Július 2. – Felszállt az első Zeppelin-léghajó

Ezen a napon történt – tmoni írása

115 évvel ezelőtt, 1900. július 2-án emelkedett a levegőbe, s tette meg első próbaútját a Ferdinand von Zeppelin nevével fémjelzett LZ 1 (Luftschiff Zeppelin 1), az első merev szerkezetű, könnyűfémből készült, kormányozható léghajó.

Nem véletlenül használtam a „nevével fémjelzett” kifejezést, hiszen ő készítette el, de nem ő találta fel, és nem ő tervezte meg, hanem Schwarz Dávid – hát persze, hogy egy magyar! – keszthelyi születésű technikus. Halála után, az özvegyétől vásárolta meg és védette le a tervet Zeppelin gróf, és azonnal neki is látott az építésnek, mégpedig egy a Boden-tó vízén lebegő hangárban, ugyanis így lehetővé vált, hogy a széliránytól függően állítsák a hangárt le- és felszálláskor. Az első felszállás, a próbarepülés 18 percig tartott a tó felett, s ezalatt a jármű 3 és fél kilométert tett meg. Még nem működött tökéletesen, de kiindulási alapnak jó volt. Még két felszállást hajtottak végre az LZ 1-gyel, s ezalatt tanulmányozták a hibáit.

A Wikipédia szerint „A léghajó olyan légi jármű, amelynek sűrűsége kisebb (vagy egyenlő), mint a környező levegőé, ezért energiafelhasználás nélkül képes lebegni.”. Elég gazdaságos közlekedési és szállítási jármű lenne, de nem elég gyors mai felgyorsult világunkban. Nem tudom, mennyire közismert tény, de kétféle léghajó létezik: a nem kormányozható (ez léggömb formájú, és kosár van ráerősítve), valamint a kormányozható, amelyből létezik nem merev falú, félmerev falú és merev falu. Ez utóbbinak van a legkedvezőbb légellenállása.

Zeppelin gróf tökéletesítette a magyar feltaláló léghajóját, és ráállt a sorozatgyártásra. Először a hadsereg megrendeléseit teljesítette, de 1909-ben engedélyezték a polgári felhasználást is, hiszen ezzel megvalósíthatóvá vált az Európa és Amerika közötti utasszállítás az Atlanti-óceán felett. A Zeppelin-léghajók az első világháború kitöréséig 1500 felszállás során 35000 utast szállítottak balesetmentesen. Az első világháborúban bombázásra és felderítésre használták őket, de a technikai fejlődés – mely a háborúk alatt bizony felgyorsul – elég hamar kiszorította őket. A két világháború közötti időszakban az utasszállítás még jól működött, de az 1937. évi Hindenburg (LZ 129) léghajó katasztrófája beárnyékolta az addigi sikereket, hiszen 72 utassal a fedélzetén New Yersey-ben kigyulladt és elégett. A léghajók ezután gyorsan eltűntek a levegőből, és helyüket a repülőgép vette át.

tmoni

Forrás: Wikipédia

A kép a Wikimedia Commons szabad felhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével itt érhető el.

2015.07.02