3545

A győri Petőfi-szobor az Eötvös parkban

Várostörténeti puzzle – 62. rész

1961-ben Győr Város Tanácsa a Magyar Népköztársaság Képzőművészeti Alapjának hat köztéri szobor elkészítésére adott megrendelést, melyet neves budapesti művészekkel készítettek el. Ezek között volt Kiss István Petőfi Sándor szobra is. (A címlapkép Orbánné dr. Horváth Márta: Emlékhelyek és köztéri alkotások című könyvéből származik)

Petőfi Sándor és Győr kapcsolata igencsak közismert. 1847. január 2-án jelent meg a Vaterland című lap folytatásaként a Hazánk kereskedelmi és szépirodalmi folyóirat, melynek első számában jelent meg Petőfi Csalogányok és pacsirták című verse. A költő és a lap kiadójának, Dr. Kovács Pálnak kapcsolata jóval korábbra nyúlt vissza: 1841-ben találkoztak először, mikor a pápai református főiskola növendékei által írt balladák elbírálására kérték fel Kovács Pált és Czuczor Gergelyt. A munkák közül egyetlen emelkedett ki, melyet 2 arannyal jutalmaztak. Később – mikor az író nevét rejtő borítékot felnyitották – derült csak ki, hogy a jutalmazott ballada írójának neve Petrovics Sándor.

Hatvany Lajos: Így élt Petőfi (Budapest, 1967, 383. oldal):

A történtek után, 1843 tavaszán Petőfi felkereste Kovács Pált, melyről a hírlapíró így számolt be (Hatvany Lajos: Így élt Petőfi; Budapest, 1967, 459. oldal):

Később többször is megfordult a városban, a Hazánkban számos verse jelent meg.

1961-ben tudósított először a Kisalföld arról, hogy Kiss István szobrászművész megbízást kapott egy Petőfi Sándort ábrázoló szobor elkészítésére, melyet a következő évben állítanának fel. A 2 méter 60 centiméter magas bronzszobrot az Eötvös parkban, a Kazinczy Gimnáziummal szemben kívánták elhelyezni. A felállítás előtt átrendezték a parkot anélkül, hogy egyetlen fát is kivágtak volna. A tér átrendezése Schmidl Ferenc fővárosi építészmérnök tervei alapján valósult meg. A szoborhoz 30 méter hosszú, enyhén emelkedő mészkőlapból kirakott út vezetett.

1962 márciusában már arról olvashattunk, hogy Kiss István szobrászművész budapesti műtermében megtartották a városunk számára készülő Petőfi-szobor agyagmodelljének bírálatát. A szobor arcmásának megmintázásához felkérték tanácsadásra Dienes Andrást, az Irodalomtörténeti Intézet munkatársát, az ismert Petőfi-kutatót.

Kisalföld, 1962. március 23.:

Ugyanebben az évben, a lap májusi számának hírek rovatában már arról olvashatunk, hogy a szobor öntés alatt van, és készítik a parkban a helyét.

Kisalföld, 1962. május 25.:

Júliusban elkészítették az Eötvös parkban felállítandó szobor talapzatát.

Kisalföld, 1962. július 12.:

A napilap az augusztusi utolsó számában, a rövid hírek rovatban tudósított arról, hogy az Eötvös téren augusztus 30-ra virradóra felállították a Petőfi-szobrot.

Kisalföld, 1962. augusztus 31.:

A szobor felavatására szeptember 15-én került sor. Az ünnepségen megjelentek a városi tanács, a pártbizottság és a Hazafias Népfront küldöttei is. Ezenfelül valamennyi helyi iskola képviseltette magát egy-egy osztállyal. A Himnusz elhangzása után Horváth Ferenc, a Hazafias Népfront elnöke emlékezett meg Petőfi Sándor irodalmi munkásságáról, majd a Kazinczy Ferenc Gimnázium énekkara énekelte el a Feltámadott a tenger című kórusművet. Ezután került sor a koszorúzásra. Végül Peczkay Endre, a Kisfaludy Színház művésze elszavalta Petőfi Egy gondolat bánt engemet című költeményét. Minderről a helyi napilap az első oldalon tudósított.

Kisalföld, 1962. szeptember 16.:

Salamon Nándor a Győri Műsorban így írt a szoborról: „A szeszélyes alakú mészkövekből rakott út végén nyúlánk bronzalak lépdel. Karjai, lábai ellentétesen mozdulnak el a test tengelyétől, erőteljes, lendületes mozgást kölcsönözve a szobornak. Kitárt nyakú, alig jelzett zsinóroktól összefogott ing alatt rajzolódik ki izmos törzse. Lábára feszes nadrág, rövid szárú csizma simul. Enyhén nyújtott nyakon elszánt tekintetű fej ül. A csontos arc mélyén magabiztos, jövőbe látó szem formái rajzolódnak ki. Egész mozdulatában, fejtartásában, az ujjak játékában van valami, a várakozás feszültségéből származó keménység. Kevés, műtörténeti szempontból jelentős szobrunk egyike e büszke bronzfigura.”

„…a szobrász a költő megmintázása közben Ferenczy Béni új értelmezésű Petőfi-ábrázolását követte, de továbblépett az egyszerűsítés, a jelképpé nemesítés útján. A mozgás erőteljesebb, magabiztosabb. A kellékek alkalmazásakor beéri a jelzéssel (zsinórok), vagy egyszerűen elhagyja azokat (pl. a kard). A portré a közel három méter magasban is meggyőző erejű, hiteles. Az akadémikus posztamensről lelépő poéta emberközelibb, természetesebb megformálásának vagyunk tanúi, az ifjúság hitét egész lényében, magatartásában hordozó jelképnek befogadói. … A mintázás bizonyos kettősségről árulkodik. A fő tömegek felrakásában, a felület alakításában nagyvonalúan járt el a művész. A fej és a kezek, kifejező ujjak megalkotása részletgazdagabb. Ez egyféle feszültséget teremt az egész művön belül, ugyanakkor fokozza a szoborrészek kifejező erejét.”

Az Eötvös ligetben elhelyezett Petőfi-szobor mellett nap mint nap fiatalok százai haladnak el, melyhez számos diákhagyomány fűződik.

Bedő Mónika

Felhasznált irodalom:
Czigány Jenő: Szobrokkal és domborművekkel gazdagodik Győr. In: Kisalföld, 1962. márc. 23. p. 4.
Győri szobrok. In: Kisalföld, 1962. máj. 25. p. 6.
Hat szobrot készített Győrnek a Képzőművészeti alap – Tejfölt áruló asszony, Petőfi szobor és más érdekességek. In: Kisalföld, 1961. okt. 27. p. 2.
Hatvany Lajos: Így élt Petőfi. Budapest, 1967.
Orbánné Horváth Márta: Emlékhelyek és köztéri alkotások. Győr, 2006. p. 71.
Öt szoborral gazdagodik Győr. In: Kisalföld, 1962. júl. 12. p. 6.
Pernesz Gyula: Petőfi és Győr. Győr, 1972. 35 p.
Petőfi szobor Győrött. In: Kisalföld, 1962. aug. 31. p. 6.
Petőfi-szobrot avattak Győrött. In: Kisalföld, 1962. szept. 16. p. 1.
Salamon Nándor: Szobornézőben (2) – Kiss István: Petőfi, 1963. In: Győri Műsor, 1977. (dec.) p. 21.
Salamon Nándor: a hónap műtárgya: Kiss István: Petőfi. In: Győri műsor, 1983. nov. p. 13.
Szabó Ernő, P.: Elvek és alkotások – Beszélgetés Kiss István szobrászművésszel. In: Kisalföld, 1985. nov. 7. p. 12.

A Várostörténeti puzzle sorozatának korábbi cikkei:
- 1. rész: A Radó-szigeti Kioszk
- 2. rész: A győri repülőtér
- 3. rész: A Wolf Gyula-féle könyvkereskedés a győri Széchenyi téren
- 4. rész: Régi győri farsangi bálok
- 5. rész: Makrisz Agamemnon: Vízicsikó
- 6. rész: A Dunakapu tér
- 7. rész: Az Apolló mozi
- 8. rész: A Győri Gyufagyár
- 9. rész: 
Egy kiszolgált katonaszobor: a vashonvéd
- 10. rész: A Hungária kávéház tulajdonosa, a népdalgyűjtő Limbeck Ferenc - Limbay Elemér
- 11. rész: Az Auer Kávéház
- 12. rész: Volt egy mozi...: A győri Elite Mozi (1922-1953)
- 13. rész: A Győri Lemezárugyár – A fémjátékok egykori fellegvára
- 14. rész: A „nagy ház”, avagy a győri Lloyd-palota (I. rész)
- 15. rész: Adalékok a győri Lloyd történetéhez (II. rész)
- 16. rész: Régi győri mesterség: a burcsellás
- 17. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – I. rész
- 18. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – II. rész
- 19. rész: Egy győri polihisztor tűzoltóparancsnok: Erdély Ernő (1881-1944) – III. rész
- 20. rész: A Stádel Gépgyár – Győr első gépgyára
- 21. rész: A Kisalföldi Gépgyár
- 22. rész: A győri Tungsram Gépgyár
- 23. rész: A győri szecessziós Kisfaludy kávéház története
- 24. rész: A Zeiss Optikai Gyár a győri Dunakapu téren
- 25. rész: Élet az egykori újvárosi Nádor szállóban
- 26. rész: Postapaloták Győrött
- 27. rész: A Spartacus csónakház – Győr első csónakháza
- 28. rész: A győri strand- és termálfürdő múltjáról
- 29. rész: A nádorvárosi Back-malom
 – a Győri Hengermalom
- 30. rész: A 700 éves Győr (1271-1971) emlékmű története
- 31. rész: A régi győri gőz- és kádfürdők
- 32. rész: Mayr Gyula, győri órásmester, aki világhírű órát készített
- 33. rész: Szabó Samu lakatosmester tűzhelygyára
- 34. rész: A régi gőz-, kádfürdő és a fedett uszoda épületének története
- 35. rész: Nagy Mihály tésztagyáros, a szultáni és a császári udvar szállítója
- 36. rész: Szemelvények Kiskút történetéből
- 37. rész: Séta Kiskúton
- 38. rész: A Cziráky-emlékmű – A 102 éve felavatott obeliszk története
- 39. rész: Hello tourist  Hotel Tourist!
- 40. rész: A „hit és haza” emlékműve: a győri Mária-oszlop
- 41. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években
- 42. rész: Advent és karácsonyvárás Győrben az „5-ös” években II.
- 43. rész: Négy évtized négy győri szilvesztere: 1955, 1965, 1975, 1985
- 44. rész: Párduc a szigeten  Hősi Emlékmű a „Győri Margitszigeten”
- 45. rész: Egy méltatlanul elfeledett győri festőművész, Pandur József
- 46. rész: Bolgárkertészek Győrben
- 47. rész: Az egykori Rákócziánum, a későbbi „konzi” épülete
- 48. rész: 
Farkas Miska, a győri „hegedűkirály” – Újvárostól a világhírig
- 49. rész: A győr-nádorvárosi Erzsébet liget és sporttelep kialakítása és fénykora
- 50. rész: Az Erzsébet liget története 1945-től napjainkig
- 51. rész: Ferenc Ferdinánd és Győr
- 52. rész: Káptalani zenészek háza
- 53. rész: A győri selyemfonoda és a fonodai munkásnőszállás
- 54. rész: A belvárosi-gyárvárosi Meller-féle olajgyár
- 55. rész: Blaha Lujza és Győr

- 56. rész: A győr-nádorvárosi kamillus templom
- 57. rész: A Győri Korcsolyázó Egyesület első negyedszázada
- 58. rész: A győri tejfölös kofa szobra
- 59. rész: Skopáll József győri fotográfus
- 60. rész: A győri Tanítók Háza
- 61. rész: A győri idegenforgalmi pavilon története: 1938-1975

2016.05.12