Czigány György Budapesten született 1931-ben, 93 évesen is rendkívül tevékeny és sokrétű. Az írás mellett zongoraművészként, újságíróként és szerkesztőként is megismerhettük. Nevéhez rádiós zenei műsorok és a Magyar Televízió vallási műsorainak készítése is kötődik. Legismertebb produktuma a Ki nyer ma? című műsor volt, amely 1969-ben jelent meg először, és szinte már legendának számít. Játék és muzsika tíz percben, amelyben a főszerepet a komolyzene játszotta.

Czigány György fiatalkorát Győrben töltötte. Ahogy fogalmazott, „itthon van otthon”. A Gyakorló Általános Iskolába és a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumba járt 2 évig, majd családjával Budapestre költöztek, így tanulmányait máshol folytatta. Mint mondta, a mai napig szívesen visszajár Győrbe, hiszen erős érzelmi kötődéssel viseltetik a városhoz. Az itt eltöltött idő különösen meghatározó volt az életében.

Idén újra Győrbe látogatott a 23. Győri Könyvszalonra, amelyre legújabb kötetét hozta el. Kulisszatitokként elárulta a hallgatóságnak, hogy az Itt lubickol fénye... című könyve olyannyira friss, hogy 3 napja készült el teljesen. A nyomdafesték friss illata szinte betöltötte a teret. A kötetben szereplő, különböző helyeken megjelent verseket Németh István Péter irodalomtörténész és Zsille Gábor költő, szerkesztő gyűjtötte össze, aki egyúttal meghívott vendégünk beszélgetőtársa is volt. A nézőtéren szép számú közönség foglalt helyet, Czigány György neve és munkássága sok érdeklődőt odavonzott.

„Nagy idők tanúja vagy, egy kivételesen hosszú pálya lenyomata tárul most elénk. Milyen érzés a könyvet kézben tartani?” – tudakolta Zsille Gábor. A Prima Primissima díjas író – mint mondta – örül, hogy gyermekkorának helyszínén veheti kézbe a kötetet. Igaz, hogy nem itt született, de rengeteg emlék fűzi ide, amelyek egész életét áthatják.

A műben a teljes költői termése megtalálható: 500 vers, 100 tételből álló prózavers-füzér, 8 ciklusba rendezve. A gyűjteményben lévő verseket nem időrendben, hanem tematikusan rendezték el. Példaként hangzott el, hogy egy helyen találhatók az anyaversek és a társról szóló írások. A prózavers-füzér érdekességét az adja, hogy a 100 tétel mindegyike 10 mondatot tartalmaz, így a füzérben összesen mintegy 1000 mondat található. A címe pedig mindegyiknek úgy kezdődik, hogy 10 mondat a… Ahogy Czigány György fogalmazott, 10 mondat arról, amit az élet hozott neki. Ezek az írások az 1970-80-as években rendszeresen jelentek meg, különféle tematikában.

A kötet szerkesztője elárulta nekünk, hogy a könyvben egymás mellett szerepelnek a fiatalkori és a késői versek, amelyeknél egységes vonulat figyelhető meg, nem érzékelhető szakadék a költemények között. Zsille Gábor azon kérdésére, hogy ennek mi az oka, illetve kik formálták Czigány György stílusát, azt a választ kaptuk, hogy nagy hatással volt rá Kosztolányi, Babits és Ottlik Géza munkássága, így hamar rátalált a kész hangjára.

A beszélgetés során azt is megtudhattuk, hogy Czigány György 40 éves elmúlt, amikor az első verseskötete megjelent, noha előtte már rendszeresen publikált. 1946-ban egy novellájával díjat nyert, az első verse is ekkor látott napvilágot. Nosztalgiával emlékezett vissza versei kezdeti időszakára, valamint azokra a kivételes alkotókra, akiktől rengeteget tanulhatott. Olyan nagyságokkal találkozott, mint Borsos Miklós, Weöres Sándor, Illyés Gyula, Mándy Iván, Nádasdy Kálmán, Ferencsik János és Nemes Nagy Ágnes.

LSzimonetta
Fotók: Márné Tóth Krisztina

Forrás: Győri Szalon, Wikipédia, Ujsagmuzeum.hu