A könyvtári gyűjtemény kialakulásában a jezsuita rend kiemelkedő szerepet játszott. 1561-ben Oláh Miklós esztergomi érsek Nagyszombaton kollégiumot hozott létre, és ennek részeként kialakítottak egy könyvtárat. A kollégium tűzvész áldozata lett, később, 1586-ban Znióváralján, majd Vágsellyén újraalapították.

1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek, bíboros Nagyszombaton egyetemet alapított, amely 1667-ben a hittudományi és bölcsészeti fakultások mellett jogtudományi karral is bővült. Pázmány emellett komoly gondot fordított a könyvtárra is. A Rákóczi-szabadságharc előtt nagyszabású építkezések folytak, az egyetem új szárnnyal bővült. A jezsuita rend valamennyi intézménye rendelkezett kisebb-nagyobb könyvtárral.

1761-ben a könyvtárban gyönyörű barokk termet alakítottak ki. 1773-ban, amikor a rend feloszlatását elrendelték, a könyvtárnak már kb. 11.500 kötete volt, és a bibliotéka az ország akkori életében jelentős funkciót töltött be. Az egyetem a szerzetesrendek megszüntetése után állami fennhatóság alá került, az 1777-i Ratio Educationis is megszabta az egyetem feladatait.

Mária Terézia rendeletére 1777-ben az egyetem és a könyvtár Budára, a királyi palotába költözött. Nehéz körülmények között kellett működnie, az első igazgató Lakits György exjezsuita volt, majd a neves jezsuita történész, Pray György került a könyvtár élére. 1779-ben elkészült a könyvtár első szervezeti szabályzata, a bibliotéka pedig 1780-ban elnyerte – Magyarországon először – a kötelespéldány-jogot, ami nagy segítséget jelentett, bár a hazai nyomdák még sokáig nem igazán tartották be e kötelezettségüket.

1784-ben a pesti ferences rendház épületébe költöztették át, az új épület azonban nem volt alkalmas könyvtári célokra, így ismét el kellett szállítani a gyűjteményt, ekkor már a pesti oldalra, az egykori Barátok terén (ma Ferenciek tere) álló ferences kolostorba. Ennek ellenére a könyvtár a 19. század elejére lényegében nemzeti könyvtárrá vált, és abban az időszakban az ország egyetlen nyilvános állami könyvgyűjteményének számított. Az 1802-ben alapított Országos Széchényi Könyvtárral jó volt a kapcsolat, az épület állapota azonban aggasztó.

1843-ban került a könyvtár élére Toldy Ferenc, aki az első kinevezett világi igazgató volt, vezetése alatt több fejlesztés is történt. 1849 után új fejezet kezdődött, jelentősen gyarapodott az állomány, fontossá váltak a külföldi cserekkontaktok. Toldy Ferenc több egyetemi könyvtárral vette fel a kapcsolatot, és ő volt, aki előkészítette egy modern könyvtár felépítését.

A szép eredmények ellenére a könyvtárban kis számú és rosszul fizetett személyzet dolgozott. A ferences renddel is örökös harcot kellett folytatni az épület birtoklásáért, míg végül kompromisszumos megoldás született: megosztoztak a telken, és az egyik részen azonnal megkezdődtek a könyvtár új épületének munkálatai.

Az Egyetemi Könyvtár máig meglévő reneszánsz palotájának átadására 1876-ban került sor. Toldy Ferenc már nem érhette meg az új épületbe való költözést. Tervezője Szkalnitzky Antal és ifjabb Koch Henrik volt. Az olvasótermet Lotz Károly freskói díszítik, ahol különböző nőalakok szimbolizálják a tudományokat és a művészeteket. A könyvtár 1877-ben a török szultán jelentős adományával gazdagodott, a kapott kódexek között jó néhány korvina is volt. A dualizmus idején Szilágyi Sándor történész igazgatása alatt látványosan nőtt az állomány.

A hármas metró építésekor, 1974-ben az épületen több helyen repedések keletkeztek, a palota megsüllyedt, az üvegtető elmozdult. A felújítási munkák 1999-ben fejeződtek be. Jelentős ritkaságok találhatók a könyvtár gyűjteményében: Céhlevelek gyűjteménye, Ősnyomtatvány-gyűjtemény, Metszet-, Térkép- és Tájkép-gyűjtemények és egyebek.

Nagy Mária

Forrás: Wikipédia; pestbuda.hu 1; arcanum.com; Csapodi Csaba, Tóth András, Vértesy Miklós: Magyar könyvtártörténet. Gondolat Kiadó, Budapest, 1987.; Szögi László (szerk.): Az Egyetemi Könyvtár története és gyűjteményei. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2008.

A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép.