Belecsapott a lecsóba a Kortárs Irodalmi Estek programsorozat, hétről hétre ontja egymás után színvonalas programjait a győri könyvtár olvasói számára. Az estek szezonnyitó vendége szeptember 18-án Ott Anna volt, szeptember 25-én, szerdán este pedig Horváth László Imre Rosseb című kötetének bemutatóját tartották. A szerzővel Vörös András, a könyv szerkesztője beszélgetett.

Horváth László Imre a fiatal kortárs írók táborát erősíti, 1981-ben született, két gyermek édesapja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végezett magyar‒történelem szakon. 2007 óta irodalmi folyóiratokban publikál, eddig hat regénye és három verseskötete jelent meg. Irodalmi tevékenysége mellett általános iskolai magyar‒történelem tanárként dolgozik. Rosseb című könyve a 6. regénye, amely idén májusban jelent meg a Cser Kiadó gondozásában.

Már az elején spoilerezünk, ezért elnézést kérünk mindenkitől, de mentségünkre legyen mondva, ezzel inkább kedvet szeretnénk csinálni a könyvhöz, mint elvenni azt. Akik kézbe veszik a művet, tudniuk kell, hogy az eddig meg nem írt nagy magyar háborús regényt forgatják. A kötet egy egyszerű katona sorsát követve eleveníti meg a két világháború és az ötvenhatos szabadságharc történetét, a legendás somogyi Rosseb-ezreddel az első világháború frontjain, utódalakulatával a Don-kanyarban és Budapest ostromában, majd a felkelőkkel a Corvin-közben.

A szerző nem kis feladatra vállalkozott. Háborús témában rengeteg könyv készült ugyan, de mint mondta, kortárs irodalomban 1945 után 1989-ig nem nagyon született szépirodalmi mű a témából kifolyólag. Az író számára a legnagyobb feladat az volt egyébként, hogy szépirodalmat alkosson. A könyv ötlete az 1917 című háborús film megjelenése után érlelődött meg benne, hogy egy átlagember is harcolhat a világháborúban. Egy katona szemén keresztül bemutatni az eseményeket, egy bizonyos szemszögből, mintha csak egy kamera közvetítené a dolgokat.

Horváth László Imre szerette volna, ha regénye nemcsak olvasmányos, hanem a történelemhez kapcsolódóan annak hiteles lenyomata is. Rengeteg kutatómunkát végzett, amelyekhez főként korabeli frontnaplókat használt, napról napra vizsgálva a háborút. Emellett más források is a rendelkezésére álltak, amelyek közül erősen szelektálni kényszerült, hiszen akkor könyve legalább ötezer oldalas lenne – osztotta meg gondolatait a hallgatósággal.

Kis János, az átlag magyar parasztember

A regény főszereplője Kis János, aki szándékosan kapott tucatnevet. Paraszti származású, egy szőlősgazda fia, ő testesíti meg az igazi átlag magyar parasztembert. A szerző elmondása alapján saját életrajzi momentumokat is belevitt a regénybe. Gyerekkorában ő is szőlészetben dolgozott, noha kiemelte, hogy a főhőst nem magáról mintázta.

A téma nehézsége dacára a könyvben rengeteg humor van. Főszereplőnk hús-vér karakter. Annak ellenére, hogy teljesen átlagos, mégsem lehet annak nevezni, hiszen ami vele történik, az nem nevezhető annak. Kis János életútját a születésétől a haláláig végigkísérhetjük – fejtette ki az író.

És hogy honnan jött a mű címe? Szinte adta magát. A rosseb szó a szifilisznek volt a népi elnevezése, amely „rossz seb” formában terjedt el, majd szitokszóként vált ismertté. És ez miként kapcsolódik a regényhez? A 44-es somogyi gyalogezred egy legendás sereg volt. Az 1. világháborúban a monarchia seregének volt az elit ezrede, amelynek utódalakulata a 2. világháborúban is harcolt. Ezt a sereget nevezték el „Rosseb ezrednek”, ugyanis a katonák olyan sokszor használták káromkodás céljából e szót, hogy a végén a jelszavuk is ez lett – tudtuk meg Horváth László Imrétől, aki szerint a szó magához a háborúhoz is illik, ezért választotta könyvének címéül.

LSzimonetta
Fotók: Pozsgai Krisztina