A szakmai díjban azok részesülhetnek, akik legalább huszonöt éve aktívak az előadóművészi pályán, kimagasló színvonalú művészi teljesítményt nyújtottak, mégsem kaptak magas szintű állami elismerést. Ezzel a kitüntetéssel egyidejűleg legfeljebb tízen rendelkezhetnek. A korábbi díjazottak között van többek között Berkes Balázs, Bergendy István és Garay Attila zenész, Kovács Erzsi, Máté Otília és Payer András énekes, Hevesi Imre táncművész.

Katona Klári (a képen 1978-ban) nem tudott jelen lenni az eseményen, ezért írásban köszönte meg az elismerést. Mint fogalmazott, „Figyelemérintésetek szakmákat éltet. Szakmai díjatok pedig művészeit. Öröm a részesének lenni!”

Tommy Vig az átvételkor azt mondta, nagyon sokat jelent neki ez a díj, mert hiába játszott Amerikában egy fél évszázadon át a legjobbakkal, Magyarországon a bennfentes zenészek – bár elismerték – azt találták ki, hogy idehaza nem üti meg a mértéket. „Amikor Gyimesi László, Zsoldos Béla, illetve az MZTSZ és az EJI mellém állnak, és kapok egy ilyen szintű elismerést, az ellensúlyozza mindezt.”

Rotter Oszkár arról beszélt, hogy azért is megtisztelő számára ez az elismerés, mert az EJI Zene- és Táncművészek Jogdíjbizottsága egyhangúlag szavazta meg ezt számára. „Ezáltal a már díjazott, rendkívül prominens művészek körének tagjává válhattam.”

Katona Klári a magyar könnyűzenei élet kiemelkedő, népszerű énekese volt évtizedeken keresztül, aki a technikailag legnehezebben énekelhető dalokat is rendkívüli igényességgel adta elő. Számos televíziós, rádiós felvétele mellett tucatnyi nagylemezt készített, köztük volt a Titkaim (1981), a Katona Klári (1984), az Éjszakai üzenet (1986), a Mozi (1989), a ...neked (1992), a Fekete gyöngy (1996) és a Most (2001). Szakmai díjai mellett méltatlanul kevés állami elismerést kapott.

A vibrafonos, ütőhangszeres Tommy Vig 1938-ban született Budapesten muzsikus családban. 1956-ban elhagyta Magyarországot, és a New Yorki Juilliard School of Music ösztöndíjasa lett. 1961-től Las Vegasban élt, és olyan művészekkel dolgozott együtt, mint Tony Bennett, Tony Curtis, Judy Garland és Frank Sinatra. Játszott Henry Mancini és Quincy Jones zenekarában, közreműködött Elvis Presley, Michael Jackson, Diana Ross és Rod Stewart lemezein. Magyar identitásának kiemelkedő zenei példája az 1956 emlékére írt műve, Aranyszimfóniák című darabját a 2012-es londoni olimpia magyar győzteseinek ajánlotta.

Rotter Oszkár 35 éven keresztül volt a Magyar Állami Operaház balettművésze. Szerepei között megformálta Lőrinc barátot (Rómeó és Júlia), A harangöntőt (Coppélia), Drosselmeyert (A diótörő). Vendégművészként szerepelt az ország valamennyi jelentős színházában, a Magyar Nemzeti Balett tagjaként a világ minden részén turnézott. Koreográfusként is alkotott, továbbá a Színház- és Filmművészeti Egyetem mozgás és zenés mesterség oktatója volt több mint tizenöt éven át. 2007-ben megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést.

Forrás: MTI

A kép a Fortepan gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője / tulajdonosa. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző / tulajdonos megnevezésével itt található: FORTEPAN / Urbán Tamás.