1760

Végel László: Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja

Könyvajánló

A vajdaságban született és ma is ott él. Kossuth-díjas író, esszéista. Volt újságíró, főszerkesztő, színházi kritikus, a szerb PEN elnökségi tagja, az Újvidéki Televízió munkatársa. A Szépírók Társasága tagja. Végel Lászlónak 1969-ben jelent meg az Egy makró emlékiratai című első regénye. Azóta számos műve látott napvilágot magyar, szerb és német nyelven.

A Noran Libro Kiadó gondozásában a Bűnhődés, a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje, a Négyszemközt Máraival című művei után, most a Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja című, negyedik kötetét ismerhetik meg az olvasók.

Végel László hősei kisebbségben élő, hétköznapi emberek, vagy fiákeresek, vagy kalauzok, vagy ezermesterek, egy eltűnni látszó világ jellegzetes figurái. A Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja második regényciklusának befejező része.

„A Bűnhődés Európáról szól, de alulnézetből. Kialakult egy nagyon hivatalos, ünnepélyes programbeszéd Európáról, amely idővel közhelyszerű lett, és ellenérzést szült. Megpróbáltam ezt alulnézetből látni és láttatni. Egy balkáni autóbusz utasai mennek Dél-Szerbiából Magyarországon, Szlovákián át Németországba, Berlinbe. Az én Vergiliusom egy autóbusz kalauz, aki a másik, egy plebejus Európáról mesél. A második könyv, a Neoplanta, avagy az Ígéret Földje Közép-Európa és a Balkán határán fekvő város történetéről, drámájáról szól és arról a konfliktusról, ahova mindenki úgy érkezik, mint az Ígéret Földjére. Közben a Dunának az a szakasza, amely ott folyik át, tömegsírrá válik. Emberi sorsok – ártatlanok, bűnösök – drámája, akikről nem lehet pontosan tudni, hova tartoznak, és mivé lesznek. Egyikről sem mondható el, hogy tiszta, vagy piszkos a keze. A harmadik pedig a Balkáni szépség, avagy Slemil fattyúja valójában egy ellen családregény. A regény egy idős mesteremberről szól, aki az osztrák-magyar monarchia összeomlása után bevárja a szerbeket, kiszolgálja őket, és készíti a szerb címereket, kiszolgálja Horthy Miklós katonáit, majd kiszolgálja a partizánokat. Mindezek ellenére nem negatív figura, hanem a hétköznapok hőse. Bármi történt is körülötte, hősiesen kitartott azért, hogy megőrizze a műhelyét. Ott, a tolószékben ülve meséli történetét önmagának és unokájának, aki a történet végén felgyújtja a családi házat.

Sokszor megkérdezték már tőlem, hogy a saját élményeimből, tapasztalataimból indulok-e ki, amikor regényt írok. A válaszom erre az: engem mindig a valós világ inspirál, és annak alapján születik meg a történet, a fikció. A fikció és a realitás pedig elég közel kerül egymáshoz, sőt a valóság ma sokkal bonyolultabb, szürreálisabb, amit az írói fantázia alig tud követni. Úgy érzem, mostanság ismételten a hősiesség mítosza alakult ki, amely sokszor a szélsőségesek felé tereli az embereket, mert a hétköznapi életet nehéznek és tarthatatlannak érzik. Ezekben az emberekben több a fantázia, mint a politikai rendszerekben, és a politika nem tud választ adni a fontos és kevésbé fontos kérdéseikre.

A Balkáni szépségben Slemil, a főszereplő, a nagyapa kissé ügyetlen, kompromisszumokkal teli életével a hamis hősiesség ellen próbálok felmutatni egy emberi sorsot, amely úgy hősies, hogy a megmaradásért vállal minden bűnt, hibát és ezzel együtt emberi.” (Végel László)

„A vajdasági identitásnak” – mondja Végel, akinek hazájában szerbek és magyarok mellett szlovákok, horvátok, románok, bolgárok, romák és németek élnek elismert kisebbségként – „a sokféleség tükrének kell lennie.” Kívülállók és keresgélő, melankolikus rebellisek a hősei, akik – idegenek lévén saját hazájukban – olyan nyelvet beszélnek, amelyet nem mindig értenek meg mások. Ezért kell átlépni a határokat, viszonylagossá tenni a jelentéseket, megtörni a rendet. Végel egyik szép mondása jut az ember eszébe: „A fordítás Európa legfontosabb nyelve.” Ha ezt az európai, kulturális perspektívát összevetjük a nemzeti-materiális aggályokkal, amelyek a jómódú országokban merülnek fel, nyugodtan elszégyellhetjük magunkat. (Matthias Schnitzler: Swinging Vajdaság. Berliner Zeitung, 2011. 09. 29.)

László Ágnes
Kossuth Kiadó

2015.11.18