...e vadregényes erdős vidéken élte át gyermek- és ifjúkorát. Középiskolai tanulmányait Aradon fejezte be. A rajzolás és festés iránti érdeklődése már egészen fiatal korában megmutatkozott: az aradi rajziskolában első tanítója Nagy Péter festőművész volt, később Böhm Pál aradi festőiskolájában tanult. 1862-ben itt ismerkedett meg későbbi barátjával, élete tanújával, a nála két évvel idősebb Munkácsy Mihállyal (a képen látható portrét is ő festette róla).

Paál László középiskolai tanulmányai alatt, az 1860-as évek első felében, Erdély több vidékét bejárva, számos romantikus tájképet készített. 1864-ben, az érettségi után édesapja kívánságára jogi tanulmányokat kezdett Bécsben, de aztán inkább a Bécsi Képzőművészeti Akadémiát választotta, ahol 1866-ban Albert Zimmermann tanítványa lett. Korai munkái az akadémizmus szellemében készült részletező formatanulmányok voltak.

1868-69-ben két képével szerepelt a pesti őszi tárlaton. 1869-ben állami ösztöndíjjal Münchenben folytatta tanulmányait, majd 1870-ben ugyancsak ösztöndíjjal Hollandiában tanult. A régi holland mesterek tanulmányozása felszabadító hatással volt művészetére. Ezután Munkácsy unszolására Düsseldorfba költözött, ahol közösen béreltek lakást. 1871 tavaszán J. S. Forbes angol műkereskedő ellátogatott a városba, hogy Munkácsytól munkát rendeljen, és egyúttal megvásárolta Paál László egyik tájképét is. Rövid tanulmányútra is meghívta őket Londonba, ahonnan visszatérve Paál László folyamatosan küldte tájképeit Forbesnak, és az ezekért kapott pénzből finanszírozta 1871 őszén Adalbert Goldscheider osztrák újságíró barátjával tett belgiumi és hollandiai tanulmányútját.

1872-ben követte Munkácsyt Franciaországba, előbb Párizsban telepedett le, majd az év melegebbik felét a főváros melletti Barbizonban, a fontainebleau-i erdőben töltötte. 1873-ban a Bécsi Világkiállításon Erdei út című képével díjat nyert. Festészetének kizárólagos témája a táj volt. Kedvelt motívumai az erdei utak, csöndes, kicsit misztikus hangulatú erdőbelsők. Képeit a szabadban festette. Művészete lényegében a barbizoni festészet törekvéseihez kapcsolódik, melynek stílusát egyéni ízekkel színesítette.

Miután 1874-ben Munkácsy megnősült, Paál Lászlóval való barátsága némileg meglazult. A következő években családi tragédiák érték: előbb édesanyja majd édesapja halálát kellett feldolgoznia. Emellett bár festőtársai elismerték, néhány képét Párizsban is kiállították, a nagyközönség elismerése és az anyagi megbecsülés még váratott magára. Paál László egészségi állapota megroppant, tüdőbetegsége mellett 1877 nyarán egy házi baleset következtében agysérülést szenvedett: beütötte fejét a mosdója fölött álló gázcsőbe, és ájultan terült végig a padlón, így maradt egész éjjel. Csak reggel, amikor takarítónője bejött a szobába, vették észre, hogy véresen fekszik a földön. Ekkor ugyan jobban lett, de agybántalma nem szűnt meg többé soha.

1878-ban a charenton-le-pont-i szanatóriumban helyezték el, de állapota folyamatosan romlott; zavarodott elmével, sokszor öntudatlan állapotban vergődött az intézményben. Betegsége nagyon sokáig tartott. Közben az 1878-as párizsi világkiállításon látható volt Út a fontainebleau-i erdőben című festménye, amely bronzérmet érdemelt ki, de ő ezt sajnos már nem értette meg. 1879. március 3-án, a késő esti órákban halt meg, életének harmincharmadik évében. Charenton-le-Pont-ban temették el, emlékét barbizoni lakóházán ma is emléktábla őrzi.

Képei csak későn, egy 1902-ben megrendezett gyűjteményes kiállítás alkalmával jutottak el Magyarországra. Ezt követően egyre nagyobb népszerűségre tett szert, és számos kiállításon mutatták be műveit: 1910-ben a Könyves Kálmán Szalonban, 1925-ben az Ernst Múzeumban, 1954-ben az Új Magyar Képtárban rendeztek emlékkiállítást az alkotásaiból. Paál László mintegy hetven képet hagyott hátra, halála után egy évvel, 1880. április 20-án hatvanöt képét árverezték el 25 ezer frank értékben Párizsban. Itt Émile Zola és ifj. Alexandre Dumas is vásárolt képeiből. A Paál-hagyaték hetven képének döntő többsége ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona, így a Reggel az erdőben, az Erdőben, az Őszi hangulat – Erdőben és a talán leghíresebb, az Út a fontainebleau-i erdőben című festmények Budapesten vannak.

Nagy Mária

Forrás:
wikipédia
http://www.mke.hu/lyka/01/muveszet_01_paal.htm
Magyar letrajzi Lexikon 2. köt: L-Z. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1969.

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.