1494

Nyári séta Székesfehérváron


Romantikus várkastély, 18. és 19. századi játékok, barokk patika, néprajzi kincsek és kiállítások várják a látogatókat Székesfehérváron. Ha úgy döntünk, felkeressük a várost, biztosan nem fogunk unatkozni. A kultúra és a történelem egyaránt sok szállal szövi át a koronázási helyet, amely a középkori magyar államban a legfontosabb és legszentebb volt.

Székesfehérvár szívében találhatjuk a középkori romkertet. Az István király által építeni kezdett, majd bővített bazilika a török hódításig (1543) a középkori magyar állam legfontosabb és legszentebb helye volt. Itt koronázták és temették 15 királyunkat (Szent Istvánt is), itt őrizték a koronát és a felségjelvényeket a királyi kincstárral és az ország levéltárával együtt – olvasható a város honlapján. A törökök lőporraktárnak használták, a város 1601. évi ostrománál robbant fel. Köveit az 1800-1801-ben épített püspöki palota alapjaihoz használták fel. Az ásatások feltárták a bazilika nagyobb részét, amely ma szabadtéri romkertként látható. Mauzóleumában Szent István szarkofágjával és Aba Novák Vilmos történelmi seccójával (falfestmény) is találkozhatunk.

Ősi romok nyomában

Aki szeretne még több múltbéli emléket megtekintheti, ellátogathat a Szent István Király Múzeum állandó régészeti kiállítására a Rendház első emeletén és a megye Római Kori Kőtárába a földszinten. A kiállítás 1993-ban elnyerte az Európai Múzeumok Szövetsége díját is: European Museum of the Year Award Special Commendation – olvasható a múzeum oldalán. A Római Kori Kőtár a Fejér megye területéről a Szent István Király Múzeumba került I-IV. századi kőemlékeket mutatja be, melyek túlnyomó része sírkő, szarkofág, oltár, néhány mérföldkő és császárszobor töredéke. Az első emeleten négy önálló kiállítás illeszkedik egymáshoz, amelyek a neolitikumtól a török kor végéig mutatják be Fejér megye régészeti emlékeit.

Mit készítettek az egykori mesterek?

Céhzászlók, céhládák, privilégiumlevelek, céhlevelek, hatalmas méretű céhkorsók, cégérek és mesterremekek bizonyítják, hogy Székesfehérvár igen jelentős céhközpont is volt egykor – írják. A felsorolt tárgyak szintén megtekinthetőek a múzeumban a néprajzi kiállításon. A céhes keretek között tevékenykedő mesterek mellett az ügyes kezű fúró-faragó parasztemberektől és pásztoroktól is láthatunk munkákat. Emellett időszaki kiállítások is várják az érdeklődőket a nyári szezonban. Köztük a Városi Képtár – Deák Gyűjteményben Végh Júlia festőművész tárlata, amelynek központi motívuma a véletlenszerűség. Az olajkollázs médiumán keresztül a divatmagazinok szépségideáljainak közhelyes motívumaival játszik, kitakar, elfed, ezzel együtt megmutat, kiemel. A Csók István Képtárban pedig alföldi tájak nyomába indulhatunk, hiszen válogatás készült az alföldi festészet alkotásaiból. A tárlat az alföldi festészet specifikumait keresi.

Patika a múltból

A Fekete Sas Patikamúzeum szintén a város szívében tárja ki ajtaját. Az egyemeletes barokk épület a 18. századot idézi meg. A patika a ház földszinti részét foglalja el. Vörös márvány bejárata a késő eklektika korából való – olvasható róla a város oldalán. A patika mennyezetén a helyreállítás során egyszerű barokk mennyezetfestésre bukkantak. A belső térben megcsodálhatjuk a gazdagon faragott és aranyozással díszített tölgyfa bútorzatot, az empire stílusú patkó alakú pultot és olyan üvegedényeket, amelyek a jezsuiták címerével ékesek, azaz még a patika legkorábbi készletéből valók.

Csinos babák között

Székesfehérvár ad otthon a Hetedhét Játékmúzeumnak is, amelyben számtalan régi baba, bababútor és játék emlékeztet a letűnt kor gyermekszobáira. Mivel játszottak 100 és 200 évvel ezelőtt a polgárok gyermekei? Miről árulkodnak az akkori babák és berendezések? A kiállításon újra gyermeknek érezhetjük magunkat. Moskovszky Éva és édesanyja, Auer Erzsébet Magyarországon és Európában is egyedülálló játékgyűjteménye a 18-19. századi polgári játékkultúra rendkívül míves tárgyi világát mutatja be.

Romantika felsőfokon

A belvárost elhagyva mindenképpen érdemes felkeresnünk a Bory várat, ha kedveljük a romantikát, a virágokat és a meséket. A különleges épületet Bory Jenő (1879-1959) szobrászművész és építészmérnök, a Képzőművészeti Főiskola és a Műszaki Egyetem szobrász tanára építette, saját tervei és fantáziája alapján, gyakran két keze munkájával 40 nyáron keresztül. Emléket emelt művészi álmainak, a munkának és a hitvesi szeretetnek – olvasható a vár oldalán. Az oszlopok, kupolák, korlátok, kerti díszkutak, medencék, szobrok és domborművek tarkította várat benépesítették a kortárs művészek, valamint festőművész felesége, Komócsin Ilona saját műalkotásai.

Fotók: Hetedhét Játékmúzeum és Bory vár Facebook-oldala
Forrás: kultura.hu

2016.08.27