A film nem árul zsákbamacskát, maga fedi fel önnön ellentmondását. Azzal az interjúval nyit, amiben Zappa arról beszél: senki sem ismeri az igazi Frank Zappát, mert az interjú-helyzet a világ legkevésbé normális szituációja. Thorsten Schütte rendező mégis interjúkból állította össze a magát zeneszerzőként meghatározó Zappa portréját, s az eredmény olyan átütő erejű, hogy még aki korábban a legkevésbé sem érdeklődött iránta, az is végérvényesen megkedveli.

A rendezőt a személyes kíváncsiság hajtotta, gyerekkora óta rajongott Zappáért, s ez az elkötelezett érdeklődés segítette át a nyolc éven keresztül tartó aprólékos munka buktatóin. A több száz órás, a világ minden tájáról összegyűjtött archív anyag lenyűgözte Schüttét: egy megvesztegethetetlen karaktert mutatott, aki a maga természetes eszével és tehetségével kereste a saját útját. Ez az oka annak, hogy mind magánemberi, mind művészi megnyilvánulásai csodálatra méltóan konzisztensek. Nincs ellentmondás a „kispolgári életmód” és a „botrányhős sztár” között. Nem volt célja a megbotránkoztatás, ám hamar rájött, hogy sajátos humora, látásmódja sokakban kelt visszatetszést. Nemigen volt más választása, mint beleállni a szerepbe, amit rá osztott a hírnév. Másfelől ő, aki kőkemény, profi üzletember is volt, a zenéje eladását, saját promócióját is inkább biztosítva látta, ha híres. Ettől a tudástól a legkevésbé sem lett cinikus, inkább gyakran fejtegette a maga egyéni humorával, mennyire büszke arra, hogy realista tud lenni az üzlet világában. A film érzékletesen mutatja be azt az utat, ahogyan Zappa, aki a kezdetektől kiválóan használta a nyilvánosságot, tehetsége beérésével párhuzamosan egyre fontosabb mondanivalót közvetített a társadalom számára.

„A cenzúra különböző formái nyilvánvalóan meglehetősen nagy és állandó szerepet játszottak mindvégig az élete során” – nyilatkozta Schütte. – „Már egészen korai albumain, jelesül a We’re only in it for the money-n, nagyon kritikus volt a divattal, a kor trendjeivel szemben, s ezt bizony cenzúrázta a lemezkiadó. A művész, különösen ha ennyire kreatív, a legkevésbé sem szeretné, hogy megnyirbálják a szárnyait, úgyhogy Zappa magától értetődően a kezdet kezdetétől szembeszállt velük.” Az amerikaiak szellemi képességeiről oly sokszor ironikusan nyilatkozó Zappa nem magát tartotta különlegesnek, hanem környezetét, az őt körülvevő társadalmat szemlélte értetlenül. Remek példája ennek a filmben az a felvétel, amikor nyilvános vitát folytatott a szenátus tagjaival arról, a gyerekek védelmében el kell-e látni a csúnya szavakra figyelmeztető matricával a hanglemezeket.

A kapcsolódó Youtube videó lejátszása.

„Csúnya szavak nem léteznek, a vallások és a kormányok találták ki, hogy butaságban tartsák az embereket.” Az Edd meg a kérdésed! katartikus hatásának egyik titka az, hogy felhívja a figyelmet annak fontosságára, hogy az emberek a saját fejükkel gondolkodjanak. Az elhallgatás, a kínos tartalmakat szőnyeg alá söprő gyakorlat a valódi kommunikáció hiányát eredményezi, tabukat képez, erősíti a társadalmak hipokrízisét. A szólásszabadság ellentéte nem egyszerűen a cenzúra, hanem annak meghosszabbítása, a társadalmi elnyomás.

„Híres vagyok, de kevesen tudják, mit is csinálok” – volt Zappa reakciója arra a botrányhős-szerepre, amivel hazájában azonosították. Kelet-Európa szabadsághiányos levegőjében ugyanakkor minden szava, minden gesztusa a csoda egy fajtájává lett. Amikor Václav Havel, a rendszerváltozás utáni első csehszlovák, majd cseh elnök 1990 januárjában meghívta Prágába, Zappát szó szerint sokkolta az a népszerűség, amelynek jeleivel fogadták. A meghatottságtól elakadó szavú cseheket elnézve az usankát (!) viselő világhírű zenész azt érezhette, hazaérkezett. Kelet-Közép-Európa polgárai nemcsak követték, hanem jóléti állambeli honfitársaival ellentétben pontosan értették azt a személyes szabadságharcot, amit oly sok évtizede folytatott. Éppen emiatt volt egyik legelső mondata az, hogy gratulál vadonatúj, független országukhoz.

Zappa lánya, Moon szerint a történet, amit Schütte összeállított, amiatt nagyon fontos, mert emberek millióinak adhat támogatást ahhoz, hogy gondolkodjanak, hogy kifejezzék önmagukat. Zappa véleményeinek, dalainak, zenei kompozícióinak a művészet, az önkifejezés értelmét kutató felszabadító hatása újabb generáció számára válhat hozzáférhetővé általa. Kimondva-kimondatlanul a fiatalok elérése vezette a rendezőt is, s tervéhez Zappa feleségét és gyerekeit is sikerült megnyernie. Az interjú valóban nem természetes élethelyzet, Schüttének mégis sikerült úgy összerendeznie az apró mozaikokat, hogy az egyedi, elképesztően ügyes dramaturgiával összeállított anyagból Zappa legigazibb arca rajzolódik ki. A régi és újsütetű rajongók számára jó hír lehet, hogy Moon Zappa éppen könyvet ír apjáról. A kötet középpontjában Frank Zappa mellett excentrikus barátai állnak majd.

Edd meg a kérdésed: Frank Zappa a saját szavaival
Eat that Question: Frank Zappa In His Own Words
francia, német, 2016, 93 perc, rendező: Thorsten Schütte

Boronyák Rita
Forrás: mandarchiv.hu