1203

Az ősember lelkének lenyomata

Dr. Szabó Péter előadása a megyei könyvtárban

Akadémikus akadékoskodás, majd a diszkreditált felfedező postumus rehabilitálása, avagy miről beszélhetnek a barlangfestmények? Dr. Szabó Péter főiskolai kari dékán a barlangfestmények titkaiba igyekezett beavatni az érdeklődő közönséget február 19-én a megyei könyvtár Központi Könyvtárának klubjában.

Az előadó vissza-visszatérő, szívesen látott kedves vendége a klubnak, mostani előadásának varázsa újszerűsége révén az őstörténet korába tett időutazást, sajátos aspektusát világítván meg az őskori barlangfestményeknek. Egy véletlen hozta az első leletet: az Altamira-barlang egy műkedvelő régész földbirtokán helyezkedett el, aki ugyan “tudott” a bejáratról, sőt még a rajzolatoknak tűnő vonalakról is, ám a fali ábrák végül a kislányának tűntek fel igazán 1879-ben.

Ezt követően a felfedezés kalandos utat tett meg. A tudományos szaktekintélyek averzióval fogadták a hírt, szakmai presztízsüket latba vetve igyekeztek cáfolni, hamisítványoknak minősítették a rajzokat, a földbirtokos Sautuolát csalónak bélyegezték, s nem átallottak bíróság elé citálni. A kutatás azonban Sautuola számára vett kedvező fordulatot – de már csak halála után – újabb leletek erősítették meg az igazát. Az eredetileg tagadó akadémikusok látványos színeváltozáson mentek keresztül – ez lett az akadémikusok jelképes damaszkuszi útja. A megvádolt, ellehetetlenített Sautuola erkölcsi elégtétele egy őt rehabilitáló posztumusz könyv lett az egykor őt vádlók tollából.

Az általánosan elfogadott nézet a festményeket a termékenység varázslattal, a vadászmágiával kapcsolja össze. Az előadó azonban egy neuropszichológus által felvetett másik lehetőségre mutatott rá, amelyek módosult tudatállapotban észlelhetők, mintegy további dimenziók lehetőségét sejtve. Ennek az álláspontnak egyre több támogatója van a tudományos berkekben.

Altamira mellett a franciaországi Lascaux a másik híres, hasonló jellegű barlang. A Lascaux-barlang kiemelten védett, külön engedéllyel kereshető fel. A barlangba lépés előtt speciális ruházatot kell öltenie a látogatóknak, mert a helyiségnek csíramentesnek kell maradnia. A festmények állagának megőrzése a megvilágítást csak 15 másodpercig teszi lehetővé. A festékanyag fémtörmelék, növényi, vagy állati eredetű zsiradék. A falra felkenéssel vagy porlasztással juttatták a festéket. A kompozíció hierarchikus szerkezetű, ezt az ábrázolt állat faja, méretaránya emeli ki. Ezek az ábrák néhány évtízezredesek, az őskor végső szakaszán keletkezhettek, a Cro-magnoni ember alkotásai.

Tudni kell, hogy az afrikai sziklarajzok is rokoníthatók az előbbi leletekkel, amelyek számos tudományág képviselőinek vizsgálati tárgyát képezhetik, a történészek – összekötve egyéb őskori leletekkel – az akkori ember életmódjára, szokásaira következtethetnek. A vallástörténészek a mágia, vallás fejlődését vizsgálhatják az ősrégmúlt emberének világából. Az őstörténeti kutatásokat a néprajzi párhuzamok is segíthetik, így lehetünk tanúi a rokon tudományágak egymást megtermékenyítő hatásának. A gyümölcsöző együttműködés segít hozzá ahhoz, hogy egyre többet tudjunk meg az őskor emberének világából.

Csiszár Antal
Fotó: Pozsgai Krisztina

2015.02.23