2033

Újabb „megyerikum”: a győri vár


A Győr-Moson-Sopron Megyei Értéktár Bizottság októberi ülésén hozott döntése értelmében a megyei értékek köre ismét tovább bővült. A testület nyári értekezlete óta beérkezett javaslatok mindegyikét támogatta a MÉB, így mostantól – huszonkettedikként – a „megyerikumok” közé tartozik a győri vár is.

A 2012. évi XXX. törvény rendelkezik úgy, hogy nemzetünk értékeit össze kell gyűjteni, dokumentálni, az értékvédelem alapjául szolgáló dokumentációt a szigorú nyilvántartás és kutathatóság szabályai szerint megőrizni, az értékeket pedig ápolni, védelmezni és támogatni. Örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban kell összesíteni.

Megyénk lakosságának tavaly nyár óta van lehetősége, hogy indítványozza egy-egy kiemelt jelentőségű, megőrzésre érdemesnek tartott nevezetesség, épület, tárgyi emlék, szellemi hagyaték, szokás megyei értéktárba való felvételét. Ebben az évben érkezett be egy javaslat a győri vár „megyerikummá” nyilvánítására, melyet a Megyei Értéktár Bizottság elbírált és támogatott.

Mitől is olyan különleges a győri erődítmény, hogy lajstromba vegyék a szakértők? A kutatások azt látszanak alátámasztani, hogy a település komolyabb harcászati jelentőséget csak a tatárjárás után, az 1271-es kiváltságlevél kibocsátását követően nyert el. A vár igen komoly megerősítésére 1558-ban, az oszmán támadások idején került sor. A munkálatokat Salm Egon várkapitány, Thonhauser György és Pietro Ferrabosco felügyelte. Az akkor végzett építkezés iratanyagának jó része még a kutatókra vár. Ami bizonyos, hogy ekkor cserélték a palánkfalakat kőfalakra, ekkor árkolták körül a várat, s vezették bele a Rába folyó vizét. Az erősségre hat bástyát terveztek, végül hét és fél olasz-rendszerű bástyát építettek meg. Így az építmény a korabeli Magyarország legmodernebb, legerősebb vára lett.

1566-ban a városban tűz pusztított, s az építkezés folytán a Győrben tartózkodó hadmérnökök megtervezték a belvárosra ma is jellemző hálós utcaszerkezetet is. A vár építése azonban nagyon elhúzódott. A falak magassága nem érte el a kívánatos méretet, még az 1594-es ostrom idején sem. Mindezzel együtt a győri erősség Európa védőpajzsa, a kereszténység védőbástyája volt. 1594-es eleste felrázta az európai uralkodókat, akik aztán elismeréssel és megnyugvással fogadták a vár 1598. március 29-i visszafoglalását.

A győri erődítmény hadászati jelentősége a 16. században volt a legnagyobb. A vár a későbbiekben – különösen a napóleoni korban – komoly károkat szenvedett. Ma már csak részletek láthatók az egykor nagyszerű védműből, de a fennmaradt falszakaszok és kazamaták, a Káptalandomb épületegyüttese, a várhoz kötődő mondák és legendák egésze méltó arra, hogy megőrizzük és továbbadjuk a bennünket követő generációknak.

Berente Erika
Fotó: Csendes Richárd


Amennyiben úgy gondolják, hogy szívesen javasolnának valami nagy fontosságú dolgot a Megyei Értéktárba, küldjék be javaslatukat a Megyei Értéktár Bizottságnak! Hivatalos honlapjukon elolvashatják a tudnivalókat!

2014.10.13