1092

Őriszentpéter öreg temploma


A török és Trianon. Eme két nyomós oka van annak, hogy oly szegények vagyunk gótikus és román műemlék templomok szempontjából. Pedig jól tudhatjuk, hogy az 1500-as években már nem csak tíz falunak volt egy-egy temploma, mint a keresztény idő hajnalán.

A török aztán legfeljebb „pusztatemplomokat” hagyott maga után, Trianon pedig szinte mind elvitte azokat, amerre nem jártak 150 év alatt. Így most a Felvidéken, vagy éppen Erdély eldugott szegleteiben találhatunk ilyen kincseket, a maradék Magyarországon két kezünkön megszámolhatóak a jelentősebb eredeti román és gótikus istenházák. Amelyek közül most archívumunk segítségével nézzük meg az őriszentpéterit.

Ki is lehetne az őriszentpéteri templom védőszentje, mint az apostolok főnöke, a menny kulcsinak őrzője, Szent Péter. A mai Őrségbe az első királyok által telepített gyepüőrzők két temploma is megmaradt nekünk valami isteni csoda folytán. (A velemériről a későbbiekben olvashatnak.) Az őriszentpéteri, valamikor 1230 és 1240 között emelt egyhajós, félköríves szentélyű istenháza a környék kiváltságokkal rendelkező, boronaházakban lakó őreit gyűjtötte össze vasárnaponként és a nagyobb ünnepeken. A korban szokásos módon kelet-nyugat tájolású épületben csúcsíves diadalív választotta el a híveket a szentélytől. A falban ülőfülkék voltak, a hajó torony felőli végébe pedig egy középoszlopra támaszkodó karzatot építettek valamikor. A kor szokásos, lőrésszerű ablakait az időjárás miatt is most inkább a déli falon találhatjuk, itt maradtak meg a kissé szabálytalanra sikeredett bélletes kapu mellett az idomtéglákból rakott párkányzatok és a tagoló lizénák is. A tornyon a romantikának megfelelve középoszlopos ikerablakokat találunk, a templomot a kutatók szerint valamikor a 14. század folyamán festhették ki, amiből csak néhány töredék került elő a ki tudja hány réteg meszelés alól a déli oldalon.

Hát igen, az idő és a meszelések! Meszelték nagy buzgalommal az 1500-as évek közepén itt a freskókat a reformátusok is, akik szokásuk szerint átvették a templomot. Ami a környező területekkel együtt 1524-ben került a Németújváron letanyázó Batthyányiak, jelesül Ferenc báró birtokába. És nemsokára meg is erősíttetett a templom, mert közel, egyre közelebb volt a török, és a portyák elől valahová be kellett húzódni. Árok, földbástyák és sánc készült, és 30-40 gyalogos katona is állomásozott itt a források szerint. Kanizsa eleste után pedig Őriszentpéterre is járt a török adót szedni, a Batthyányiak pedig azon voltak, hogy megszűnjenek az őröket illető régi kiváltságok. Hogy egyszerűen csak alávetett, könnyen kezelhető, fegyelmezetten adózó jobbágyok legyenek. Kanizsa 1663-as visszafoglalási kísérlete miatt induló török válaszcsapás pusztította el végül a templommal együtt a váracskát is. Körpülü Ahmed nagyvezír Zrínyiújvár elfoglalása (1664. június 30.) után Bécs ostromára kapott szultáni parancsot, és hát a 150 ezres sereg útjába esett Őriszentpéter is. (Körpülüt végül Szentgotthárdnál, az áradó Rábán való átkelés közben állította meg 25 ezer katonájával és nagy szerencsével Montecuccoli gróf.)

Az azóta elkopott vakolatdíszek (forrás: MaNDA adatbázis/Kuny Domokos Múzeum)

A Szent Péter templomot immár vár nélkül, de újjáépítették, az 1700-as évek végén elhanyagolt állapotáról szólnak az összeírások, egy évszázad múlva pedig már romos az állapota, de áll. Végül 1925 és 1929 között végzik el az általános felújítást, majd a hetvenes évek régészeti feltárása után a templom 1979 és 1981 között nyeri el jelenlegi formáját. Ami nem sokban különbözik a Révhelyi Elemér által lefotózottaktól, talán csak a bejárati ajtó szép és érdekes vasalása hiányzik, nem igazán értem, miért volt szükség a cseréjére.

Pálffy Lajos
Forrás: mandarchiv.hu

2016.04.10