A szánkódombot az előadás kapcsán keresztelték Királydombra, és ma is így hívják. A rockopera Géza halálától Koppány lázadásán át, majd leverését követően az István király megkoronázásig tartó történelmi időszakot mutatja be. A darab négy részből, „felvonásból” áll: Az Örökség, Esztergom, Koppány Vezér és István, a Király.

A Szörényi–Bródy szerzőpáros Boldizsár Miklós íróval már a hetvenes években szeretett volna egy darabot István királyról. Boldizsár Miklós 1974-ben megírta az István és Koppány sztorit, de az Ezredforduló – opera prózában, két részben című darab csak 1981 szeptemberében jelent meg a Színház folyóirat mellékleteként. Ez lett a rockopera alapja, az István, a király, amelyet eredetileg filmre szerettek volna vinni a MAFILM megbízásából, Nemeskürty István, a stúdió akkori vezetőjének megrendelésére. A film előállítási költségeinek előteremtéséhez azonban szükség volt az előadás bevételeire. A Koltay Gábor vezette filmes stáb négy előadáson dolgozott.

Az 1983-as bemutatóval kezdődött az István, a király mai napig tartó diadalútja. A rockopera főszereplői: Vikidál Gyula (Koppány), Deák „Bill” Gyula (Torda), Nagy Feró (Labore), Pelsőczy László (István, énekhangja Varga Miklós), Berek Kati (Sarolt). (Az írásban szereplő fényképfelvételek ekkor készültek.) Az 1984-ben bemutatott István, a király filmet több millióan látták a mozikban, majd lemezfelvétel is készült belőle.

Mérföldkövek a rockopera történetéből

• Első kőszínházi bemutatója 1986-ban volt, a Nemzeti Színház tűzte műsorára Kerényi Imre rendezésében, majd 2000-ben ugyanott Iglódi István rendezte újra a darabot megújult szereplőgárdával.

• 1986-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokon elsöprő sikerrel játszották.

• 1990-ben Budapest legtöbb nézőt befogadó helyén, a Népstadionban került színre, akkor már Varga Miklóssal a címszerepben.

• 1992-ben a sevillai világkiállításon mutatták be, itt Saroltot Kovács Kati játszotta.

• Az 1995-ös margitszigeti előadáson Koppányt Földes Tamás és Sasvári Sándor alakította kettős szereposztásban.

• 2002. augusztus 17-én az Esztergomi Nyári Játékokon mutatták be a felújított változatot, amelyről videófelvétel is készült.

• 2003-ban Csíksomlyón is eljátszották, mintegy 350 ezer néző érkezett Erdély magyarlakta területeiről és Magyarországról az előadásra. A táncjeleneteket a Honvéd Táncszínház, a sepsiszentgyörgyi Háromszék Együttes és a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncművészeiből verbuvált csapat előadásában láthatták.

• 2008-ban a Papp László Budapest Sportarénában tartott díszelőadás szereplőit az előző évben megrendezett tévéműsor, A társulat című dalverseny résztvevői közül válogatták ki, István szerepét Feke Pál nyerte el. Augusztus 20-án a televízióban levetítették az új feldolgozás filmváltozatát, amelyet a 2003-ban elhunyt Boldizsár Miklós emlékének ajánlottak.

• 2013-ban, az ősbemutató harmincadik évfordulóján Alföldi Róbert rendezésében mutatták be a Szegedi Szabadtéri Színpadon, a szokásos kettő helyett három alkalommal, majd a budapesti Papp László Sportarénában. A főszerepet ismét Feke Pál, Koppányt Stohl András alakította.

• 2015-ben ismét a városligeti Királydombon láthatta a közönség a rockoperát Novák Péter rendezésében, amelyben Feke Pál már Koppányt alakította.

• 2018-ban a Budapesti Operettszínházban Székely Kriszta személyében először vitte színpadra női rendező a darabot.

• 2020-ban, Szörényi Levente 75. születésnapja alkalmából az Erkel Színházban az István, a király szimfonikus operaváltozatát mutatták be. A darab partitúráját Gyöngyösi Levente zeneszerző készítette és Szinetár Miklós vitte színre.

• 2023. augusztus 19-én, a negyvenéves jubileum alkalmából a Papp László Budapest Sportarénában dupla előadásban mutatták be a rockoperát Novák Péter rendezésében, a Magyar Állami Operaház Gyermekkara, egy százhúsz fős tánckar és egy hatfős rockzenekar közreműködésével. István királyt Koltai-Nagy Balázs, Saroltot Schell Judit, Gizellát Horányi Juli, Koppányt Baricz Gergő, Rékát Herczku Ágnes alakította.

Nagy Mária

Forrás: Pesti Műsor, 1983. július (32. évfolyam, 27-30. szám), hirado.hu, kultura.hu, ujsagmuzeum.hu

A képek a Fortepan szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak (adományozó: Urbán Tamás), a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép, 2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép.