858

Élet a halálzónában

Színdarab Erőss Zsoltról – Ősbemutató a soproni színházi klubban

Kovács Dániel Gábor Élet a halálzónában című darabjának felolvasó-színházi ősbemutatóját láthatják a nézők a Soproni Petőfi Színház színházi klubjában március 16-án. A fiatal szerző Erőss Zsolt hegymászó 2013. évi Himalája-expedíciójának tragikus történetét dolgozta fel. Az előadás rendezője Pápai László.

A Pázmándon élő Kovács Dániel Gábor 2007-ben írta meg élete első színdarabját, A libikókát. Ezzel megnyerte a XXI. század magyar drámájáért alapítvány által kiírt pályázatot, amelynek keretében Tatabányán be is mutatták a művét Szabados Mihály rendezésében. A következő fontos esemény 2011-ben érkezett el a fiatal szerző életében, amikor a Nemzeti Színház írt ki drámapályázatot a romagyilkosságok témakörében, s ezt is megnyerte. A díjátadás keretében a Nemzeti Színház nagyszínpadán olvastak fel a darabból. A mostani művét Erőss Zsolték halála ihlette, s tavaly írta meg.

„A színdarabjaim szereplői mindig olyan emberek, akik nagyon erősen hisznek valamiben. Erőss Zsolt és hegymászó társa, Kiss Péter ilyen emberek voltak. Megérintett a történetük, tragikus haláluk. Az írásom első fele fikciós, a második felvonásban már inkább a történeti hűség dominál. A darab megírására előtt két hónapig csak anyaggyűjtést végeztem. Elolvastam a Zsolttal készült összes interjút, megnéztem az előadásait. Fontosnak tartottam, hogy a szöveg hegymászószemmel is teljesen hiteles legyen. Erőss Zsolt özvegye, Sterczer Hilda az írás elkészülte után megnyugtatott, hogy az lett” – mondta Kovács Dániel Gábor.

A soproni produkciót Pápai László rendezi, aki hangsúlyozta: a bemutatott cselekmény nyomán eltöprenghetünk, vajon milyen emberi tényezők, törekvések, hibák húzódhatnak meg a hegymászók tragédiája mögött. Az ógörög sorstragédiákra utalva: a „hübrisz” bűnébe esett hősről van-e szó, aki cselekvésével megsértette az isteni/természeti törvényeket, amiért halálbüntetés jár? A kérdések mellett ugyanakkor bepillanthatunk egy nagyratörő tehetség belső vívódástól sem mentes életútjába. Mellesleg a nem túl közismert magashegy-mászás szakmai érdekességeiből is kapunk ízelítőt.

„A színmű cselekménye két részből áll. Az első az expedíció szervezésének egyes csomópontjait mutatja meg, miközben megismerkedünk a szereplőkkel, a második részben a Kancsengödza csúcshódítása utolsó két napjának lényeges cselekményeit láthatjuk. Az írott művet uraló dokumentarista feldolgozásból először ki kellett bontani a szereplők közötti kapcsolatrendszer drámai vonulatát, és feszesebbé tömöríteni a drámát. A felolvasás nem vállalhat részletező színpadi játékot, de sajátos jelrendszerével segíti a nézői fantáziában az asszociációk születését, az előadás által felvetett kérdésekre a válaszkeresést” – tette hozzá Pápai László.

A felolvasásban részt vesznek a soproni társulat tagjai: Ács Tamás, Szőcs Erika, Papp Attila, Sárdy Zoltán, Horváth László, Savanyu Gergely, valamint két színi tanodai hallgató, Káldy Márton és Horváth Dávid.

Varga Róbert
Soproni Petőfi Színház

2016.03.12