Elsőként a világ tetején – 105 éve született Edmund Hillary új-zélandi hegymászó
Sir Edmund Percival Hillary 1919. július 20-án született az új-zélandi Aucklandben. Édesapja újságszerkesztő volt, és amikor összekülönbözött a kiadójával, vidékre költözött méhészkedni. Edmund nehéz anyagi körülmények között nevelkedett, visszahúzódó gyermekként.
Az olvasás jelentette számára a menedéket, különösen szerette a kalandos történeteket, rajongott a westernfilmekért. Közepes tanuló volt, idővel ki is maradt az iskolából, egy iskolai sítúrán szerette meg a hegymászást. Az egyetemen matematikát tanult, de két év után otthagyta, és bátyjával a családi méhészetben kezdett el dolgozni. 1939-ben felkapaszkodott az alig 2000 méteres Ollivier-hegyre. 1944-ben, zsebében a behívójával, jelentkezett az Új-Zélandi Királyi Légierőhöz. A kiképzés után – melynek szerves része volt a hegymászás – Fidzsin és a Salamon-szigeteken állomásozott, navigátor volt egy hidroplánon; egy balesetben súlyosan megsérült, összeégett.
Új-Zéland legmagasabb csúcsát 1948-ban hódította meg. Már ekkor elhatározta, hogy megmássza a világ legmagasabb hegyét, a Mount Everestet. Mindent ennek a célnak rendelt alá. 1951-ben utazott először a Himalájához, és részt vett az Eric Shipton vezette sikertelen brit Everest-expedícióban. 1953-ban csatlakozott John Hunt 400 fős csapatához. A Himalája meghódítására több kísérlet is történt, 1953-ban már a nyolcadik expedíció készült oda. Ekkorra világossá vált, hogy a Mount Everestre csak úgy lehet feljutni, ha előbb a Khumba gleccsert „hódítják” meg, majd arról a Lhotse csúcson át „rohamozzák” a Csomolungmát, a „Világ tetejét”. Az expedíciónak többek között három természettudós, három orvos és több más szakember volt a tagja. A serpák már többször kiváló szolgálatot tettek, mert nemcsak nagyszerű vezetők, hanem kitartó teherszállítók is.
A nyolcezer méteren létesített utolsó táborból előbb Burdison és Evans alpinisták indultak a csúcs meghódítására, de vissza kellett térniük, mert néhány száz méterrel a céltól elfogyott az oxigénjük. A 8500 méteren felállított táborból 1953. május 29-én reggel, mínusz 27 fokban, kitűnő időjárási körülmények közt indult útnak Edmund Hillary és Tendzing Norgaj. Nagyon nehezen haladtak felfelé. Az utolsó métereken a nagy kimerültségtől már csak harminc centimétert tudtak megtenni percenként. Végül azonban sikerült feljutniuk a csúcsra, majd Hillary egy kis lyukat vájt a jégbe, és feszületet helyezett bele, Tenzing pedig egy tábla csokoládét, ajándékként a buddhista isteneknek. Ennek a vállalkozásnak egyetlen emberáldozata sem volt, sőt még fagyott testrészek sem.
Hillary visszatérve élete valószínűleg első és utolsó, szűkszavú káromkodásával vezette le feszültségét. „Elintéztük a kurafit” ‒ mondta a többieknek. A nagy hírt titkos rádióüzenetben tudatták Londonnal. A hőstett híre egybeesett egy másik történelmi eseménnyel, II. Erzsébet királynő koronázási ünnepségével, így ő volt az, aki elsőként jelentette be a szenzációt.
Edmund Hillary 1958-ban traktorokkal szelte át az Antarktiszt, Amundsen és Scott után harmadikként érve el a Déli-sarkot. 1960-ban a titokzatos hegyi ember, a jeti nyomát kutatta. 1977-ben a Gangeszen hajózott fel annak forrásáig. 1985-ben az elsőként a Holdra lépő Neil Armstrong társaságában kisrepülőgéppel érte el az Északi-sarkot, ezzel az első ember lett, aki a Föld mindhárom „csúcsán”, az Északi-, a Déli-sarkon és a Mount Everesten is járt. Hillary számos könyvet írt, filmeket forgatott, az ezekből és az előadásaiból származó bevételek jelentős részét a nepáliak megsegítésére, iskolák, kórházak építésére fordította, ezért megkapta a tiszteletbeli nepáli állampolgárságot. Nepálban érte élete legnagyobb csapása is, 1975-ben felesége és egyik lánya repülőbaleset áldozata lett Katmandu közelében. Másodszor is megnősült: egy hegymászó társa özvegyét vette el. Sir Edmund Hillary számos kitüntetés birtokosa, 1985-től öt éven át hazája indiai nagykövete volt, még életében rákerült arcképe az új-zélandi ötdolláros bankjegyre. 2008. január 11-én hunyt el Aucklandben. Halálának hírére az országban félárbócra eresztették a zászlókat, nevét hazájában hegycsúcs viseli.
Edmund Hillary (az első képen jobbra, a második képen balra) és Tendzing Norgaj
Ma már a hegymászóknak évekkel előre kell jelentkezniük a Csomolungma megmászására. Mivel Tibet határai is megnyíltak, most már bármelyik oldaláról megkísérelhető a megmászása, és néha az is előfordul, hogy három vagy négy csoport indul egyszerre. Hillaryék világhírű teljesítménye óta több százan jutottak fel a csúcsra. A déli ösvény, az úgynevezett Jakút valóságos országúttá vált. Az Everestre igyekvők számára az a legnagyobb veszély ma, hogy összeütköznek más hegymászókkal, sorba kell állni. A hegy így mára nemcsak titokzatosságát vesztette el, hanem valóságos szemétlerakodó teleppé is vált. A nepáli hadsereg 2019-ben kezdett szemétszedést a hegymászók után különböző csúcsokon, 2024-ben eddig már tizenegy tonna szemetet hoztak le a hegyről.
Hillary hegymászó társa, Tendzing Norgaj (aki 71 éves korában, 1986-ban, tüdőrákban halt meg) fia ötven évvel a sikeres mászás után szintén feljutott a Mount Everest csúcsára.
Nagy Mária
Felhasznált irodalom: magyarhirlap.hu, Természetjáró Turista Magazin, 2008-02-01 / 2. szám
A képek a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A felhasznált képek forráshelyei a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a következő linkeken találhatók: 1. kép; 2. kép; 3. kép.