Több mint kötelező gondoskodás
Természetesnek vesszük a szociális és idősotthonok létét, működését. Legtöbbünk nem is gondol arra, hogy eljöhet az idő, amikor idős korba lépő szeretteink betegsége, vagy csak éppen magas kora miatt kénytelenek külső segítség után nézni.
Győr városában fontos szervezetnek számít az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény, amelyben közel félezer alkalmazott gondoskodik azokról az idős emberekről, akik ellátásra, segítségre szorulnak. Olyan színvonalon, hogy munkájuknak is köszönhetően a kisalföldi város kétszer is kiérdemelte az idősbarát önkormányzat címet, s ezzel nem sok megyeszékhely dicsekedhet. A részleteket Kányai Róberttől, az EESZI hét éve hivatalban lévő igazgatójáról tudtuk meg.
„Amint a nevünkből következik, intézményünk az egészségügyi, illetve a szociális ellátás területén végzi tevékenységét az év minden napján – mondja bevezetőként az intézményvezető. – Az előbbihez tartozik az iskolai egészségügyi ellátás, amelyben orvosok és védőnők vesznek részt, továbbá a fogászati ügyelet, valamint üzemeltetői vagyunk a háziorvosi, a gyermekorvosi és a fogászati rendelőknek. A szociális feladatellátás újabb két részterületre bontható. Az alapszolgáltatás fő feladatai a szociális étkeztetés több mint ezerhatszáz ellátottal, a házi segítségnyújtás közel ötszáz igénybe vevővel, valamint négyszázötven háztartásba van kihelyezve a huszonnégy órás jelzőrendszeres, házi segítségnyújtást biztosító jelzőkészülék. A másik része a szakosított ellátás négy idősek otthonában, kettőszázharminc lakóval, és a huszonnégy férőhellyel rendelkező átmeneti gondozóház.”
Nagyot téved, aki mindezek olvastán úgy vélekedik, hogy ezzel a kör bezárult. A szociális terület még magában foglalja a harminckét fiatal ellátására alkalmas fogyatékosok napközi otthonát is. Mindezeken felül az EESZI integrált pénzügyi központként működik, könyvelési teendőkkel, a Hajléktalanokat Segítő Szolgálat Győr és a Család- és Gyermekjóléti Központ Győr részére. A listát „fejeljük meg” a műszaki ellátó szervezeti hatáskörrel, amely az ötvenkét saját épületen túl óvodák, bölcsődék és a kulturális intézmények karbantartását tartalmazza. Az alkalmazotti létszám négyszázhúsz fő – minden területen az előírt szakképesítéssel ‒, huszonkét közép- és felsőszintű vezető segít az igazgatónak az irányításban: az esztergomi születésű Kányai Róbertet a kézilabda vonzotta Győrbe, szerepelt az ETO-ban, Balatonfüreden, Tatán; a Tatabányai Bányásszal érte el a legjobb eredményt, egy bajnoki bronzérmet, majd harminchat évesen, 2017-ben hagyta abba a játékot. Gyermekei már Győrben születtek, és családjával azóta is a városban él.
„Intézményi feladataink nagy része kötelező egy megyei jogú város számára, tevékenységünket mégis inkább filozófiai oldalról közelíteném meg – fűzi tovább a szót Kányai Róbert, aki 2006-ban kezdett mint szociális és mentálhigiénés munkatárs, majd pályázat útján, a közgyűlés javaslatára nevezték ki igazgatónak. – A legfontosabb számunkra a ránk bízott emberek maximális tudásunk és lehetőségeink szerinti gondozása, légyen szó a napi egyszeri szociális étkeztetésről, vagy ennél komplexebb feladatról, a teljes ellátást igénylő idős ember gondozásáról. Minden ellátottnak és szolgáltatást igénybe vevőnek a szükségleteinek megfelelő gondoskodást igyekszünk megteremteni, a cél az életminőségének a javítása. Ez egy nagyon összetett feladat, ahol a kollégáim legfontosabb partnere a hozzátartozó, aki részt vesz velünk az idős ember gondozásában. Munkánk szépségét épp összetettsége adja, hogy tulajdonképpen az egészségügyi ellátás és a szociális ellátás területén átfogja az emberi életút teljes idővonalát.”
Beszélgetésünk során meggyőződhettünk arról, hogy az eredmény mindenképpen feltételezi a gondozott, a hozzátartozó és az intézményi szakember együttműködését. Az idős emberek, szülők segítése a családokban érzelmi kérdés, ezt a fajta lelki kihívást senki sem tervezi, sokszor váratlanul következik be és okoz dilemmákat. Az intézmény által vállalt feladatellátás a szó szoros értelmében nem könnyű hivatás, nem egyszer napi több száz kilót emelnek meg kollégáik. A nyugdíjba vonuló alkalmazottak pótlása nem egyszerű feladat, kevés fiatal választja, vállalja a hivatás szépségei mellett a vele járó nehézségeket.
„És még nem beszéltünk a modern társadalom mind jelentősebb problémájáról, a demenciáról, az ellátottjaink között egyre magasabb számban vannak a középsúlyos vagy súlyos demenciával élők. Minden telephelyünkön fokozottan figyelünk erre a betegségre, amelynél lényeges a korai felismerés, mert ha a mai napon még nem is gyógyítható, de szinten tartása, a romlási folyamat lassítása hosszú ideig lehetséges. Az Otthon utcai klubunk huszonnyolc férőhelyes demens csoporttal működik, amelyhez szállítási szolgáltatással naponta tizenkét klubtagot hozunk be, illetve viszünk haza. A klubtagok és hozzátartozóik számára demencia tanácsadói képesítéssel és több év szakmai tapasztalattal rendelkező kollégák segítenek a mindennapokban. A bentlakásos otthonokban barátságos környezetet igyekszünk kialakítani, egyéni és kiscsoportos foglalkozásokkal törekszünk őket aktivizálni, bevonjuk őket a közös programokba, játékokba. Mindezek alapján talán nem túlzás azt állítani, hogy sokan nem is tudják, mekkora területet ölel fel a tevékenységünk, közvetlenül vagy közvetve sok ezer győri idősnek, családnak veszünk részt az életében feladataink ellátásával” – zárta szavait mintegy összegzésként Kányai Róbert.
Mohay Gábor