2039

Vad Kunság – A Puszta rejtett élete

Filmklub a megyei könyvtárban

Február 16-án a megyei könyvtár Kisfaludy Károly Könyvtárának második emeleti rendezvénytermében ismét Filmklubra került sor: ezúttal a Vad Kunság – A Puszta rejtett élete című magyar, 2016-os ismeretterjesztő film levetítésére került sor – nagyszámú érdeklődő előtt.

A tájegység azon népcsoport nevét őrzi, melyek képviselőit IV. Béla a tatárjárás pusztítása után az ország fás-füves térségébe telepítette, ahol életmódjuk nem került konfliktusba a letelepedett földművelő lakossággal. Időközben a kunok szépen-lassan elmagyarosodtak, s a földművelés is tért hódított közöttük. A Kunság az Alföld része, mely az ország éléstára. Egyetemista évemben magam is tapasztaltam ezt, megcsodálhattam a KISZ építőtáborban a kajszibarack ültetvények impozáns tömegét, láttam a futóhomokot megkötő szőlőtőkéket. Az ember tájátalakító munkájának eredménye az akácfák meghonosítása.

Az Alföld, s benne a Kis- és Nagykunság szabadságharcos költőnket csodálatos tájversekre ihlette. Petőfi Sándor sorait olvasva fantáziánk is magunk elé varázsolja a puszta titkait, közelképekben vonul el előttünk a vidék növény- és állatvilága, a nyári időszak elevensége és a zord téli Alföld, amikor „igazán puszta a puszta”. A lángoló hazaszeretettől fűtött költeménytől élesen elüt a József Attila tollából kikerülő Holt vidék, amelyben a rideg, kegyetlen téli táj szürreális keretet ad a kisember nincstelenségének, kilátástalanságának. A Hortobágy poétája című Ady-versben a Hortobágy s a kanász sorsa a provinciális Magyarország keserű szimbóluma.

A Vad Kunság egy természetfilm-sorozatba illeszkedik, akárcsak párja, a Vad Szigetköz (következő darabja a Vad Balaton lesz majd). A dokumentumfilmek tárgyilagosan mutatják be az egyes tájak világát. A Vad Kunság a címben szereplő terület rejtelmeibe vezeti be a nézőt. A filmet megtekintők gondolatban szinte ott vannak, a képek kapcsán részesei lesznek ennek a világnak – füves rét, foltokban erdő, homok, szik, fészkekkel megrakott fák, földbe vájt odúk, csak hogy a legfontosabb külső jegyeket kiemeljem. Az állatvilág élete küzdelem a megélhetésért, hiszen figyelniük kell a ragadozókra. Életüket a példás összefogás, esetenként egymással is vérre menő küzdelem jellemzi a nőstény birtoklásáért, a mindennapi betevő falat megszerzéséért.

Az egykor vad mocsarakkal teleszőtt Alföld jelentős változáson ment át, a Duna és a Tisza szabályozása átszabta e vidék arculatát. Néhány kanyar még az eredeti folyást őrzi, tavak sokaságától tarkállik a táj, ahol vízi szárnyasok ezrei lelnek menedéket, táplálékuk a zsákmányolt hal. A tájon tökéletes az ökoszisztéma, a táplálkozási lánc minden eleme jelen van. Az egykor az ember által elűzött, majd visszatérő aranysakál a csúcsragadozó. Nyomon követhetjük a kotorékban felnövekvő kicsiket, láthatjuk első önálló lépéseiket, a külvilággal való ismerkedésüket. Tapasztalhatjuk azt a boldogságot, mikor az oly várt szülők megérkeznek, és az éhes siserehad elemózsiáért ostromolja a szülőket.

Az ősz a szarvasbőgés ideje. Megfigyelhetjük a jó erőben lévő, kifejlett agancsú bikák egymásnak feszülését – az agancsok összecsapása számomra a lovagi tornák dárdacsörömpölését idézi. „Szíve hölgynek” egy takaros szarvastehén kínálkozik, a hímek mindegyike szeretné nőstényünket megnyernie, hogy szarvasborjút hozzon a világra. Vajon melyiküket fogadja kegyeibe? Télen, amikor szűkösen van táplálék a vadak számára, a vadásztársaságok által kitett abrak jelenti a mentsvárat.

Hideg, éhínség, betegség, húsevők jelentik az Alföldön a szelekciót, a dögöket eltakarítók a vidéket teszik egészségesebbé. Itt tényleg jelen van az egész táplálkozási piramis a rovaroktól a ragadozókig. Szárnyasok ezrei keresik fel a sok-sok tavat, szárcsák, nyári ludak, réti héják, sasok, varjak és még sorolhatnám a számtalan madarat. Az állatvilág adott csoportjaiban az együttműködés és a rivalizálás egyaránt megvan, felségterületüket védik, és az azonos fajú idegent betolakodónak tekintik. Az állatvilág mellett pedig a növények buja gazdagsága is bámulatos.

A filmet megtekintve képet kapunk a táj sokoldalúságáról, nyomon követhetjük az évszakok, napszakok váltakozását, az állatvilág minden törzsét: a bogártól kezdve a föld alatti vájatokban lakozó üregi nyúlon át a puszta „uráig”, a madarak zajától az aranysakál „koncertjéig”. A Vad Kunság alkotói nagy művészi erővel, enciklopédikus módon tájékoztatnak bennünket, mennyi természeti csoda is vár ránk az Alföld vidékén.

Csiszár Antal

2016.02.18