Oscar-díj – A Mindenki című magyar alkotás is szerepel a kisjátékfilmek szűkített listáján


Deák Kristóf Mindenki című alkotása is szerepel a tíz kisjátékfilm között, amelyek közül az Oscar-jelöltek mezőnyét választják ki januárban. A forgatókönyvíró-rendezőt az lepte meg a produkció fesztiválszereplésein, amikor kiderült, hogy mennyire univerzális a téma, amellyel foglalkozott. Bár egy svédországi igaz történet nyomán írta a forgatókönyvet, Japánban és Dél-Koreában is akadtak, akik átéltek hasonló helyzetet.

Az Amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia (AMPAS) november 23-án hozta nyilvánosságra az Oscar-esélyes kisjátékfilmes lista alkotásait. A testület közleménye szerint 137 rövidfilm kvalifikálta magát a mezőnybe. A filmakadémia rövidfilmes és animációs játékfilmes tagozata mind a 137 nevezett alkotást megtekintette, és az ezt követő szavazáson választotta ki a tíz esélyest.

Deák Kristóf forgatókönyvíró-rendező Mindenki című kisjátékfilmje a kilencvenes évek elején játszódik, iskolai környezetben vizsgálja a hatalmi viszonyokat gyerekek és egy gátlástalan tanárnő történetén keresztül. A 25 perces filmben Zsófi (Gáspárfalvi Dorka) új általános iskolába kerül, ahol összebarátkozik egy osztálytársával, Lizával (Hais Dorottya). Mindketten szerepelnek az iskola híres kórusában, ám szembekerülnek a karrierista kórusvezető tanárnővel (Szamosi Zsófia).

„Egyszerű a történet, a gyerekkorom idején játszódik a kora 90-es években. Zsófi új iskolába kerül, ahol eleinte szokatlannak érzi a környezetet, kis reménysugár számára, hogy felveszik az iskola híres kórusába. Hamar kiderül, hogy az ambiciózus énektanár díjakat szeretne nyerni a kórussal, és ezért mindenre hajlandó. A kislány és új barátnője, Liza, az osztály hangadója együtt eszel ki egy zseniális tervet, hogy a tanárnőt megleckéztessék” – foglalta össze Deák Kristóf a film tartalmát.

A rendező szerint egy iskolában lehet jól vagy rosszul foglalkozni a gyerekekkel, a Mindenki központi eleme egy rossz pedagógiai modell, a sikerhajhászás, ami komoly problémákhoz vezethet. Mint mondta, bár még nincs saját gyermeke, de olyan iskolát képzelne el neki, amelyben a legfontosabb működtető erő az empátia. A film közvetít valamiféle vágyálmot is – fűzte hozzá. „Az a jó nevelés, ami arra ösztönzi az embereket, hogy gondolkozzanak önállóan, és cselekedjenek együtt. Szeretném, ha ilyen lenne a társadalom, és kis közösségekben talán sikerül is ezt megvalósítani, de úgy látom, hogy a szélesebb társadalmi szinten még nem.”

A Mindenki gyermekszereplőit, Gáspárfalvi Dorkát és Hais Dorottyát Steinhauser Andrea castingszakértő segítségével majdnem nyolcvan gyerek közül választották ki, akik már egytől egyig rendelkeztek valamilyen szereplési tapasztalattal – mesélte a rendező. „Jó nagy merítésből kerestük a szereplőket, mert tudtam, hogy komolyabb színészi feladatokat fogok kérni tőlük. A többkörös szereplőválogatás után maradt végül a két Dorka, akik kezdettől kimagasodtak a mezőnyből. Könnyű volt velük dolgozni, mindketten éles szemű, nagyon okos lányok, hatalmas energiák vannak bennük, de probléma nélkül tudtak hosszú ideig koncentrálni” – idézte fel a közös munkát. „A filmben felmerült témákról teljesen egyenrangúként tudtunk beszélgetni velük. Megértették a jelenetek pszichológia hátterét, tetszett nekik a történet” - mesélte.

A forgatókönyvet először két angol író barátjával írta meg angliai környezetbe helyezve, mert eredetileg arra gondolt, hogy ott forgatja le a kisfilmet. De valami miatt nem működött a dolog, így az eredeti történetváz alapján a saját gyerekkorára emlékezve, magyar körülmények közé helyezte filmet. A 25 perces kisjátékfilm végül a Magyar Média Mecenatúra program támogatásával valósult meg.

A Mindenki márciusban, a Friss Hús Budapest fesztiválon debütált a magyar közönség előtt. Több rangos nemzetközi filmfesztiválon is szerepelt, júniusban elnyerte a tokiói Short Shorts fesztivál nemzetközi kisjátékfilm-kategóriájának fődíját és a mustra fődíját is, amely kvalifikálta a produkciót az Oscar-nevezésre. „Szerencsés voltam, el tudtam menni Japánba, mert a fesztivál fizette az utazás költségét. Fantasztikus fogadtatása volt a filmnek Tokióban, megtapsolták, és rengeteg kérdést kaptam. Az lepett meg, hogy mennyire univerzális ez a téma. A japán közönségből is elmondta valaki, hogy vele is nagyjából ez történt iskolás korában. De Dél-Koreában, ahol most komoly társadalmi mozgások zajlanak, szintén nagyon örültek a filmnek. Az összetartást és szolidaritást emelték ki, úgy gondolták, olyan, mintha ez a film hozzájuk szólna. Mindig kellemes meglepetés, amikor más kultúrákat megismerve kiderül, hogy az emberek belül ugyanolyanok, a lényeges dolgok tényleg univerzálisak” – fogalmazott a rendező.

A Deák Kristóf elmondta, hogy 2009-ben ment ki Angliába, hogy rendezést tanuljon, azóta valójában ott él, bár idén többet volt Budapesten. Az a célja, hogy a magyarral párhuzamosan angliai karrierjét is tovább építse. „Angliában a szélesebb nemzetközi közönséget könnyebben el lehet érni a nyelv miatt. Emiatt piaci alapon működő projektek is vannak. Tehát létezik olyan projekt, amiben nincs vagy csak minimális az állami támogatás, és meg tud élni a piacon. Ez nagyon vonz. Magyarországon viszont az az előny, hogy létezik az állami támogatási rendszer, egy művésznek ilyen szempontból könnyebb dolga van, mert nem kell befektetőknek megfelelnie, szabadabban lehet kísérletezni. Remélem, nem esem két szék között a pad alá. Szeretném mind a két rendszernek az előnyeit megtapasztalni.”

A rendező-forgatókönyvíró további terveiről elárulta, hogy egy újabb kisfilmre kapott támogatást a Médiatanácstól, de közben egy tévés minisorozatot fejleszt saját ötletéből, dolgozik egy tévéjátékon, amely az ötvenes években játszódik, és az első nagyjátékfilmjére is készül. Az Oscar-listán szereplő többi versenyfilm közül csak a cannes-i nyertes Timecode című spanyol filmet látta. „Ha a többi film is olyan erős, akkor biztos nem lesz egyszerű dolgunk. De én már ezzel a tízbe jutással is elégedett vagyok” - jegyezte meg.

Az amerikai filmakadémia kisjátékfilmes rövidített listáján Deák Kristóf munkája mellett Marc Wilkins Bon Voyage, Sélim Azzazi Ennemis Intérieurs, Lluis Quilez Graffiti, Timo von Gunten La Femme et le TGV, Jimmy Keyrouz Nocturne in Black, Oualid Mouaness The Rifle, The Jackal, the Wolf and the Boy, Aske Bang Silent Nights, Juanjo Giménez Timecode és Marc Fouchard The Way of Tea című alkotása szerepel.

A filmakadémia rövidfilmes és animációs játékfilmes tagozata választja ki a rövidített listáról az öt Oscar-jelöltet. A tagozat tagjainak számára Los Angelesben, Londonban, New Yorkban és San Franciscóban rendeznek vetítéseket decemberben. Az Oscar-jelöléseket január 24-én hozzák nyilvánosságra, a 89. Oscar-díjátadó gálát pedig február 26-án tartják meg a hollywoodi Dolby Színházban.

A Mindenki december 4-én és 5-én látható az M2 műsorán.

Forrás: MTI

2016.11.28