3381

Levéltári nap az évfordulók jegyében


1874-es gyufafejekből készített címer (Győri Gyufagyár)

Október 14-én a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum dísztermében (a győri Esterházy-palotában) rendezték meg megyénk levéltárosai a 17. Győri és 3. Kisalföldi Levéltári Napot. 1998-ban Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára és Győr Megyei Jogú Város Levéltára összefogásából született a Győri Levéltári Nap, melynek célja a levéltárakban folyó tudományos kutató munkák ismertetése, népszerűsítése.

Az évente ősszel megtartott szakmai rendezvényhez már az újjászervezéskor, 2000-ben csatlakozott a Győri Egyházmegyei Levéltár. 2012-ben a Magyar Nemzeti Levéltár (továbbiakban MNL) Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára csatlakozásával Kisalföldi Levéltári Nappá bővült a győri rendezvény, amelyen bemutatkozott az akkor alakult győri területi közjegyzői levéltár is. 2013-ban pedig a győri Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjteményt és archívumát is megismerhették a helytörténet és a levéltár iránt érdeklődők.

Így mostanra – országos szinten is egyedülálló módon – a rendező-előadó intézmények köre hattagúvá vált: MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára, MNL Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Magyar Országos Közjegyzői Kamara Közjegyzői Levéltára, Győr Megyei Jogú Város Levéltára, Győri Egyházmegyei Levéltár és Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény.

Az idei szakmai nap levezető elnöke Székely Zoltán, a mosonmagyaróvári Hansági Múzeum igazgatója volt. A megnyitó beszédek sorát Szemerei János, a Nyugati Evangélikus Egyházkerület püspöke kezdte egy vallomással: „Engem megfertőztek a levéltárosok!”. Kiderült, hogy pár éve Lajoskomárom múltját kutatva személyesen szerzett tapasztalatokat a levéltárakról, melyek „nagy kincstárak, ahol értékes emberek kutatnak”, és meglepően gazdag forrásokra lelt a település és hitélete történetéhez. A köszöntést Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora (a Győri Egyházmegyei Levéltár egykori igazgatója) folytatta, aki kiemelte a rendezvény jelentőségét: „Egyre szélesedő összefogás, mely példaértékű ebben az acsarkodó világban”, és a jelenlevők tudásban, lélekben való gazdagodását kívánta. Fekete Dávid, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere szintén az állami és egyházi levéltárak együttműködését emelte ki a közös múltunk közkinccsé tételében.

Hosszabb lélegzetű köszöntőt tartott Fülöp Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese. Áttekintette a levéltárügy terén a legutóbbi időkben országosan lezajlott átalakítási folyamatokat, melyek során majdnem 700 fős nagy intézménnyé vált a Magyar Nemzeti Levéltár a megyei levéltári hálózat csatlakoztatásával. Megállapította, hogy szakmailag is új eredményeket hozott az integráció, mely során a megyei levéltárak épületeinek felújítása is megkezdődött (Somogy, Fejér megye). Egyben generációváltás is folyik a levéltárak vezetésében, amelyet a „megőrizve megújítani” szlogennel jellemzett. Végül hivatalosan bejelentette, hogy október 1-jétől a minisztérium jóváhagyásával az MNL Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára igazgatójának Dancsecz Mónikát nevezték ki.

C. Tóth Norbert, a MNL tudományos főmunkatársa Székely (Dózsa) György halálának 500. évfordulója alkalmából tartott előadásában feltette a kérdést: vajon tudunk-e újat mondani e témában? Bár újabb források nincsenek, az eddigieket pedig tartalmazza az 1979-ben megjelent 1514. évi magyarországi parasztháború okmánytára, a Dózsa-felkelésről új, kritikai elméletek születtek. 1514 tavaszi országgyűlésén részleges mozgósítást határoztak el, Szapolyai János csapatával Bulgáriába vonult, így a reguláris hadsereg a felkelés ideje alatt nem tartózkodott a térségben. A csak maximum hét és félezer fős parasztsereg rövid ideig ezért tudott területeket elfoglalni, az apátfalvi-nagylaki (valószínűleg egy) csata után visszatért képzett katonák láttán a felkelők serege szétfutott.

Németh Ildikó (MNL GyMSMSL) főlevéltáros a 200 éve született Hahnekamp József iskolareformer, a soproni katolikus elemi iskola igazgatójának pályáját mutatta be.

A 140 éve Győrött tartott Magyar Orvosok és Természetvizsgálók konferenciájáról és annak hatásairól Dancsecz Mónika (MNL GyMSMGyL) levéltárigazgató tartott előadást, melyből kitűnt, hogy Győr város és megye milyen gondosan készült a házigazda szerepére. A város életét bemutató kiállításokat rendeztek a tudós vendégeknek (illusztrációként elhozta a címlapképen látható, győri gyufagyár gyufafejekből összeállított Győr címerét is), ez alkalomra emlékérmét is kibocsátottak, és megjelent Fehér Ipoly szerkesztésében a Győrmegye és város egyetemes leírása című, majdnem 700 oldalas monográfia is.

A száz éve kezdődött I. világháborúról három előadás is megemlékezett. Dominkovits Péter (MNL GyMSMSL) levéltárigazgató Házi Jenő volt soproni főlevéltáros emlékirata-naplója alapján egy speciális bécsi katonai szolgálatról számolt be. Áldozó István főlevéltáros a Győr vármegyei hadifogolytáborokról nyújtott áttekintést, konkrét példákkal illusztrálva az orosz, lengyel és szerb foglyokkal kapcsolatos problémákat és megoldásokat. A megyében összesen 1073 hadifoglyot helyeztek el, mintegy felét Győrszentiván, Hédervár, Győrzámoly, Öttevény, Gönyű településeken elosztva. Világi Dávid a Győri Evangélikus Egyházközség életét mutatta be a háború alatt.

Bana József (GyMJVL) igazgató a 70 éve folyt cigány holokausztról tartott előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy pontos adatokkal erről még mindig nem rendelkezünk a nyilvántartások hiányosságai miatt. 68 főt tartalmaz a korabeli győri összeírás. Apor Vilmos győri püspök közbenjárására kerültek vissza a komáromi gettóba elhurcolt győri cigányok.

Nemes Gábor (GyEL) levéltáros a késő középkori Rómába (diplomácia, zarándoklat, tanulás és perek ügyintézése miatt) utazott győregyházmegyeieket vette számba.

Csermelyi József (PhD-hallgató, PPKE BTK) a 16. századi soproni ispán, Hans von Weispriach (Lánzsér és Kabold birtokosa) életútját tekintette át.

Nagy Róbert (MNL GyMSMGyL) főlevéltáros folytatta tavalyi előadását, a rendkívül nagy szigorúságú, 1908-as magyar bortörvényi szabályozás Győr vármegyei végrehajtásáról beszélt. Mint kiderült, Magyarország a minőségi bortermelésben és exportban a világ élvonalában helyezkedett el. Kezdetben Franciaországot követő második helyről a Trianon után, már kisebb területen negyedik helyre kerültünk.

Dr. Horváth József (Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér) igazgatóhelyettes a hagyományoknak megfelelően részletesen ismertette a levéltárak utóbbi évben megjelent kiadványait.

Matkovicsné Babiczky Csilla (MOKKKL) levéltáros záró előadásából kiderült, hogy a közjegyzői levéltári rendszer tovább gyarapodott. 2001-ben Budapesten létesült a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Közjegyzői Levéltára, ahová a hagyatéki, nem peres eljárást végző közjegyzői iratanyag a bíróságoktól (megyei bíróságoktól is) átkerült. 2008-ban önálló épületet kapott a levéltár, 2010-től közlevéltárrá is vált, és a hatalmas, folyamatosan bővülő anyag tárolására a területi kamarák rendszeréhez igazodva elkezdődött a területi levéltárak megalakulása is. 2012-ben elsőként nyílt meg a győri és a pécsi, idén pedig a szolnoki és a debreceni közjegyzői területi levéltár alakul(t) meg. A győri 43300 doboznyi irat befogadására alkalmas, de nem bővíthető, ezért csak mindegy 25 évre nyújt megoldást.

A 2014-es levéltári nap sokrétű, gazdag előadásai, az előadók és hallgatóság száma, a témák változatosságai jelzik, hogy a kezdetektől folyamatosan magas színvonalú rendezvényre társadalmi igény van, folytatódnia kell a jövőben is.

Némáné Kovács Éva

2014.10.17