Raymond Queneau különleges könyvecskéje az irodalom és a matematika találkozásából született. A szerző ugyanis nemcsak remek író, költő, esszéista, a francia avantgárd egyik különleges alkotója volt, hanem matematikus, a Patafizikai Társaság egyik alapítója. 1961-ben megjelent Cent mille milliard de poémes, vagyis Százezer milliárd költemény című könyve nem százezer milliárd oldal, csupán tíz. Hogy fér el benne mégis százezer milliárd vers? Mind a tíz oldalán 14 soros szonetteket találunk, amelyek hasonló rímre végződnek, a költeményeket azonban soronként felcsíkozták, felvágták. Mivel témájában ugyanarról szólnak, az olvasók szabadon kombinálhatják a sorokat a csíkok lapozásával. Vagyis minden egyes lapozással új vers születik!

Queneau úgy tervezte meg a költeményeket, hogy a rímszerkezet azonos maradjon, így a sorok ritmikusan tökéletesen illeszkednek bármelyik versbe. Számokkal leírva 10¹⁴ (= 100 000 000 000 000) különböző verse olvasására van lehetőség a kis kötetben. Tegyük fel, hogy egy vers elolvasása 45 másodpercet vesz igénybe, és további 15 másodperc a következő kombináció elkészítése, nos az összes kombináció elolvasása legalább 200 millió évet vesz igénybe, és az alapvető szükségleteket, mint evés, alvás és egyéb, még nem is számoltuk. Könnyen beláthatjuk, hogy ennek a könyvnek a kiolvasása valóban lehetetlen küldetés.

Hihetetlenül zseniális a matematika és a költészet közelítése, harmonizálása egymással. Queneau érdekes és leleményes irodalmi, nyelvi és matematikai „játékának” nem született magyar fordítása, viszont a „végtelen vers” ötlete „megihlette” a számítástechnika „bűvölőit”. Queneau különös figura volt, egyes művei a matematika szempontjából is érdekesek, sok közülük előrevetítette a számítástechnika alapjait is. Talán a két legismertebb műve a Zazie a metrón, amelyből a francia újhullám egyik kiemelkedő filmje készült (rendező Louis Malle), valamint a Stílusgyakorlatok, amely egy rövid, egyszerű történet, de százféle stílusban megírva. Utóbbi művéből sikeres színpadi adaptáció is készült. A Százezer milliárd költemény felhasználásával generált versekből számos zenei adaptáció született. Juliette Greco tette népszerűvé a Si tu t'imagines című dalát. Iris Murdoch pedig az alkotónak dedikálta A háló alatt című regényét.

Több nyelven próbálkoztak a fordítással. Az angol nyelvben három különböző transzláció vagy adaptáció létezik (John Crombie és Sheila Bourne, Stanley Chapman, Beverley Charles Rowe). 1984-ben jelent meg Ludwig Harig német nyelvű fordítása, 2002-ben pedig oroszul (Tatiana Bonch-Osmolovskaya fordítása).

Igaz, reménytelen a kis verseskötet kiolvasása, de azért ne fosszuk meg magunkat a lírai élménytől! Aki pedig mégis nekiveselkedik, hogy megpróbálkozzon a „végtelennel”, jól vigyázzon, hogy bele ne keveredjen a számolásba, mert kezdheti elölről.

SzaSzi

Forrás: wikipedia-1, wikipedia-2, kulturpara.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.