A Király Fanni iparművész által tervezett érmék a 2012-ben indult Középkori magyar aranyforintok sorozat VII. elemeként kerültek forgalomba, 50 ezer forintos névértékkel nemesfém, valamint 2000 forintos színesfém változatban. A sorozat további tagjai I. Károly, I. Lajos, Mária, Zsigmond, Albert, I. Ulászló aranyforintjai.

Középkori gazdaságtörténetünk talán legfontosabb fejezete a magyar aranyforint története. Korabeli pénzeink Közép-Európában méltósággal rendelkező fizetőeszköz volt, olyan érme, amelyre a kortársak is előszeretettel hivatkoztak adásvételeknél. A magyar aranypénzverés 1323-ban kezdődött el firenzei mintára, ezért az első példányok előlapján a firenzei liliom, hátlapján Keresztelő Szent János szerepelt. Nagy Lajos uralkodása alatt jelent meg Szent János helyett Szent László alakja a pénzeken. Kormányzósága idején Hunyadi János is rendelkezett pénzkibocsátási joggal. Ezüstpénzek mellett kétféle aranyforintot veretett a nagybányai verdében, ezeknek eredeti példányai meg is tekinthetők a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban, amely Magyarország második legjelentősebb numizmatikai gyűjteményével rendelkezik.

A Középkori magyar aranyforintok sorozatot azzal a céllal indították, hogy teljes képet adjon a középkori magyar pénztörténet jó minőségű, értékálló fizetőeszközeiről. Mindhárom érmetípus 20 milliméter átmérőjű, az arany normál veretből 2000 darab, a négyszeres súlyú, úgynevezett piedfort veretből 500 darab, míg a színesfém változatból ötezer darab készült. Előlapját a kormányzó által kibocsátott korabeli aranyforint Szent Lászlót ábrázoló hátlapi érmeképének pontos mása díszíti. Félköriratban fent a MAGYARORSZÁG felirat, lent az értékjelzések találhatók. Hátlapján Hunyadi János kormányzó alakja jelenik meg a Thuróczi-krónika 1488. évi brünni kiadásának metszete alapján. A metszettel ellentétben az érmeképen nem Hunyadi pajzsa, hanem az általa kibocsátott aranyforint négyosztatú címert megjelenítő előlapja látható. A címeren egyebek mellett a kettős kereszt és a Hunyadi-család címerállata, a holló látható.

Az érmék készítője, Király Fanni iparművész elmondta, hogy előzőleg sokat olvasott Hunyadiról, Teke Zsuzsa 1980-ban kiadott könyvében megtalálta Hunyadi Képes krónika-beli ábrázolását, és ez adta az ötletet, hogy a szokásossal ellentétben a kibocsátó alakját is megmutassa. A régi pénzek rusztikusságát „végtelen elbűvölőnek” tartja, a verési folyamatból adódóan mindegyik veret különböző, ezek közül saját maga választotta ki azt, amelyet kiindulópontnak tekintett.

Az emlékérmékből a sajtótájékoztatón tiszteletpéldányt kapott a tervező és a Magyar Pénzmúzeum és Látógatóközpont gyűjteménye is.

Forrás: MTI
Fotó: mnb.hu