A londoni West Enden 1981. május 11-étől játszott mű szövegének alapjául a Nobel-díjas T. S. Eliot (1888-1965) Old Possum’s Book of Practical Cats (magyarul Macskák könyve) című verseskötetében található költemények, valamint Eliot kiadatlan jegyzetei szolgáltak. A Macskákban nincs „szorosan összefüggő történet, hanem epizódok egymásutánja, amelyben emberi lelkülettel és tulajdonságokkal megáldott macskák élete, apró kis történetei elevenednek meg”. A musical szövegét a legendás Romhányi József (1921-1983) fordította magyarra.

A magyarországi előadás megvalósulása érdekében a jogtulajdonosok számos engedményt tettek, például nem ragaszkodtak ahhoz, hogy a zenekar élőben játsszon, eltekintettek „az évadonkénti kötelező előadásszámtól is, amelyet végül a repertoár-színházi körülményekhez igazítottak”.

A Macskák színpadra állítása egy nagyszerű kreatív teamhez fűződik. Az előadást Szirtes Tamás rendezte, társrendezőként a látványos koreográfiát az Operaház kiváló koreográfusa, számos nagysikerű balett (Spartacus, Rómeó és Júlia, Makrancos Kata stb.) színpadra álmodója, Seregi László (1929-2012) készítette. A zenei vezető Bolba Lajos (1931-2018) és Makláry László volt. A sokak által dicsért díszleteket Götz Béla, a jelmezeket Vágó Nelly (1937-2006) tervezte.

Szirtes Tamás egy az ősbemutatót megelőző interjúban elmondta, hogy a színház akkori igazgatójával, Ádám Ottóval (1928-2010) azért határozták el a musical bemutatását, mert „a jól éneklő és táncoló Almási Éva, Bencze Ilona, Haumann Péter mellett rendelkezésükre állt egy olyan ifjú színészgárda, amelyben volt tehetség egy nehéz musical előadásához”. A szokásos 6-8 hét helyett 1982 szeptemberétől több hónapon át folytak a próbák, naponta 6-8 órán át, amelyek mellett a színészek még külön ének- és táncórákra is jártak.

A Madách Színház kiváló színészei és néhány vendégelőadó mellett a Magyar Állami Operaház jeles művészei léptek színpadra. Almási Éva (Grizabella), Haumann Péter (Gastrofar George / Tus), Bencze Ilona (Bombalurina), Póka Balázs / Lukács László (Old Csendbelenn), Paudits Béla (Quaxo), Hűvösvölgyi Idikó (Mindlevery), Gyabronka József (Ben Mickering), Szerednyey Béla (Micsel Rumli), Cseke Péter (Elvisz Trén), Póka Éva (Cassandra), Kishonti Ildikó (Lengelingéla), Kiss Mari (Gimb-gömb), Tímár Béla (Munkustrapp), Tóth Enikő (Victoria), Szilvássy Annamária (Jemima), Lesznek Tibor (Koricipat), Balogh Ferenc (Mefisztulész I.), Szakály György (Mefisztulész II. / Nagy Hirig Macska / Sam Mitsegél).

A magyarországi ősbemutatón a Macskák és a szereplők is zajos sikert arattak, a közönség óriási ünnepléssel jutalmazta az előadást. Az elementáris sikerhez hozzájárult, ahogy Bencze Ilona fogalmazott, hogy „az előadás indulásának idején sikerült nagy formátumú színészegyéniségeket megnyerni a produkciónak, akik tudásuk legjavát adták a figurák megformálásához”. Ezt hangsúlyozta ki maga a zeneszerző is azt követően, hogy személyesen tekintette meg a magyarországi produkciót.

A színészek közül Haumann Pétert a kritikusok különösen elismerték a Macskákban nyújtott alakításáért. Nevezték all round színésznek, aki „mindent tud, amit a díszletek világában tudni lehet”, vagy épp azt mondták róla, hogy az előadás kulcsfigurájává vált „muzikalitásával és groteszk mozgásával, szerepformálásaival… Stílusérzéke, karakterváltásai félelmetes biztonságot és egy nagy művész jelenlétét sugallják”, őt nevezték a „legtökéletesebb, legteljesebb macskának”, valamint „Haumann egyszerre macska és ember. Macskaságában ember, emberségében macska. S mindenekfelett: színész. Olyan teljességet teremt szerepében, amellyel egy kiváló előadás legmegrázóbb perceit hozza.” A színészek közül kiemelték még Paudits Bélát, Kishonti Ildikót, Szerednyey Bélát, Hűvösvölgyi Ildikót, Cseke Pétert, Gyabronka Józsefet, Bencze Ilonát, Kiss Marit, Timár Bélát.

A Macskák magyarországi előadásáról pedig így írtak: „a műhelymunkának, a próbának, a tisztességes felkészülésnek a diadala”, vagy „a Madách művészei megmutatták, hogy képesek tőlük szokatlan teljesítményre is”. Seregi László jellemábrázoló koreográfiájáról pedig azt írták, hogy egyaránt használta a klasszikus balett és a modern táncok lépéseit, „macskapózok, akrobatikus mozgások, pantomimelemek” szintén az érzelmek kifejezésére szolgálnak.

Az előadás újdonságának és a színészi alakítások minőségének köszönhetően az 1982-1983 évad Színikritikusok díja szavazásán több jelölést kapott a színrevitel, a színészek közül Hűvösvölgyi Ildikó és Kishonti Ildikó, a jelmeztervező Vágó Nelly is, valamint a Külön-díj kapcsán is kapott szavazatokat. A kritikusok indoklásaikban a Macskák létrejöttét, a magas színvonalat, a hatalmas befektetett munkát, a koreográfiát, a profi teljesítményt, a Götz Béla és Vágó Nelly által megálmodott látványvilágot, a társulat bravúros színpadi teljesítményét, a teljes alkotói gárdát emelték ki.

Az elmúlt négy évtized alatt természetesen számos változás történt az előadásban. Több száz színész és táncos lépett színpadra a különböző macskák „bőrébe bújva”, a zenekar már élőben játszik, a jelmezek is megújultak Kovács Yvette Alida munkájának köszönhetően.

A Macskák több szempontból is beírta magát a magyar és a nemzetközi színháztörténetbe. Már az ősbemutatót követő kritikákban megjelent az a nézet, hogy egyfajta határkövet jelent ez az előadás. Az Operaház táncosainak és a színészek közös munkája „végeredményben a magyar színház- és táncművészet történeti eseményévé avatta a Macskák bemutatóját”. A Madách Színház színrevitele számít a Cats első nem angol nyelvű előadásának, mivel a londoni és a New York-i premiert követően a világon harmadik alkalommal tűzték műsorra a Macskákat Budapesten. Hazánkban pedig mindenféle rekordot megdöntött, például a leghosszabb ideje játszott előadásnak számít.

A kép csak illusztráció, 2010-ből, egy másik Macskák előadásból származik.

oszem

Felhasznált irodalom: Miklós Tibor: Musical!; wikipedia; Sebes Erzsébet: Macskák. In: Pesti Műsor. 32. évf. 12. sz. 1983. március 23. p. 16-17.; Podhorányi Zsolt: Emberi mesék macskabőrben, kitágított optikával. In: Népszava. 135. évf. 72. szám. 2008. március 27.; Varjas Endre: Broadway a Lenin körúton. In: Élet és Irodalom. XXVII. évf. 13. sz. 1983. április 1. p. 13.; Bokor Roland: Macskák. In: Táncművészet. 8. évf. 7. sz. 1983. július 1. p. 5-6.; Róna Katalin: A macska – macska : musicalbemutató a Madách Színházban. In: Színház. 16. évf. 6. sz. p. 17-19.; Színikritikusok díja 1982/83. In: Színház. 16. évf. 10. p. 1-19.

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.