1039

Akik az elhunyt helyett a túlvilágon kapáltak


Az embert, amióta csak eszmélni kezdett, foglalkoztatta, hogy mi történik vele a halál után. Megjelentek az első sírmellékletek, kialakultak a különféle...

...halottkultuszok, a folyamat pedig minden bizonnyal az ókori Egyiptomban érte el fejlődésének egyik csúcspontját. Innen, az Újbirodalom idejéből származik az a szobrocska, ami a Szépművészeti Múzeum jóvoltából került be 3D-ben a MaNDA adatbázisába.

A Krisztus előtt 1532-ben, a hükszoszok kiűzésével kezdődő Újbirodalom az ókori Egyiptom virágkora volt minden tekintetben. A hódítások során a fáraó harci szekerei, a már vasfegyverekkel küzdő, testpáncélt viselő harcosai délen eljutottak a 4. kataraktáig, északon pedig egészen az Eufrátesz felső folyásáig. II. Ramszesz, a kádesi csata győztese pedig sikerrel harcolt a líbiaiakkal is, és elrendelte, hogy templomokat emeljenek birodalmának déli határán, Abu Szimbelben. Egy nagyon nagyot Rének, Ptahnak és Ámonnak, egy kisebbet pedig Hathornak, de hát mindenki tudta már 3500 évvel ezelőtt is, hogy ezek igazából a fáraónak és Nofertarinak, a feleségének épültek. A cél a halhatatlanság volt, és hát sikerült is elérniük, hiszen a méretek, és persze az asszuáni gát építése során megoldott áttelepítés miatt az idők végezetéig emlegetni fogják neveiket.

Ugyanakkor a halhatatlanság, a túlvilági élet nem volt csak az uralkodók és előkelők privilégiuma Egyiptomban. Ahol a köznép is törekedett arra, hogy megóvja romlandó porhüvelyét, sírjába pedig hasonló melléketek, edények, szobrocskák, használati tárgyak kerüljenek, mint a felettük állókéba. Persze attól elmaradtak mind számban, mind pedig minőségben, de mégis csak ott volt minden, ami a halottnak a túlvilágon kellett. Ott voltak az usébtik (jelentése egyiptomi nyelven: aki válaszol) is, az elhunyt helyett szolgáló szobrocskák. Amiknek az volt a feladatuk, hogy válaszoljanak, amikor a túlvilágon munkára szólítják a halottat, sőt, dolgozzanak is helyette, ő pedig hadd pihenjen nyugodtan, ha akar. A kis fa, kő, cserép vagy éppen bronz szobrocskák múmiát formáznak, akinek kezében többnyire kapa van. (Ezek szerint a túlvilágon is fel kellett törni a szikkadt földet, és ott is csak nőtt a gaz.) A múmia törzsére és lábára pedig a halott neve és foglalkozása lett feljegyezve, a hátoldalára pedig általában a Halottak Könyvéből választott idézetek kerültek.

A kevésbé tehetősek sírjába sorozatgyártásban készült, elnagyolt, olcsó darabokra bukkantak a régészek, míg a gazdagok akár több száz olyan szobrot is magukkal vihettek a nagy útra, amik a tökéletes kidolgozás mellett az arcvonásaikat is megjelenítették.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2016.08.07