A márványalkotást, amely Montausier hercegét (Charles de Sainte-Maure) ábrázolja, Angiviller grófja (1730–1809), a King’s Buildings főigazgatója rendelte meg a francia nagyok szoborsorozat részeként, amelynek a tagjait egy 1779. december 26-án összeállított lista említi.

Charles de Sainte-Maure (1610–1690) több háborúban kipróbált, kiváló katona volt, aki gyámja lett XIV. Lajosnak, a Napkirály fiának és örökösének (szintén Lajosnak, 1661–1711), a francia Nagy Dauphinnek, de költőként is beírta magát a francia évkönyvekbe. 14 évig udvarolt feleségének, közben több madrigált is írt (rövidebb, gyakran hangszeres kísérettel előadott szerelmi költemény), amelyből egy-kettő a francia nemzeti könyvtárban (Bibliothèque nationale de France) máig őrzött unikumnak számító, Guirlande de Julie című, 61 alkotást tartalmazó, kézzel festett könyvecskében is fennmaradt. A szép lélek mellé híresen rossz modor társult, ezért a francia közvélemény Molière A mizantróp című darabjának szereplőjéhez, a társadalmi konvenciókat elutasító Alceste-hez hasonlította. Nagyságát nem ezzel, hanem tetteivel alapozta meg.

Alakját posztumusz készítette el Louis-Philippe Mouchy, aki a francia Akadémia tagja volt, azok közé a konzervatív szobrászok közé tartozott, akik nem reagáltak a neoklasszicizmus nemzetközi mozgalmára. Akadémikusként elsőbbséget élvezett, amikor d’Angiviller gróf prominens franciák szobrait rendelte meg az állam számára, miután XVI. Lajos francia király lett 1774-ben. Csak egy alkotótársa (Augustin Pajou) kapott több megbízást nála. Mouchy több szobra, többek között a Charles de Sainte-Maure márványfigurája a híresen „finom” nyakkendővel ma a Louvre-ban látható, rossz nyelvek szerint csak „márványcsipke hercegnek”, „csipkekendősnek” becézik.

Charles de Sainte-Maure szobra több részletében is a finom megmunkálás mintapéldája lehet, de leginkább a csipkés nyakkendő részleteire irányul a figyelem, amelyet szemlélve az az érzésünk támadhat, hogy talán nem is kőkemény márványból faragták ki az áttört mintát. Érdemes ráfeledkezni azonban más részletekre is, például a herceg kezére, a ruha hímzésére, a cipő varrására, amelyek mind a mesterségbeli tudás kiemelkedő példái. Ki tudja, talán így akarta ábrázolni a mester ennek a nagyszerű férfiúnak a kettős jellemvonását: finom lelkületét, határozott, kemény modorát.

SzaSzi

Forrás: wikipedia, wikipedia, askart.com, louvre.fr

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép.

A cikksorozat korábbi részei:
1. rész: Mozaik a Villa Hadrianából
2. rész: Cellini: Sótartó
3. rész: Caravaggio: Medúza-fő
4. rész: Leonardo da Vinci: Hölgy hermelinnel
5. rész: Pierre Puget: A krotóni Milón halála
6. rész: Henri Rousseau: Az álom
7. rész: Ihachi sárkánya
8. rész: Nagy Károly talizmánja
9. rész: A Teknősbékák kútja (Fontana delle Tartarughe)
10. rész: Pablo Picasso: Guernica
11. rész: Benczúr Gyula: Budavár visszavétele
12. rész: Piero della Francesca: Szent Antal szárnyasoltár
13. rész: Alfons Mucha: Gismonda
14. rész: Emile Gallé: Váza írisszel
15. rész: Tádzs Mahal
16. rész: Edgar Degas: Balett – A csillag
17. rész: Bernini: A folyók kútja
18. rész: Gemma Augustea
19. rész: Bernini: Apolló és Daphné
20. rész: A Belém-torony
21. rész: Bocca della Verità (Az igazság szája)
22. rész: A sienai dóm
23. rész: Az Alhambra
24. rész: A chambord-i kastély
25. rész: A prágai Károly híd
26. rész: A chartres-i székesegyház
27. rész: Arany körgallér a bronzkorból
28. rész: A Fabergé-tojások
29. rész: Lechner Ödön: A pozsonyi kék templom
30. rész: Gulácsy Lajos: Varázslat
31. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Mandulavirágzás Taorminában
32. rész: Hadrianus síremléke, az Angyalvár
33. rész: A Prima Porta-i Augustus szobor
34. rész: Raffaele Monti: A menyasszony
35. rész: Munkácsy Mihály: Krisztus-trilógia
36. rész: Tiziano Vecellio: Pesaro Madonna
37. rész: Róth Miksa: Napfelkelte
38. rész: Gustav Klimt: Pallasz Athéné
39. rész: A Neuschwanstein kastély
40. rész: A pisai ferde torony
41. rész: Frida Kahlo: Önarckép tövises nyaklánccal
42. rész: Ara pacis Augustae (Az augustusi béke oltára)
43. rész: A capitoliumi nőstény farkas
44. rész: A prágai Szent Vitus-székesegyház
45. rész: A négy tetrarcha portrészobra
46. rész: Johannes Aquila: Szent László – A veleméri templom freskórészlete
47. rész: A Colosseum
48. rész: A conwyi vár
49. rész: Antoni Gaudí: Park Güell
50. rész: A maharadzsapalota
51. rész: Niobé-kratér
52. rész: Ponte Vecchio
53. rész: Az Aranyhajó
54. rész: A Szent István-terem
55. rész: Humayun császár síremléke
56. rész: A Big Ben
57. rész: A rábaszentmiklósi Szent Miklós templom
58. rész: A Mátyás-templom
59. rész: A Sándor-erőd
60. rész: A Hohenzollern-kastély
61. rész: Gustav Klimt: A csók
62. rész: Míg a halál el nem választ... ‒ Sten Sture jegygyűrűje
63. rész: A Lánchíd
64. rész: A Szamothrakéi Niké
65. rész: A Bostoni Operaház
66. rész: Sandro Botticelli: Tavasz
67. rész: A Gyugyi-gyűjtemény
68. rész: Claude Monet: Nő napernyővel – Madame Monet és fia
69. rész: Az agyaghadsereg
70. rész: San Gimignano tornyai
71. rész: A Las Lajas bazilika
72. rész: M. S. mester: Kálvária
73. rész: Bomarzo – A rejtélyes szent erdő
74. rész: Eugène Delacroix: Villámlástól megriadt ló
75. rész: Hohensalzburg vára
76. rész: Élisabeth Vigée Le Brun: Önarckép portréfestés közben
77. rész: Knidoszi Déméter
78. rész: A winchesteri székesegyház
79. rész: A Festetics-kastély
80. rész: Raffaello: Sixtus Madonna
81. rész: Mont-Saint-Michel
82. rész: Jan Vermeer: Csipkeverőnő
83. rész: A millau-i völgyhíd
84. rész: Flora Farnese
85. rész: Thomas Pitts: Pagoda epergne
86. rész: A Kuangcsoui Operaház
87. rész: A brüsszeli csipke
88. rész: Mercurius di Giambologna
89. rész: A Laokoón-szoborcsoport
90. rész: Michelangelo: Pietà
91. rész: Leonardo da Vinci: Mona Lisa (és az a bizonyos mosoly)
92. rész: Michelangelo: Dávid-szobor
93. rész: Sandro Botticelli: Vénusz születése
94. rész: Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok
95. rész: Csontváry Kosztka Tivadar: Magányos cédrus
96. rész: Auguste Rodin: Gondolkodó
97. rész: A szamurájok elveszett kardja: Honjo Masamune
98. rész: Sydney-i Operaház: az építészet és a kultúra szimbóluma
99. rész: Hüpnosz – az álom istene
100. rész: Székely Bertalan: Egri nők
101. rész: Claude Monet: Japán híd, tavirózsák
102. rész: Alfons Mucha: Költészet
103. rész: Jahangir sírja
104. rész: Raffaello Santi: Az athéni iskola
105. rész: Louis Sussmann-Hellborn: Dornröschen
106. rész: Mefisztó és Margit kettős szobra
107. rész: Porcelán kávégépek Herendről
108. rész: A Halászbástya