1612

Háború és mozgósítás a hátországban

A Nagy Háború történelmi előadássorozat 2. része a megyei könyvtárban

Bódy Zsombor történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense a hátországban zajló háborúról és mozgósításról tartott előadást március 17-én a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében A Nagy Háború címmel elnevezett sorozat második fellépőjeként. 

Az első világháború eltért az addig megszokottaktól, totális háború volt az anyagi-, az eszközbeli és az emberi erőforrások teljes igénybevételével. A hadigazdálkodás megszűntette a szabadpiaci viszonyokat, központi elosztási rendszer jött létre. Korlátozták a szabadságjogokat, cenzúrázták a sajtót, a termelésben háborús szabályok léptek életbe, nem volt szabad a munkahely-változtatás, tiltották a sztrájkot, a haditermelésben szerepet játszó üzemek katonai parancsokság alá kerültek.

A termelés folyamatosságának bárminemű zavarása a háborús helytállást veszélyeztette, ezért elengedhetetlen volt az üzemi „munkabéke” fenntartása. Háromoldalú egyeztető bizottságok alakultak a munkaadó, munkavállaló és a kormánymegbízottak részéről. Elmondható, hogy túlnyomó részben akceptálták a munkások kívánságait.

Ami a munkásmozgalmat illeti, a háború kezdetekor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt huszonnégy éves múlttal rendelkezett, a munkásság magas fokon volt szervezett, erős szakszervezettel. A szociáldemokrata pártok általában feladták háborúellenességüket, és támogatták kormányaik háborús politikáját, a nacionalizmus felülírta az internacionalizmust.

Ugyanakkor a Magyarországi Szociáldemokrata Párt – bár nem rendelkezett parlamenti képviselettel – egyéb eszközei révén a körülményekhez képest hatékony érdekvédelmet tudott nyújtani a bérből is fizetésből élő munkásságnak. Ez kihatott a béremelésekre, a közellátásban a fogyasztási szövetkezetek hozzájárultak a jobb ellátáshoz. Ez azért volt fontos, mert a közhangulatot a jegyrendszer befolyásolta, mivel gyakran a jegyek által jogosult fejadaghoz sem lehetett hozzájutni. Ezt a problémát enyhítették a fogyasztási szövetkezetek.

A munkaadók is hoztak létre hasonló szervezetet, nem utolsósorban azért, hogy mérsékeljék a szociáldemokrata befolyást. A Gyáriparosok Országos Szövetsége (GYOSZ) úgy érezte, hogy a munkáltatók a hatalom „mostohagyermekei”, mert a munkaügyi vitákban gyakrabban döntöttek a munkavállalók javára.

Az élelem és fogyasztási cikkek szűkössége mellett említést kell tenni a lakásínségről is, mely elvezetett a lakásigénylésnek a lakáshivatalon történő gyakorlatához. A fogyasztási szövetkezetek túlélték a háborút, az ÁFÉSZ eredete is ide vezethető vissza.

Bódy Zsombor előadása nagymértékben hozzájárult a háborús időszak jobb megismeréséhez, így kíváncsian várhatjuk a történelmi előadássorozat következő felvonását is.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina

2016.03.18