2343

A XVIII. Győri és a IV. Kisalföldi Levéltári Nap

Beszámoló a nagykorúvá vált győri levéltári napról

Országosan is példa nélküli, hogy egy megyében hat különböző székhelyű és fenntartású levéltár rendez levéltárosai közreműködésével közös konferenciát. Győrben a levéltárak munkatársai évente számolnak be kutatásaikról, melyre a helytörténet iránt érdeklődőket is szívesen látják. Tizenhét évvel ezelőtt a győri megyei és a győri városi levéltár együttműködésével tartották meg az első győri levéltári napot, amelyhez az évek során a megye több levéltára is csatlakozott, elsőként a 2000-ben alapított Győri Egyházmegyei Levéltár.

2015. október 20-án a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum dísztermében a résztvevőket a rendező intézmények vezetői, Dancsecz Mónika, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron megye Győri Levéltára igazgatója, Bana József, a Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója, valamint Vajk Ádám, a Győri Egyházmegyei Levéltár igazgatója üdvözölte.

Köszöntőt mondott Fülöp Tamás, a Magyar Nemzeti Levéltár főigazgató-helyettese, Rózsavölgyi László, Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke, valamint Lukácsi Zoltán, a Győri Hittudományi Főiskola rektora.

Az előadások sorát Tringli István, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének munkatársa kezdte 500 éves a Habsburg-Jagelló házassági szerződés címmel. 1515. július 19-én a bécsi kongresszusként ismert eseményen I. Miksa német-római császár, II. Ulászló magyar és cseh király, valamint I. Zsigmond lengyel király Bécsben egyezséget kötött. Az előadó ismertette a résztvevők által képviselt érdekeket, a megkötött megállapodásokat, a házassági szerződéseket. Az itt létrejött egyezség az előadó szerint 400 évre meghatározta Európa jövőjét, s ugyan nem önmagában, de része volt a Habsburg Monarchia fennmaradásában is.

A helyi előadók közül Baracskai András, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgató-helyettese volt az első. Egy 16. századi csallóközi nemes, derghi és karcsai Somogyi György emlékezete című előadásában egy 1580-ban nemesi rangot szerzett vitéz felemelkedését, birtokszerzéseit, kastélyépítését követhettük nyomon. Bemutatta a Somogyi György emlékét őrző domborművet, illetve a róla készült festményt.

Nemesné Matus Zsanett, a Rómer Flóris Múzeum történész-muzeológusa A győri egyesült szíjgyártó céh a 17. században címmel tartott előadást. A győri bencés múzeum még Rómer Flóris kezdeményezésére kezdte el gyűjteni a céhes dokumentumokat. A mai múzeum gazdag céhes gyűjteményében a tárgyi emlékeken kívül számos levéltári irat is fellelhető. Ezek segítségével személyi adattár is összeállítható, így a szíjgyártó céh 270 tagjáról is. Az 1600-as évek elején a szíjgyártók, a csiszárok, a pajzsgyártók, a nyereggyártók és lakatgyártók egy céhbe tömörültek. Az ismertetett legénybeíró könyvből felderíthető, mely városokból érkeztek a szakmát tanuló legények, meddig maradtak. Az 1610-es legényrendtartásból részletesen megismerhettük a céhen belüli szigorú szokásokat, kötelezettségeket, többek között megtudhattuk, mikor tartoztak a legények a céhnek „sönkölet”-tel.

A levéltári napok legállandóbb résztvevője Dr. Horváth József, a Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár és Közösségi Tér igazgatóhelyettese. Ő minden évben bemutatja az eltelt esztendő termését, a megye levéltárainak kiadványait, az érdeklődők és a kutatók szempontjait szem előtt tartva. Az elmúlt évben a megszokotthoz hasonlóan értékes kiadványok születtek.

D. Szakács Anita, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára főlevéltárosa Erkölcsi kihágások a 6. parancsolat ellen a kora újkori Sopronban. Ne paráználkodj! előadása a cím alapján könnyedebb témát sejtetett. A forrásként használt, Soproni Levéltárban őrzött, 16. század végén keletkezett levelek alapján nemcsak a kétes erkölcsű katolikus városplébános magánéletéről kaptunk képet. Mindez attól vált igazán érdekessé, hogy az evangélikus hitre áttért városi tanács és a katolikus püspök által kinevezett Wimpfhammer Henrik városplébános a kölcsönös előnyök érdekében mely „bűnök” felett hunytak szemet, hogyan keveredett össze a magánélet, valamint a katolikus és evangélikus vallási törekvések.

Arató György, a Győri Egyházmegyei Levéltár munkatársa a meghívón jelzett témától eltérően a 17. század végén a Kemenesaljához kötődő, a rekatolizációval kapcsolatos témát fejtett ki. Az Ostffyak birtokainak központja a mai Ostffyasszonyfán volt. Az evangélikus Szenczi Fekete István püspök németországi száműzetéséből visszatérvén az 1679. év végén ide menekült Ostffy Miklós oltalma alá. Prédikációinak népszerűségét a győri püspök nem nézte jó szemmel, és hadsereget küldött Győrből, melynek hatására a prédikátor elmenekült. Az előadó az eseményt beágyazta a kor folyamatainak erővonalaiba, ezáltal árnyaltabbá tette a korszakról alkotott képet.

Néma Sándor, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára c. igazgatója előadásának címe: A határhasználat alakulása Győr és Abda között. Bevezető egy 1750 körüli csillagászati tájékozódási pontokkal ellátott térkép elkészítéséhez. Az ismertetett térképen a korban ritkaságszámba menő csillagászati tájékozódási pontokat lehet felfedezni. Ennek használati okát kutatta, és történeti hátterét járta körül Néma Sándor. A korábbi térképekből és a levéltári forrásokból kiderült, hogy a Győr melletti Abda határa többször változott, a település átköltözött a Rábca északi oldalára. A török időkben az Alföldről hajtott, Nyugatra szánt hatalmas csordák Győr környékén cseréltek gazdát. Az állatok számára védett helyet kerestek. Abda és Győr határában, a Rábcával és a vizes árokkal védett helyre terelték a csordát. Abda határának változásaival állandó határperek folytak a szomszédokkal, ezek az 1600-as években kezdődtek, csaknem két évszázadon át tartottak. Közben Győr is megkapta szabad királyi városi rangját, ezzel kikerült a káptalan fennhatósága alól. Ezek az állandósult perek tették szükségessé a terület pontos meghatározását, amelyet a címben jelzett térképen csillagászati tájékozódási pontok jelölésével oldották meg.

Borbély Tamás, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának levéltárosa Egy évtizedes dualizmus kori politikai vita – a győri Diákotthon-ügy címmel tartott előadást. Az előadó szerint az 1900-as évek legelején Győrben felerősödött a szociális kérdések iránti fogékonyság. Ez egyrészt az 1901-ben alakult Philantrópiai Páholynak volt tulajdonítható, a másik oldalon Giesswein Sándornak köszönhetően a győri papneveldében elsőként kezdték meg a szociológia oktatását. Az előadásból végigkövethettük a konzervatív, vallásos véleményekkel ellenkező szabadkőművesek törekvéseit, akik a természettudományos nevelés erősítésére és szociális megfontolásból diákotthont akartak létrehozni rászoruló középiskolások számára. Végül 1911-ben készült el a Diákotthon, amelynek épületében ma a Deák Ferenc Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola működik.

Hegedüs Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának főlevéltárosa Közhangulat az első világháború kezdetén Moson vármegyében címmel adott körképet a Mosonvármegye című lap cikkeit felhasználva. A háború kitörését, mint ahogy az ország többi részén, elszántsággal és nagy optimizmussal fogadták. A hivatalos véleményeknél már a háború kezdetén is visszafogottabb volt a falusi kisemberek lelkesedése. Az idő előrehaladtával, a veszteséglisták érkezésével alakult át a közhangulat egyre komorabbá. Az előadó többek között bemutatott egy a mai szemmel már szinte komikus miniszteri utasítást a csalán begyűjtésével kapcsolatban. Erre azért volt szükség, mert a csalán szárát a háborús ínségben a len rostok pótlására használták.

Nagy Szabolcs, a veszprémi megyei levéltár főlevéltárosa Amikor a hóhért akasztják – Győr vármegyei ’19-esek büntetőjogi felelősségre vonása című előadásában a Győri Királyi Törvényszéken lefolytatott kommunista bűnpereket vizsgálta. Jogtörténeti szempontokat figyelembe véve arra kereste a választ, hogy az úgynevezett fehérterror bírósági ítéletei mennyire tekinthetők „törvényesnek”.

Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója és Barna Attila, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető tanára közösen járták körül az alábbi témát: Kísérlet a Pozsonyi M. Kir. Erzsébet Tudományegyetem Győrbe telepítésére, 1921. A trianoni döntés után a megcsonkított Magyarországon kerestek helyet – a remények szerint ideiglenesen – a pozsonyi tudományegyetemnek. A felmerült helyszínek közt jó eséllyel indult Győr városa is. Az előadók részletesen körüljárták a város kínálta lehetőségeket, az egyetemi elhelyezés kívánalmait és a döntéshozók szempontjait. Sajnos a tudományegyetem végül Pécsre került, így a jogakadémia korábbi elköltöztetése után, a várakozások ellenére Győrnek továbbra sem lett egyeteme.

Az utolsó előadó Világi Dávid volt, a Ráth Mátyás Evangélikus Gyűjtemény levéltárosa, aki a Háború alatt és után – Fejezetek a Győr-nádorvárosi evangélikus templom történetéből címet adta előadásának. Első hallásra nem túlságosan érdekfeszítő egy templomépítkezés története, amely nemrég ünnepelte elkészültének 75. évfordulóját. Különlegesnek számít azonban attól, hogy a bizonytalan jövő ellenére, több szempont megfontolása után, a nehéz háborús években mégis elkezdték Győr második evangélikus templomának építését. A Sándy Gyula tervei alapján felépített templomot nem kis erőfeszítések árán sikerült befejezni. Neves győri mesterek dolgoztak belső berendezésén, például Schima Bandi készítette az oltár keresztjét, Borsos Miklós a keresztelőmedencét. 1944 májusában sikerült felszentelni a templomot. 1945 márciusában egy gránáttól már meg is sérült az épület. A végső felszentelés 1967-ben volt, harangot csak 30 évvel később, 1997-ben kapott a torony.

A levéltári nap színes, változatos kínálata a várakozásoknak megfelelően idén is tartalmas programot nyújtott. A levéltárosok nemcsak egymást tájékoztatták kutatásaikról, de az érdeklődők is sok érdekes részletet ismerhettek meg Győr és környéke múltjából. Reméljük, az elhangzott előadásokat hamarosan írásban is olvashatja a nagyközönség.

Antaliné Hujter Szilvia
Fotók: Magyar Nemzeti Levéltár Győr-Moson-Sopron megye Győri Levéltára


2015.10.22