Tapsvihar fogadta a Saul fia alkotógárdáját a budapesti Toldi moziban

MTI

„Elért a szívünkhöz, hogy egy emberként szorított az ország a film sikeréért” – fogalmazott Sipos Gábor, a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díjával kitüntetett Saul fia című film producere. „Csodálatos érzés, hogy az emberek örülnek az Oscar-díjnak, és ők is a magukénak érzik” – fűzte hozzá Nemes Jeles László, a film rendezője. Röhrig Géza, a film főszereplője pedig arról beszélt, hogy nagyon megérintette az a sok üzenet, amit kapott: „Én már a díjátadó előtt úgy éreztem, hogy 15 millió Sauljaként vagyok ott”.

Őszintén szólt arról, hogy Hollywood nem az ő világa: „az Oscar-gála az idiotizmus orvosi esete”. Az Oscar-díjátadón csak akkor ment vissza a Dolby Színház termébe, amikor a producerek jelezték, hogy már a legjobb idegen nyelvű film díjátadása következik. Addig átadta a helyét a „tartalék nézők” egyikének, akik azért várakoznak, hogy azonnal betöltsenek minden megüresedő széket.

Egy belső nézőpontot akartak bemutatni a filmben, „hogy megértsük az embert a holokausztban” – foglalta össze Nemes Jeles László a film esszenciáját. Felidézte: fontos visszajelzés volt számára, hogy Steven Spielberg filmrendező, akivel az Oscar-gála előtt és után is beszélgetett, fontos filmnek nevezte alkotását, és úgy értékelte, hogy a Saul fia hozzájárult a holokauszt kollektív emlékezetéhez. Spielberg azt is megjegyezte: nem sejtette, hogy olyan sokáig kell várni a Schindler listája után, mire egy ilyen film megszületik.

A rendező a hollywoodi díjátadóról elmesélte: egész este úgy érezte magát, mintha „módosult tudatállapotban” lett volna. Az Oscar-gála színpadára a protokoll szerint csak egyedül léphetett a legjobb idegen nyelvű film rendezőjeként, és mindössze 45 másodperce volt arra, hogy elmondja gondolatait az Oscar-szoborral a kezében. A Saul fia több tucatnyi díjat kapott cannes-i bemutatkozása óta, az Egyesült Államokban is több fontos elismerést nyert el, az Oscar előestéjén a rendező az amerikai független filmdíjat, a Spirit Awardot is átvehette a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. Mint mondta: a díjátadókon igyekezett mindig másként megfogalmazni a legfontosabb gondolatait. Az Oscar-gálán „a film szívéről” akart szólni, arról, hogy alkotásával azt akarta megmutatni, miként lehet „embernek maradni akkor is, ha már nincs remény”.

Az eseményen elhangzott, hogy a Saul fiát Magyarországon már több, mint 180 ezer néző látta, és jelenleg is 45 moziban játsszák országszerte, köztük 34 vidéki filmszínházban. A film áprilisban különleges DVD és Blue-ray kiadásban is megjelenik számos extrával kiegészítve: szerepel majd a korongon a rendező és Erdély Mátyás operatőr audiokommentárja, több kimaradt jelenet és olyan GoPro-felvétel is, amely forgatás közben rögzítette a stáb munkáját. A lemezre Nemes Jeles László Türelem című kisjátékfilmje is felkerül. Vági Zoltán, a film történész szakértője bejelentette: a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár elindítja a Saul gyermekei programot, amely az Auschwitz-Birkenauban meggyilkolt csaknem félmillió magyar áldozat közül a százezer gyermek nevét szeretné felkutatni, a program fővédnökségét Nemes Jeles László vállalta.

„Egy európai ország nem feledheti el a halottait” – fogalmazott Vági. A történész emlékeztetett arra, hogy a film alkotói hatalmas tudásanyagot kutattak fel a Saul fia előkészítése közben, amit szeretnének megosztani a közönséggel közérthető, de tudományos igényű kötet formájában. A könyv egyik darabja lesz annak a Jelenkor Kiadónál megjelenő sorozatnak, amely a Saul fia történeti hátterét, a film keletkezését és témáját dolgozza fel. Vági Zoltán hangsúlyozta: „bizonyos értelemben erkölcsi kötelességünk”, hogy magyarul is elérhetővé váljanak azok az auschwitzi krematórium mellett elrejtett feljegyzések, amelyeknek egyik szerzője a Sonderkommando egykori tagja, a felkelés egyik szervezője.

A történész szerint vannak még fehér foltok a holokauszt feltárásában, és sajnálatos módon ezek a területek érintik Magyarországot. A Saul fia azonban sokat tett azért, hogy az Auschwitzban meggyilkolt halottak visszakerüljenek a nemzet emlékezetébe. Nemes Jeles László elmondta, hogy bár elég nehéz az Oscar-díj, „van vagy négy kiló”, nem foglalkoztatja, hogy a súlya nyomasztó lesz-e számára. „Berakjuk egy kis vitrinbe, remélhetőleg nem látom minden nap” – mondta.

A Saul fiával a holokauszt témájáról már mindet elmondott, amit el akart mondani, ezért erről nem készül több filmet forgatni. De a következő filmjeibe is hasonlóan nagy ambícióval fog belevágni, mint a Saul fiába. „Bölcsesség kell és szerencse, hogy hasonlóan sikeres filmet készítsen, de éppen ez az izgalmas” – tette hozzá.

Új filmje, a Sunset (Naplemente) előkészítése már folyik, a szereplőválogatásnál tartanak. Babezsinszkij Éva, a produkció castingjának vezetője arról számolt be, hogy a határon túli, magyarok lakta területeken is kutatják a lehetséges szereplőket, és az elterjedt hírekkel ellentétben nemcsak amatőröket keresnek, hanem képzett színészeket is. „Világhírű színésznőt szeretnék csinálni egy magyar színésznőből” – tette hozzá mosolyogva a rendező. A filmet, amely az első világháború előtt játszódik Budapesten, Magyarországon forgatja a rendező. Az Oscar-díj miatt új finanszírozási lehetőségek is megnyíltak a produkció előtt. A Sunset komoly támogatója a Saul fiát is finanszírozó Magyar Nemzeti Filmalap.

Nemes Jeles László ugyanakkor azt is megjegyezte: mivel egy-egy film fejlesztése, előkészítése hosszadalmas munka, tervei szerint egyszerre több munkán is dolgozik majd.

Forrás: MTI
MTI fotó: Kovács Tamás

2016.03.05