3106

Kulturális műemlékek nagytakarítása II.


A háztartásban évente többnyire kétszer szánjuk rá magunkat egy igazán alapos nagytakarításra: egyszer tavasszal, egyszer pedig valamikor ősszel-télen. És bizony rettegünk a feladattól, az erőfeszítésektől, az alapos takarítás nehézségeitől. De belegondoltunk-e valaha, hogy nemcsak saját házunkat-lakásunkat kell végigsikálni ahhoz, hogy nyugodt lélekkel, szemmel, közérzettel éljünk a mindennapokban? Hiszen hogyan nézne ki például az Eiffel-torony szmogtól koszosan, a Big Ben nagyórája pókhálókkal körbefonva, vagy éppen a Rushmore-hegy emlékműve megfeketedett foltokkal? Talán meglepő, de a világ nevezetes építészeti, művészeti objektumait is tisztítani kell, méghozzá rendszeres időközönként, hogy azt nyújthassák, amelyek valójában: az évtizedek-évszázadok látványos, értékálló, büszkén feszítő emberi produktumai. Az elmúlt heti öt nevezetesség után lássuk hát a szubjektív 10-es lista második felvonását a legismertebb műemlékek, szobrok, épületek tisztítási-takarítási kihívásairól!

6. A Rushmore-hegy

 Az Amerikai Egyesült Államok történelmének négy elnöke (zárójelben a „sorszámuk”), George Washington (1.), Thomas Jefferson (3), Abraham Lincoln (16.) és Theodore Roosevelt (26.) hegyoldalba vájt gránit arcmása 1927 és 1941 között, 14 év alatt készült el. A Dél-Dakota hatalmas nemzeti emlékhelyének számító Rushmore-hegy a dán-amerikai származású Gutzon Borglum-nak és fiának, Lincoln Borglum-nak köszönheti a kinézetét, amely összességében mintegy 18 méteres (60 láb) magasságával messziről is rendkívüli látványosság. A monumentális alkotás elkészülte után csak több, mint 60 évvel kaphatta meg az első tisztítását: a gőzzel tisztító gépeket gyártó német Alfred Kärcher GmbH 2005. július 8-án állt neki az ingyenes(!) takarításnak. Végül hosszú hetekig tartott, amíg nagyjából 93 Celsius fokos, nagynyomású vízzel sikerült a szoborcsoportot megtisztítani az évtizedek alatt rárakódott koromtól, zúzmótól, mohától és egyéb szennyeződéstől. Az alábbi oldalon fotósorozat látható a Rushmore-hegy aprólékos tisztításáról.

 

7. Az athéni Akropolisz Múzeum szobrai és műalkotásai

Görögország a megőrzendő kultúra egyik bölcsője, így hiba lenne kihagyni összeállításunkból. Az Athén központjában található Akropolisz Múzeum olyan régészeti kiállítóhely, amely elsősorban a „nagy” Akropolisz leleteinek vizsgálatát végzi, s ezen vizsgálati „eredményeket” teszi közzé és közszemlére. Azért épült, hogy az Akropolisz dombján (és lábánál) fellelt összes műalkotást megőrizze a görög bronzkortól a római érán át egészen a bizánci Görögországig. 2003-ban alapították, a nyilvánosság számára a 2008-as Múzeumi Szervezet létrejötte után, 2009 nyarától látogatható. Gyűjteménye közel 4 ezer objektumot számlál több, mint 14 ezer négyzetméteres területén. A látogatótérben a tudósok egy olyan lézerlaboratóriumot hoztak létre, amely az érdeklődők szeme előtt mutatja be a műalkotások helyreállítására szolgáló speciális műveleteket. A nagyjából 2500 éves szobrok és alkotások szennyeződéseinek eltávolítására kifejlesztett lézeres, infravörös és ultraibolya spektrumokat felhasználó technológia bevetését mintegy 40 különböző módszer tesztelése előzte meg, amelyek között egyaránt voltak hagyományos mechanikai és bonyolult kémiai folyamatok, míg végül megtalálták a legcélravezetőbb, legkíméletesebb megoldást. Mivel a tisztításra szolgáló lézersugarakat nem gép, hanem a restaurátorok maguk működtetik, a védőszemüveg ellenére is naponta csupán két órát dolgozhatnak a műemlékeken. A következő linken látható, pontosan hogyan is működik a lézeres szobortisztítás.

 

8. A seattle-i Tűtorony

 A hivatalosan Space Needle (Űr Tű) névre hallgató építmény az amerikai Seattle városának fő szimbóluma és látványossága 184 méteres magasságával, s a tetején megállás nélkül forgó éttermével, melynek 150 méteréről csodálatos panoráma tárul a látogatók szeme elé. Az obszervatórium az 1962-es Világkiállításra épült, szélessége 42 méter, súlya pedig 9550 tonnát nyom. Úgy épült, hogy ellenálljon akár a 200 mérföld/órás szélnek is, valamint a 9.1-es erősségű földrengésnek, testén összesen 25 villámhárító kapott helyet. A látogatókat a liftek 4 és fél méter/másodperces száguldással röpítik a torony tetejére, így mindössze 41 másodpercig tart az út felfelé.

 A Tűtorony csupán 2008-ban esett át az első alapos tisztításán, méghozzá ugyanúgy a német Alfred Kärcher GmbH-nak köszönhetően, mint a Rushmore-hegy (lásd 6. pont). A munkálatok többnyire éjszaka zajlottak, 90 Celsius fokos, 180 bar nyomású vízsugárral, hogy a lélegzetelállító magasságú építmény teljesen megszabaduljon a szennyeződéstől, a kosztól és a madárürüléktől. Még leírni is félelmetes, hogy a tisztítómunkások a torony tetejéről leeresztett köteleken lógva dolgoztak. Az alábbi híradórészletben minderről valós képet is kaphatunk.

 

9. Az Empire State Building

 Ha az Amerikai Egyesült Államok és jelkép, akkor az Empire State Building mindenképpen ott van elsők között. A New York-i Manhattan-ben álló 102 emeletes felhőkarcoló, amely közel 40 évig számított a világ legmagasabb épületének, 1931-ben készült el teljesen. A tető magassága 381 méterrel van az utcaszint felett, a gigantikus épület antennája pedig 443 méter magasságig nyúlik az ég felé. Az art deco stílusban tervezett felhőkarcolót kimondva a modern világ hét csodája egyikének szánták. Az Empire State Building 2010-ben átesett egy 550 millió(!) dolláros felújításon, és 120 millió dollárt költöttek arra, hogy energiatakarékos és környezetbarát felépítésűvé alakítsák.

 Az épület karbantartását némileg megnehezíti, hogy a lapos tető miatt nem köteleket használnak a külső takarítók, hogy azokon ereszkedjenek lefelé, hanem az épület testébe beágyazott csavarszemekbe akasztott hevederekkel rögzítik magukat a külső tisztítómunkákhoz. Az Empire State Building 1938-as takarításáról (és a cikkünkben is említett egyéb nevezetességekről) képek ezen az oldalon láthatók, míg az alábbi videón valódi tériszonnyal is megküzdhetünk!

 

10. A Hollywoodi Hírességek Sétánya

 Ismét Amerikába jöttünk. A Walk of Fame egy több, mint 2500, járdába ágyazott ötágú terrazzo és sárgaréz csillagból álló sétány a Vine Streeten déli irányban a West Sunset Boulevard-ig, északi irányban a Yucca Streetig; a Hollywood Boulevard-on nyugati irányban a North La Brea Avenue-ig, keleti irányban a North Gower Streetig a Los Angeles-i Hollywoodban. A csillagok egy-egy szórakoztatóiparban dolgozó, ott világhírű tevékenységet végző színész, zenész, rendező, producer, zenei- és színházi csoportok, kitalált karakterek (és egyéb) nevét őrzik. Az idegenforgalmi látványosság kezelője a Hollywood Chamber of Commerce, karbantartója pedig a Hollywood Historic Trust nonprofit szervezete. Az első csillag 1960. február 9-én került fel, Joanne Woodward Oscar-díjas színésznőt illette. 2010-ben az LA Times leközölt egy cikket John Petersonról, arról a CleanStreet-alkalmazottról, aki 13 másik társával együtt (egészen máig is) 17 éve tartja tisztán a Hollywoodi Hírességek Sétányát, főként éjjel dolgozva. Az egy veleszületett betegség folytán féllábú Peterson brassói metálfénnyel, kemény felületek tisztítására alkalmas windexszel és papírtörlőkkel tartja tisztán a Walk of Fame-et.

 

Szilvási Krisztián

 

Forrás: http://surl.hu/ihEihJ

(a How 10 Famous Landmarks Get Clean cikke alapján)

A képek a http://www.everystockphoto.com szabad felhasználású gyűjteményéből származnak, a szerzői jogtulajdonosok a képek készítői. A képek felhasználása a licenszfeltételek (http://creativecommons.org/licenses/by/2.5/) alapján forrásmegjelöléshez kötött. A felhasznált képek forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerzők megnevezésével a http://www.everystockphoto.com oldalán található.

2013.10.11