1373

Az öldöklés istene – Carnage

1 perces filmkritika

Szoktam mondani, hogy én még nem láttam rossz Polanski filmet. Most sem. Színdarabot filmre vinni (nem egyedüli, meglehetősen gyakori példa) nehéz vállalkozás, mert nemcsak a kétdimenziós nagyvászon keretei mások, hanem úgy az eszközei, mint a technikája is. Színészi és technológiai értelemben egyaránt.

Roman Polanski azonban a végletekig tudja, hogyan kell színpadot kreálni a filmkockákon, mert aki például nem látta A halál és a lánykát (szintén színdarab), az nem látott semmit! No persze Az öldöklés istene nem szélsőségesen komoly, traumatikus dráma, hanem sokkal inkább komédia, amely keresztül-kasul kifigurázza a mai társadalmi állapotokat. Az attitűdöket, a munka világát, az elfojtott agressziót, a családi kapcsolatokat. Ironikus, maliciózus, cinikus.

Polanski (és az eredeti szerző, Yasmina Reza) mindössze 4 karakterrel teremti meg modern társadalmunk összes aspektusát: a viszonyokat, a beállítódásokat, az eltérő személyiségtípusokat. Tulajdonképpen közhelyszerűen kategorizál és skatulyáz, na de pont így emeli az általánosság szintjére a mondanivalót. A valódi vezérelv az elfojtott, mélyre került vágyak, szándékok és akaratok felszínre törése, amikor az álca kénytelen-kelletlen foszlik le a túlsminkelt arcokról – némi 18 éves whisky segédletével –, hogy a végén már ki-ki a falnak mondja csehovi holtbeszédét az elszaródott életek hányásszagú rózsaszirmain.

Az öldöklés istenét a zárt teret meghazudtoló dialógusok szélesítik néhol filozófiai távlatú polémiákká, néhol pedig görcsös-szánalmas, szűklátókörű egyéni szenvedéstörténetekké. Négy össze nem illő karakter csapja egymásnak a poharát és a nyelvét, Polanski pedig megint zseniálisan házasítja össze a témát a kivitelezéssel. Jodie Foster egyszerre konzervatívan merev és elfojtottan másra vágyó; Kate Winslet „fake” úrinőből szabados erőszaknokká ittasodik; John C. Reilly papucsférj köpenyét maga mögé hajítván telepi bunkóként vesz őszinte lélegzeteket; míg Christoph Waltz marad, ami: jól felépített eleganciája rejtekéből odamondogató nagyfiú, akit csak mobil-achilles sarka képes átmenetileg legyűrni. Baromi jó társaság, beszállnék én is, hol emez, hol amaz oldalán. Még egy whisky-t?


2011, francia-német-lengyel-spanyol, 80 perc
rendező: Roman Polanski
forgatókönyvíró: Yasmina Reza színdarabjából Yasmina Reza és Roman Polanski
szereplők: Jodie Foster, Kate Winslet, Christoph Waltz, John C. Reilly

 

Szilvási Krisztián

2014.06.23