A szerző szerint az őszirózsás forradalommal párhuzamosan zajló vidéki erőszakhullám az Osztrák-Magyar Monarchia összeomlására reflektáló, hirtelen kirobbanó, alapvetően spontán jellegű, reaktív motívumokból (ösztönösség, ál- és rémhírek, úrellenesség, antiszemitizmus, igazságtétel) táplálkozó eseménysorként értelmezhető, amelynek hátterében kezdettől megjelentek azok a proaktív motívumok is (földéhség, bérkövetelések, nemzetiségi törekvések), amelyek 1918-1919 fordulóján már egyértelműen tematizálták a falvak lakóinak gondolkodását.

A Csanád vármegyét érintő források mélyreható elemzése révén a szerző számos megállapítást tesz, amelyek nemcsak árnyalják, de nem egy esetben teljesen új megvilágításba helyezik a történeti kutatás 1918. őszi vidéki eseményekről alkotott képét.

A kötet a Clio Intézet honlapjáról tölthető le.

A Clio kötetek korábbi kiadványai:
- Magyar Endre Lénárd: Perjessy Sándor és a Tanácsköztársaság elleni felkelés Szentendrén (1919. június 24-25.)
- Kóródi Máté: Adattár a Magyar Nemzeti Hadsereg tiszti különítményes csoportjai és más fegyveres szervek által elkövetett gyilkosságokról (1919. augusztus 3. – 1921. október 23.)
- Végső István: Garbai Sándor a Tanácsköztársaságról és a zsidóságról – Válogatás a Forradalmi Kormányzótanács elnökének visszaemlékezéseiből
- Kosztyó Gyula: A Tanácsköztársaság Kárpátalján (1919. március 21. – április 29.) - Történet – Kronológia – Források
- Tangl Balázs: Iratok Bárdossy László népbírósági peréhez
- Marosvári Attila: Vérengzés Apátfalván (1919. június 23-24.)
- Bajcsi Ildikó: „Ezeknek ki kell kerülni a nemzet vérkeringéséből” – A komáromi és környékbeli zsidóság jogfosztása (1938-1944)
- Kosztyó Gyula: „A kommunizmusság nagyobb tért nem tudott hódítani” – A Tanácsköztársaság története Kárpátalján