Női folyóiratok már a 18. században is léteztek, de rövid életűnek bizonyultak. A 19. század második felétől jelentek csak meg rendszeresen nőknek szóló, nőkről szóló újságok, magazinok. Ezekhez a lapokhoz előfizetés útján lehetett hozzájutni, főleg az arisztokrácia, a felső középréteg női tagjai voltak az olvasók. Az érdeklődés ekkor inkább a divat, az öltözködés iránt nyilvánult meg elsősorban: a polgárosodás, a társasági élet fellendülése magával hozta az öltözködés átalakulását, ezért a hölgyek rendkívüli nagy figyelemmel kísérték az akkori divat változásait.

Az első magyar nyelvű divatlap, a Regélő-Honművész 1833-ban indult Mátray Gábor kiadásában és szerkesztésében. Amikor 1842-ben Garay János vette át kiadóként a periodikát, a címe Regélő Pesti Divatlapra változott. Végül az 1849. november 15-én Pesten, Kozma Vazul költségén megjelent Hölgyfutár lett az első szépirodalmi és divatlap, amely engedélyt kapott a forradalom bukása után, és programjában meghirdette, hogy „mindenekelőtt a nőolvasók pártfogására számít”. A hölgyek közül pedig elsősorban „a közép- és kisnemesség, illetve a gyérszámú polgári osztály asszonyai és lányai számára” készült a lap.

Az alcíme szerint „Közlöny, az irodalom társasélet és divat köréből”, vasár- és ünnepnapok kivételével mindennap megjelent. Bár feladatának tekintette a „már-már elhaltnak látszott költészet” népszerűsítését, fő célja nem lehetett más, mint az oldalak „mindenekelőtt való szórakoztató tartalommal” történő megtöltése. Terjedelmének jelentős hányadát társasági és kulturális hírek, tárcacikkek, anekdoták, vidéki és külföldi levelek tették ki, csak kisebb része volt valódi szépirodalom.

Különösen a fiatal írók jutottak szóhoz a Hölgyfutárban: Beöthy László első novellája, a Miss Fanni is itt jelent meg. De szerzőik között ott találjuk Mentovich Ferenc, Beöthy Zsigmond, V. S. (Vachott Sándor), Lévay József, Gyulai Pál, Zalár József, Lauka Gusztáv, Tóth Endre, Tóth Kálmán és még Arany János nevét is. Prózai írása jelent meg a lapban Kovács Pálnak is, Frankenburg Adolf Bécsből küldte „Ártatlan leveleit”, valamint Jókai Mór is dolgozott a lapba, mert a Délibáb megszűnése után a Hölgyfutárban adta közre Janicsárok végnapjai című regényének megszakadt folytatásait.

A lap „értékét” többen bírálták, köztük például Gyulai Pál is. Közepes színvonalúnak tartották, és hiányolták belőle az úgynevezett „női problematikát”.

Nagy Ignác halálával (1854. március 19.) a Hölgyfutár egy ideig szünetelt, április 6-tól aztán Berecz Károly vette át a szerkesztését. 1856. április 1-től Tóth Kálmán, 1861. július 1-től (Szinnyei József szerint 1862. április 1-től) Bulyovszky Gyula, 1862. november 1-től pedig Balázs Frigyes szerkesztette.

1864. november 10-i megszűnésekor folytatásaként és jogutódjaként Tóth Kálmán azonos jellegű szépirodalmi, napi folyóiratot indított Fővárosi Lapok címmel.

Nagy Mária

Forrás: adt.arcanum.com, arcanum.com, mult-kor.hu

A kép a Wikimedia Commons szabadfelhasználású gyűjteményéből származik, a szerzői jogtulajdonos a kép készítője. A felhasznált kép forráshelye a szerzői jogi feltételekkel és a szerző megnevezésével ezen a linken található.