népi vasbeton


Régen Sportüdülőnek nevezték Mátraházán azt a festői épületet, amely ma a Pagoda Pihenő panzió nevet viseli. Túl azon, hogy belealliterálták ezt a furcsa új elnevezést a mátrai levegőbe, nem nagyon érthető, hogy miért kellett átkeresztelni, bár kétségtelen, hogy a létesítmény külleme a távol-keleti építészet stílusjegyeit viseli magán. Éppen ezért meglepő, hogy az 1927 és 30 között felépített ház a Mátra jelképévé válhatott.

Tervezője igen gazdag életművet hagyott maga után. Medgyaszay István Benkó Istvánként született Budapesten 1877-ben. A magyar fővárosban halt meg 1959-ben. Édesapja, Benkó Károly kőműves volt és építész, bátyja, Gyula folytatta ezt a hivatást, és Istvánhoz hasonlóan ezt a szakmát választotta. Medgyaszay István a fővárosi állami ipariskola építészeti szakosztályán tanult, egy évet Francsek Imre tervezőirodájában dolgozott, majd 1898-ban az Állami Főreáliskolát befejezve leérettségizett. A következő évet Bécsben töltötte, dolgozott, de beiratkozott a császárváros képzőművészeti akadémiájára és műszaki főiskolájára is. 1902-ben hazajött, a budapesti Műegyetemen folytatta tanulmányait. 1904-ben szerezte meg mérnöki diplomáját. Ezután két évig tanulmányúton volt, bejárta Magyarországot, Németországot, Svájcot és Franciaországot. 1908-ban kezdte el a sokoldalú érdeklődését és sokrétű tehetségét bizonyító szabadalmai elfogadtatását: nevéhez fűződik a foglalat nélküli izzólámpa, a színházi ajtózár és a vasbeton mennyezet feltalálása. Ez utóbbi aztán összecsattantotta munkásságában a két legszélsőbb pontot: a népi formaelemeket és a vasbeton technológiát. De mindez még semmi az elkövetkezendőkhöz, 1911-ben Medgyaszay István elment Egyiptomba és Szudánba, a Nílus-menti ókori építészeti emlékeket tanulmányozta. 1915-ben önkéntesként kikerül az első világháborús frontokra. Bátor ember volt, mert ugyanekkor megnősült, feleségül vette Martinovich Gabriellát. Három lányuk született. 1927-től műegyetemi magántanárként dolgozott, majd 1930-tól Zajti Ferenc mellett a Magyar-Indiai Társaság társelnöke. 1932-ben tanulmányútra is ment Indiába, építészeti tevékenységében ekkortól gyakran megjelennek az ősi keleti elemek.

Medgyaszay István sok középületet tervezett Magyarországon. 1907-ben elkészítette a veszprémi színházat, végül is ez tette ismertté mesterien kimunkált, vasbetonra épülő sajátos stílusát. Sokan ismerik az 1916-os nagykanizsai színház épületét, ennél sokkal többen a budai Baár-Madas Református Leánylíceumot és a kelenföldi református templomot Medgyaszay életművéből. A jeles építész elméleti munkásságáról, esszéiről, tanulmányairól egy másik alkalommal emlékezünk meg.

A képeslapon látkép látható a Sport Üdülővel.

Dippold Pál
Forrás: mandarchiv.hu

2017.02.09