1012

Színpadon A legkisebb boszorkány

Lázár Ervin mese nemcsak gyerekeknek

Lázár Ervin A legkisebb boszorkány című zenés mesejátékának a bemutatóját tartják november 19-én gyermekbérletes előadásként a Soproni Petőfi Színházban. A Zentai Magyar Kamaraszínház színes jelmezek, hangulatos dalbetétek és látványos koreográfiák jellemezte produkciót Pataki András rendezte.

A történet szerint Anya-Banyának három lánya van, őket küldi rontani, ártani, bűbájolni a Tündér Tercia kezére pályázó Király Kis Miklós ellen. A legkisebb boszorkány azonban szembeszegül a gonosz paranccsal, nem gáncsolja, hanem önzetlenül segíti Miklóst. Vagy talán nem is olyan önzetlenül? A mesejáték nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek számára is fontos üzeneteket hordoz.

Pataki András rendező így ajánlja az előadást:

„Lázár Ervin meséje úgy tesz, mintha rendes mese volna. A hős – itt történetesen Király Kis Miklós – útnak indul benne, hogy megkeresse azt, ami neki hiányzik az életéből – ez most éppen Tündér Tercia, a világ legszebb lánya. A rendes mesékben ezt többnyire megálmodni szokták – a mi hősünk tévében látja. S ha már útnak indul, persze találkozik mindenféle lényekkel: segíti őt postás, egér, táltos – s ki hitte volna: még egy boszorkánylány is.

No, ez azért mégse járja! Azt még csak elhiszi minden mesén nevelkedett ember, hogy a boszorkányok háromszög alakban, mint egy vadászrepülő raj suhanhatnak az égen, ha kell, zuhanórepülésre válthatnak, seprűik még úgy süvíthetnek, akár a rakéták – de hogy egy boszorkánypalánta legyen a hős legfontosabb segítője!

Azt is minden gyerek tudja, hogy a segítők nem szoktak csak úgy jótékonykodni: a mesehős előbb többnyire őket menti ki szorult helyzetükből, s csak aztán – amolyan „jó tett helyébe jót várj” alapon – segítenek neki. De mi sarkallja arra ezt a szeplős kis vakarcsot, a legkisebb boszorkányt, Amarillát, hogy Király Kis Miklós oldalára álljon? Mindez kiderül a meséből, amelynek a végén a szél sír a győztes oldalán.”

Varga Róbert
Soproni Petőfi Színház


2015.11.16